Boldog Romzsa Tódor görögkatolikus püspökre emlékezünk liturgikus emléknapján, október 31-én. A püspök a szovjet vallás- és egyházüldözés idején elutasította a Rómával való egység megtagadását, és egészen a vértanúságig hűségesen szolgálta híveit.

Romzsa Tódor 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón (Velikij Bicskov), Máramaros vármegye rahói járásában görögkatolikus magyar családban. A huszti reálgimnázium után teológiai tanulmányait Rómában végezte.

Jézus azon két apostolára emlékezünk ünnepükön, október 28-án, akikről a tizenkét apostol közül a legkevesebbet tudunk az újszövetségi Szentírásból.

Simon és Júdás szerepelnek az apostolnévsorokban (Mk 3,18; Mt 10,4; Lk 6,15; ApCsel 1,13). Lukács Simont „Zelótá”-nak nevezi, ebből arra következtethetünk, hogy Simon korábban a fanatikusan Róma-ellenes párthoz tartozott. Máté és Márk a buzgó melléknévvel említik őt, ez szintén a zelóták harcos pártjához való tartozására utalhat.

Az Ez az a nap keresztény kulturális szervezőiroda „A remény hangjai – ’56 él” címmel tart nagyszabású zenés megemlékezést a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódva a Budapest Kongresszusi Központban november 3-án. László Viktort, az iroda alapító főszervezőjét kérdeztük.

– Mikor jött létre az Ez az a nap és milyen céllal?

– 2000-ben alapítottuk meg az irodát. Az akkori, millenniumi készülődés kiemelkedő eseménye volt, amikor minden felekezetből egybehívtuk azokat a Krisztusban hívőket, akik szolgáltak és dicsőítettek, és szerettek volna közösen imádkozni a nemzetért.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából fotókiállítás nyílt „1956. október 23. – 23 képben” címmel Münsterben, a Szent Piusz-templomban október 23-án.

A kiállítást a münsteri, az osnabrücki és a paderborni egyházmegyék Magyar Katolikus Missziója rendezte. A tárlaton magyar és német nyelvű történeti összefoglaló, valamint fotókat kísérő feliratok segítik felidézni múltunkat és megérteni jelenünket.

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének hatvanadik évfordulóján szentmisét mutatott be Carlos Osoro, Madrid frissen bíborossá kinevezett érseke és Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkigondozásával megbízott püspök.

A spanyol főváros főtemplomában, az Almudenai Miasszonyunk-katedrálisban bemutatott szentmisét a forradalom áldozataiért, a magyar forradalom spanyol segítőiért, valamint Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért ajánlották fel.

A pécsi székesegyház Szent Mór-kápolnájában hat falképen elevenedik meg Pécs második püspökének élete. Székely Bertalan alkotásairól olvashatnak az alábbiakban.

Szent Mórnak, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjének liturgikus ünnepét 1913 óta október 25-én tartjuk. Tiszteletét Scitovszky János pécsi püspök kezdeményezésére 1848 júliusában kiadott bullájában erősítette meg IX. Piusz pápa. Még ebben az évben kápolnát szenteltek Mór tiszteletére a Pollack Mihály tervei alapján átépített pécsi székesegyházban.

A Szent István Társulat havonta tartott rendezvénysorozatának keretében október 24-én Török József egyháztörténész, tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást „A francia forradalom és a katolikus egyház” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A francia forradalom egy oltáriszentséges körmenettel kezdődött, melyet 1789. május 4-én tartottak Versailles-ban a XVI. Lajos által összehívott rendi gyűlés kezdetén – indította előadását Török József.

Ünnepélyes keretek között zárták le október 22-én, szombaton, Szent II. János Pál ünnepén Isten szolgája Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát Veszprémben.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Mihály-főszékesegyházban megemlékezéssel vette kezdetét az ünnepség. Kovács Gergely okleveles posztulátor beszélt a boldoggáavatási eljárásról. Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárása 1945. augusztus 1-jén kezdődött, Mindszenty József, akkor még veszprémi püspök indította el.

Pécsi Boldog Mór, másutt Pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) az első magyar származású bencés szerzetes, pannonhalmi apát, majd pécsi püspök. Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. A rendben a Maurus, Mór nevet kapta.

A hagyomány szerint magyar szülőktől született 1000 körül. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Mór Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. 

Fiatalon, körülbelül harmincéves korában lett apát.

