Krisztus Szent Teste és Vére - Úrnapja

 

Vasárnap Úrnapja, azaz Krisztus Szentséges Testének és Vérének ünnepe van. A húsvéti időszakot megelőzte a nagyböjt, mely igen gazdag lelki felkészülést kínált számunkra, hogy méltó módon ünnepeljük a húsvétot. Azután, a húsvéti időben hitünk dolgairól és mélységeiről elmélkedtünk. Mennybemenetel, pünkösd, Szentháromság vasárnapja mind olyan teológiai mélységeket tartalmaznak, amit nem lehet kimeríteni emberi ésszel és gondolkodással.

Az Isteni Irgalmasság ünnepe

 

Húsvéttól pünkösdig, ötven napon keresztül ünnepeljük Jézus feltámadását. A Krisztus-hívők örömét a szentmise záróáldásához kapcsolódó alleluja is kifejezi. A húsvéti idő első része húsvét nyolcada, mely húsvétvasárnappal kezdődik és fehérvasárnappal, az Isteni Irgalmasság vasárnapjával zárul.

 

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom...
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

A húsvét jelenti nagypénteket, Jézus Krisztus önként vállalt kereszthalálát, de mindenekelőtt harmadnapon történt dicsőséges feltámadását. Kilátástalannak látszó szenvedés és mindent felülíró remény. Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával beszélgettünk.

 

 

– A húsvét központi eseményei a kereszthalál és a harmadnapra következő feltámadás, a beteljesülés. Vajon a szenvedés szervesen hozzátartozik az életünkhöz, és a kereszt hordozását senki sem kerülheti el, bármennyire is ezt sugallják a napjainkban divatos életmódtanácsadók?

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

 

 

Flamand miniatúra: Bevonulás Jeruzsálembe a torinói-milánói hóráskönyvből, 1420 körül, Nemzeti Királyi Könyvtár [Biblioteca Nazionale Reale], Torino

 

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, melynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az egyik legrégibb Mária-ünnepünk, az angyali üdvözlet csodája, a tavasz születése, az élet kibontakozásának ünnepe. Gábriel, a hírvivő arkangyal ekkor vitte meg Máriának Krisztus megtestesülésének örömhírét.

 

Az ünnep elnevezése latinul Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, először a 7. század végén I. Sergius pápa használta az Annuntiatio Domini névvel, akkor még az Úr ünnepeként számon tartva, amit a keleti egyház is ünnepelt.

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől – ezt ünnepeljük ma, december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén.

 

Bartolomé Esteban Murillo: Szeplőtelen fogantatás (1678)

A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották (valószínűleg a görög származású Szent Tódor canterburyi érsek szorgalmazására).

A világ s a lélek adventje. (1911)

 

 

A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) a hitvédelmi írásokat tartalmazó "Karácsony" című XIX. kötetben jelent meg.

1. A fejlődés általános törvény s mindenütt érvényesülő, titokzatos erő. Dolgozik minden csirában s gyermekben, minden fában s nemzetben. Mint nagy világakarat ömlik el a világon, mely az életet a jelenből a jövőbe unszolja bele, s a lét minden fokán durva kezdetlegességen kezdi, hogy szebbnél szebb formákat állítson a világba.

Úgy mondhatnók, hogy a haladás vágya s a jobbnak reménye a természet öntudatlan temperamentuma, s azért folytonos advent keretében áll és él.

Adventi és karácsonyi várakozás

 

"De Jézus hallgatott"(Mt 26,63)

 

 

A csönd szelídség

Amikor nem válaszolsz a sértésekre, amikor nem reklamálsz a jogaid miatt, amikor Istenre hagyod becsületed védelmét, akkor a csönd szelídség.

A csönd irgalom

Amikor nem terjeszted testvéreid bűneit, amikor megbocsátasz, anélkül hogy a múltban nyomoznál, amikor nem ítélsz el, hanem közbenjársz a benső szobádban, akkor a csönd irgalom.

"Meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk" - Advent 1 vasárnapja

 

 

Az egyházi év kezdetén mindig csodálatosan szép és ösztönző az adventi koszorú készítése és a gyertyagyújtás szertartása. Maga a koszorú is figyelmeztető számunkra. A koszorú örökzöld fenyőlevelei Jézus halált legyőző örök szeretetére emlékeztetnek. Az egymás után fellobbanó gyertyák növekvő fénye jelzi, hogy karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége és növekszik a fény.

Szűz Mária bemutatása

 

Nem a Szentírás, hanem a Szenthagyomány számol be arról, hogy az Ószövetség szokása szerint a tíz hetes kicsi Máriát szülei felvitték a jeruzsálemi templomba, és mint az elsőszülött fiúkat szokták, bemutatták az Úrnak. Vagyis a pap-aki talán éppen Zakariás lehetett-az oltárra helyezte a kis Máriát és felajánlotta az Úrnak: Istenünk, ő

 

Egészen a Te gyermeked!