"Krisztus szeretete sürget minket, késztet minket, hogy elmenjünk, és hogy a szent buzgóság szárnyain felemelkedve repüljünk.
Aki igazán szereti Istent, az szereti embertársát is; az igazán buzgó ember szeret is, de egy magasabb fokú szeretet mértéke szerint, úgy, hogy minél inkább lángol a szeretettől, annál inkább hajtja a buzgóság. Ha valakiben nincs buzgóság, az már annak a bizonyítéka, hogy az illető szívéből kihalt minden szeretet. Akiben viszont buzgóság lakik, az azt szeretné, és mindent meg ios tesz azért, hogy Istent mindig jobban megismerjék, szeressék, és neki szolgáljanak e földön és a másvilági életben, mivel ez a szent szeretet határtalan.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a számtalan visszaemlékezés, értékelés mellett természetesen az a kérdés is felvetődik, miként jelent meg ez a világtörténelmi esemény a magyar költészetben. Jelenits István piarista szerzetest, költőt kérdeztük.

– Ha 1956 költészetéről beszélünk, két hatalmas, megrázó vers jut rögtön az eszünkbe: Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról, valamint Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye.

Szent II. János Pál pápa életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, október 22-én.

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Lengyelországban, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében. Korán árvaságra jutott: édesanyja, Emilia Kaczorowska 1929-ben halt meg. Bátyját, Edmundot, aki orvos volt, 1932-ben, édesapját pedig 1941-ben veszítette el.

1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre, melyet Lengyelország náci megszállása alatt bezártak.

II. János Pál pápa október 21-ére helyezte IV. Károly liturgikus emléknapját. A boldog király ünnepét így nem halálának, hanem házasságkötésének évfordulóján üli meg az egyház, ezzel is felhívva a figyelmet példás házaséletére, valamint arra, hogy a házasság a szentté válás egyik kitüntetett útja.

IV. Károly 1887. augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Apja Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó Ferenc főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász királylány volt.

A II. vatikáni zsinat előtti kalendárium szerint október 21-én emlékezünk Szent Orsolya vértanú szűzre és társnőire.

Hans Memling: Szent Orsolya mártírhalála (1489 körül)

Szent Orsolya tiszteletének első bizonyítékai a 8-9. századból valók. Legendájának több változata ismert, de semmiféle történelmileg hiteles adatot nem tudunk róla, ezért a II. vatikáni zsinat után törölték emléknapját a Római Kalendáriumból. Egyes források még Orsolya nevét sem említik, csupán szüzek egy csoportjának vértanúságáról szólnak, azonban sem a vértanúság helyét, sem idejét nem ismerjük biztosan.

Október 20-a Vendel, a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok védőszentjének emléknapja. Legendája szerint ír, más forrás alapján frank származású; mesébe hajló hagyomány szerint királyfi volt. Remetetársaival a Rajna-vidéken élt; egy uraság nyáját legeltette. Ereklyéit St. Wendelin városában őrzik, mely híres búcsújáróhely lett.

Vendelt (Skócia, 554 körül – Tholev, 617), akit  Wendalin, Wandalin és Windilin néven is említenek legendái, gyermekkorától mély hit jellemezte.

Keresztes Szent Pál
Október 19.

Misztikus, a passzionista rend lapítója. 1694-ben született egy 16 gyermekes ovadai (Itália) családban. Polgári neve Danei Pál Ferenc volt, a keresztes előnév sajátos lelkiségét jelzi: a szent keresztnek és Krisztus szenvedésének különleges tisztelete jellemezte egész életében.

Sajátos kapcsolata a szenvedéssel életrajzából is kiolvasható. Korán árván maradt. Apja szándéka szerint kereskedőként dolgozott.

A nyolc francia származású jezsuita hithirdető a kereszténység második misszióját vezette a huron indiánok között. A kanadai vértanúk közül ötöt, köztük de Brébeuf Szent Jánost, az irokéz indián törzsek huronok elleni támadásai során gyilkoltak meg kegyetlen kínzások közepette Kanadában, hármukat a mai Egyesült Államok területén 1642 és 49 között. XI. Piusz pápa avatta őket szentté 1930-ban.

A kanadai vértanúk csoportját – Daniel Antal, Garnier Károly, Lalemant Gábor, de Brébeuf János, de La Lande János, Jogues Izsák, Chabanel Natalis, és Goupil Renatus – de Brébeuf Jánosról nevezték el.

A Szent Erzsébet-zarándokút új szakasszal bővült Sárospatak és Tokaj között. A közel ötven kilométeres távon október 14–15-én rendezett nyitó zarándoklatot a Szent Erzsébet Út Alapítvány.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az út új szakaszának tervezése 2015 tavaszán kezdődött el. Az alapítvány két alkalommal szervezett műhelytalálkozót az érintett települések (Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Szegilong, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Tarcal és Tokaj) és egyházközségek képviselőinek, valamint azoknak a munkatársaknak, akik a települések szakaszain a jelzéseket felfestették.

3 perce | Belánszky Judit | 0 hozzászólás

Október 17.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Ignác püspök, akit Theophorosznak, azaz Istenhordozónak is neveztek, életrajzi adataiból nem sokat ismerünk. Kr.u. 50 körül született, valószínűleg Szíriában. Vértanúsága körülményeiből arra következtethetünk, hogy rabszolga származású volt.

Sziléziai Szent Hedvig
Október 16.

Szent Hedviget ábrázoló miniatúra
1353-ból a Schlackenwerthe-kódexből

A bajorországi Andechs várában született 1174 körül, testvére volt Gertrudisnak, II. Endre magyar király feleségének. (Nem azonos Anjou Szent Hedviggel, Nagy Lajos lányával.) Szülei ötéves korában a kitzingeni bencés apácákra bízták, de csak taníttatás céljából, és számára is kiszemelték a rangos férjet, Henriket, a sziléziai herceg fiát.

Margit Mária nővérre, vizitációs apácára, misztikus látnokra, Jézus Szent Szíve tiszteletének apostolára, a járványos gyermekbénulásban szenvedők és az árvák védőszentjére emlékezünk liturgikus emléknapján, október 16-án.

Corrado Giaquinto: Alacoque Margit Mária kontemplációja
Jézus Szent Szíve előtt (1765)

Alacoque Margit Mária 1647. július 22-én született egy francia faluban, Lauthecourban (ma Verosvres része). 1655-ben, édesapja halála után Margitot a charolles-i klarisszák kollégiumába adták, ahol azonban nem maradhatott hosszú ideig, mert súlyos beteg lett: gyermekbénulás támadta meg.

A nagy sikerű tavaszi közös misszió után október 20. és 23. között ismét együtt tesz tanúságot a főváros lakói előtt több katolikus közösség, rend és plébánia. Az ’56-os forradalom emlékhetében a fő téma természetesen a szabadság, a célcsoport pedig a fiatalság. A szervezők közleményét adjuk közre.

A misszió központi területe a Belső-Józsefváros és a Bakáts tér, olyan környék, ahol rengeteg egyetemista és középiskolás megfordul.

Magyar nyelvű tábla jelzi immár a zarándokoknak, hogy honnan indul a Mindszenty József bíborosról elnevezett fatimai magyar keresztút Portugáliában – mondta el Breuer Klára lisszaboni magyar nagykövet az MTI-nek. A táblát október 11-én áldotta meg Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök.

Az 52 éve felszentelt Calvário Húngaro, azaz magyar kálvária kezdete eddig csak más nyelveken, például portugálul, németül, lengyelül volt feltüntetve, noha külföldi magyar közösségek adományaiból épült Kondor Lajos és Kardos Illés atyák több mint tíz éven át tartó szervezőmunkája nyomán – hangsúlyozta Breuer Klára nagykövet, hozzátéve, hogy „a diaszpóra magyarság összefogásáról tanúskodik a fatimai magyar kálvária”.

Nagy Szent Terézre, kora és minden idők nagy misztikusára, a kármelita rend megújítójára emlékezünk liturgikus emléknapján, október 15-én.

Jusepe de Ribera: Avilai Szent Teréz (1644)

Teréz 1515. március 28-án született Avilában szülei tizenegyedik gyermekeként. Korán kezdett olvasni, tudásvágyát nehezen lehetett kielégíteni. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt. Gyermeki lelkesedéssel előbb vértanú, majd remete szeretett volna lenni. Később, tizennyolc éves koráig mégis nagyvilági életet élt, tudatában volt szépségének és komolyan foglalkoztatta a férjhez menés gondolata.

Fatimai engesztelő imatalálkozót tartottak a felvidéki Szepsi bodollói városrészének Sarlós Boldogasszony-templomában október 13-án – tájékoztatott Gábor Bertalan szepsi esperes, plébános.

Az első engesztelő találkozót 2002. október 13-án tartották Bodollón. Ezúttal a Pásztor Zoltán püspöki helynök által vezetett papi korona (espereskerületi papi gyűlés – a szerk.) keretében a határ mindkét oldaláról érkezett papok és hívek együtt adtak hálát a Gondviselésnek, amiért azóta minden hónap 13-án összegyűlhetnek imádkozni a Sarlós Boldogasszony-templomban.

Két egyházmegyéből is, a székesfehérváriból és a pécsiből legalább ötszázan zarándokoltak október 13-án a Sárbogárd közelében fekvő Alsószentivánra. A Fatimai Szűzanya-szobrot őrző kegyhelyet jövőre méltóbb állapotba hozzák – jelentette be Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A felújítást a fatimai jelenések százéves évfordulójára tervezett zarándoklatok indokolják.

A mostani alkalomra, az év záró, hatodik fatimai búcsújára kifejezetten a nagyszülőket invitálta Spányi Antal.

Piero Marini érsek, Szent II. János Pál egykori szertartásmestere tartott katekézist és mutatott be ünnepi szentmisét október 9-én, vasárnap nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton, Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából – tájékoztatott Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi hétvégén mintegy háromezer hívő kereste fel a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet. Érkeztek zarándokok az észak-magyarországi egyházközségekből, a déli országrészből, a határon túli egyházmegyékből és a Kolping Családból is.

Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án tartották a szlovákiai Máriavölgyben található Mária-kegyhely búcsúját. A szentmise főcelebránsa Márfi Gyula veszprémi érsek volt. Az ünnepen Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor tartott elmélkedést.

Molnár Tamás az irgalmasság szentévéhez kapcsolódva Máriára mint az irgalmasság anyjára irányította a zarándokok figyelmét: a Szűzanyát égi édesanyánknak tartjuk két okból is. Először a kereszten függő Jézustól kaptuk őt édesanyánkul.

Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án templombúcsút tartottak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyházában. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztor homíliájában kiemelte, Mária Istenszülősége azt jelenti, hogy a gyermek, akit ő a világra hozott, a valóságos Isten. Mária szabadon mondott igent az Isten szavára. Az Ige megtestesült Mária igenjére.

Október 1-jén és 2-án tartották a Rózsafüzér Királynője-búcsút a domonkosok soproni Szent Júdás Tádé-templomában. A zarándokok nemcsak a városból, de a környező falvakból is érkeztek az ünnepre, többen gyalogosan.

A szombati déli szentmisével – amit a város és hazánk megtéréséért ajánlottak fel – kezdődött a búcsúi program. Délután Bejczi Tibor OP tartott előadást a rózsafüzérről, utána a hívekkel közösen elimádkozta a rózsafüzért a világosság titkaival, melyekről elmélkedett is.

Közel kilencven Mária-kegyhely küldöttsége gyűlt össze október 8-án a Szent Péter téren, ahol az irgalmasság szentéve egyik kiemelt rendezvényeként került sor a „máriás jubileumra”.

Kegyképeik és kegyszobraik kisebb-nagyobb másait hordozva hosszú körmenetben vonultak be a térre a világ minden tájáról érkezett delegációk. A legnagyobb és legismertebb kegyhelyek – Loreto, Pompei, Lourdes, Fatima, Guadalupe, Luján, Aparecida, Altötting, Częstochowa – küldöttségei mellett érkeztek résztvevők távoli országok kevésbé ismert szent helyei képviseletében is.

Korunk szentjére, XXIII. János pápára emlékezünk október 11-én. Hosszú csendes, szolgáló évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idők jeleit elindította az egyház megújulását.

XXIII. János pápa Angelo Giuseppe Roncalli néven született Olaszországban, a Bergamo melletti Sotto il Montéban 1881. november 25-én. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben doktorált, és ugyanebben az évben augusztus 10-én szentelték pappá. Püspöki titkár volt és tanított a bergamói szemináriumban, majd az I.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása

(egri bazilika, 1773)

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: 

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak.

A Magyarok Nagyasszonya-búcsú alkalmából október 9-én, vasárnap Mátraverebély-Szentkútra érkezik Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szentszéki szervezőbizottságának elnöke, aki ünnepi szentmisét celebrál a kegyhelyen.

Október 9-én Szent II. János Pál egykori szertartásmestere mutatja be Mátraverebély-Szentkúton  a búcsúi szentmisét, amely előtt a lengyel pápához fűződő élményeit osztja meg a hívekkel.

Személye azért is fontos számunkra – mondta Kálmán Peregrin szentkúti kegyhelyigazgató –, mert Magyarország rendezi 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

Október a rózsafüzér hónapja egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.

Bartolomé Esteban Murillo: Rózsafüzér Királynője (1650–55)

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V.

Október 6.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Brúnó gyermekkoráról semmi adatunk nincsen. Egy 12. századi krónika annyit mond, hogy Brúnó alapos műveltségre tett szert a vallásos és a világi irodalomban. A kölni Szent Kunibertről nevezett káptalani iskolában kezdett tanulni, majd hamarosan átkerült Reimsbe, és ott fejezte be papi tanulmányait. Felszentelése után a reimsi katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. 1056- ban átvette az akkor már híressé vált iskola vezetését.

Szent Fausztina nővérre, az Isteni Irgalmasság apostolára, a misztikusra emlékezünk halálának évfordulóján, emléknapján, október 5-én.

Fausztina nővér Elena Kowalska néven született a lengyelországi Glogowiecben 1905. augusztus 25-én, tízgyermekes parasztcsaládban harmadikként. Gyermekkorától feltűnt engedelmessége, segítőkészsége, imádságszeretete és a szegények iránti érzékenysége. Első szentáldozása után, kilencéves korában tudatára ébredt Isten jelenlétének lelkében.

Október 4-e szentje: Assisi Szent Ferenc. Minden idők egyik legnépszerűbb szentje, már életében legendák születtek róla, alakja számos képzőművészt, zeneszerzőt, írót, filmrendezőt ihletett meg. XVI. Benedek pápa az „életszentség óriásá”-nak nevezte.

Ismeretlen itáliai festő: Assisi Szent Ferenc (1224 előtt)

Ferenc az 1180-as évek elején született. Posztókereskedő édesapja az észak-itáliai város leggazdagabb embere volt, Franciaország iránti szeretetéből becézte kisfiát, akit Jánosnak kereszteltek, Francescónak, vagyis kis franciának.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita mutatott be Szent Liturgiát október 1-jén a debreceni Istenszülő oltalma görögkatolikus templom búcsúján.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

Kocsis Fülöp prédikációjában kiemelte: meg kell látnunk az Istenszülő segítségét a mindennapokban, Krisztusért balgatag Szent András imádságos életének példáját követve.

Minél többször jövünk el a templomba, annál inkább megértjük, hogy bennünk van az Isten, bennünk van az ég és a föld összeköttetése.

Az assisi Angyalos Boldogasszony-bazilikában található Tranzitus-kápolna helyén egykor álló házban halt meg Szent Ferenc, vagyis innen költözött át a földi életből a mennyei hazába 790 évvel ezelőtt, 1226. október 3-án. Ezt az eseményt nevezi a ferences emlékezet a rendalapító tranzitusának.

A ferences, a kapucinus és a minorita templomok Szent Ferenc-oltárainál, valamint a ferences regulát követő női szerzetesi közösségekben október 3-án és 4-én világszerte megemlékeznek Szent Ferenc boldog haláláról, tranzitusáról.

Zarvanytsya, a lelki kikötő - Európai Máriás Háló Ukrajnában

2016. szeptember 20–21. között került sor a nyugat-ukrajnai Zarvanytsyában a Mária- és nemzeti kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló évente megrendezett, tizennegyedik konferenciájára. A görögkatolikus szertartású zarándokközpont meghívásának a huszonegy tagot számláló szervezetből Czestochowa (Lengyelország), Csíksomlyó (Románia), Einsiedeln (Svájc), Knock (Írország), Levoca, azaz Lőcse (Szlovákia), Lourdes (Franciaország), Máriapócs és Mátraverebély-Szentkút (Magyarország), Vilnius (Litvánia) és Walsingham (Nagy-Britannia) képviselői tettek eleget.

A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) szerint: „Hitigazság, hogy szellemi, test nélküli lények, akiket a Szentírás általában angyaloknak nevez, léteznek. Ezt a Szentírás éppoly világosan bizonyítja, mint az egybehangzó Szenthagyomány.” (328)

Bernardino Luini: Angyal

„Szent Ágoston mondja: »Az angyal (...) hivatalt, nem természetet jelöl. Ha a természete után érdeklődöl, akkor szellem; ha a hivatala után, akkor angyal: mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal.« Az angyalok egész létük szerint Isten szolgái és hírnökei.

Október 1-je szentje: Lisieux-i Kis Szent Teréz. Tizenöt éves korában lépett be a Kármelbe. Tíz évig élt a lisieux-i kolostorban sok testi betegségtől gyötörve, de annál nagyobb lelki boldogságban.

Teréz 1873. január 2-án született a normandiai Alençonban. A keresztségben a Mária Franciska Teréz neveket kapta. Szülei mélyen vallásos emberek voltak. Az egyház történetében ők a második házaspár, akiket boldoggá avattak, a szertartásra 2008.