A lateráni bazilika Róma püspökének címtemploma. Felszentelésének évfordulójáról kezdetben csak Rómában emlékeztek meg, idővel azonban egyetemes egyházi ünneppé vált. A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe a katolikusok számára a Péter apostol széke iránti szeretet hordozója, az egység kifejezője.

 

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház – Basilica di San Giovanni in Laterano – a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma.

November 1.

 

Az ünnep rövid története

Mai formájában is több, mint ezeréves ünnep ez, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra.

 

Minden nép mindenkor tiszteletben tartotta nagyjait és elődjeit. A hajdani rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka volt, hogy őseiknek és hőseiknek isteni és félisteni címeket adományoztak, akiknek aztán szobrot emeltek, esetleg szentélyt állítottak fel. Marcus Agrippa az összes istenek tiszteletére templomot építtetett Kr.e.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

 

 

Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása

(egri bazilika, 1773)

 

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: 

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita mutatott be Szent Liturgiát október 1-jén a debreceni Istenszülő oltalma görögkatolikus templom búcsúján.

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

Kocsis Fülöp prédikációjában kiemelte: meg kell látnunk az Istenszülő segítségét a mindennapokban, Krisztusért balgatag Szent András imádságos életének példáját követve.

 

Minél többször jövünk el a templomba, annál inkább megértjük, hogy bennünk van az Isten, bennünk van az ég és a föld összeköttetése.

Szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén és Márton Áron püspök halálának 36. évfordulóján, délelőtt tizenegy órakor kezdődik a gyulafehérvári székesegyház búcsúi szentmiséje, amelynek főcelebránsa Miguel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius lesz.

 

 

A szentmisét annak a kőszarkofágnak a megáldása követi, amelybe Isten szolgája Márton Áron püspök földi maradványait helyezték át a székesegyház kriptájából. Erre az eseményre közös imádsággal készül a Gyulafehérvári Főegyházmegye: Jakubinyi György érsek szeptember 20.

A sümegi Urunk mennybemenetele-főplébánia-templom elől indultak útnak szeptember 22-én Nagy József plébános és Szijártó László, a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatója áldásával a Katolikus Karitász megalakulásának 85. évfordulója alkalmából szervezett gyalogos zarándoklat résztvevői.

 

A sümegi hittancsoportba járó gyerekek is jelen voltak, amikor közösen imádkozva indították útnak a szeptember 22. és 24. között Sümegről Homokbödögére tartó karitászzarándoklat résztvevőit.

A győr-újvárosi Urunk színeváltozása templom felszentelésének 175. évfordulóját ünnepelte szeptember 12-én, hétfőn este, Szűz Mária neve napján. A szentmisét Schmatovits János aranymisés székesegyházi prépost-kanonok mutatta be, aki 1994 és 2000 között volt a templom lelkipásztora.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmise előtt a hívek a szervita nővérek vezetésével rózsafüzért imádkoztak Szűz Mária tiszteletére, majd 18 órakor megkezdődött a szertartás a nagytemplomban az asszisztencia, a plébániai tanácsadó testület és a papság ünnepélyes bevonulásával.

Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja egyházunkban. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra.

 

 

Michelangelo: Pietà

Lukács evangéliumában olvassuk: Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2, 34-35) 

 

Az egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.

Az első magyarországi papnevelő intézetet Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1566-ban Nagyszombatban. Az intézmény utóda, az esztergomi szeminárium szeptember 13-án ünnepelte a jubileumot a ma Szlovákiához tartozó városban. A régi székesegyházban Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztorával koncelebrált Orosch János nagyszombati érsek, Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök és az esztergomi szeminárium elöljárói, illetve tanárai.

A szent kereszt felmagasztalásának ünnepe

A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen szeptember 11-én Štefan Sečka szepesi megyéspüspök mutatta be a Fájdalmas Anya-búcsú szentmiséjét, amelyen jelen volt a hazai szlovákok több közössége, különböző zarándokcsoportok, továbbá árvák, özvegyek és magukra maradtak.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

 

Kegyhelyeinken úgy öleli magához a Szent Szűz gyermekeit, mint az az édesanya, aki azonnal odasiet ahhoz a síró gyermekéhez, aki megbotlott, és megütötte magát – a szepesi püspök ezekkel a gondolatokkal kezdte prédikációját.

Szűz Mária neve ünnep

 

Boldogságos Szűzanya neve napját ünnepeljük, ami egyben Kegyhelyünk őszi búcsúja is (Csíksomlyó)

 

 

Az évközi 24. vasárnapon itt a csíksomlyói kegytemplomban a Boldogságos Szűzanya neve napját ünnepeljük, ami egyben Kegyhelyünk őszi búcsúja is.

  Mária Szent Neve tiszteletének elterjedésében óriási szerepet játszott a passaui Mariahilf, azaz a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképének a tisztelete.
A történelmi följegyzésekből tudjuk, hogy IV.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén Bernard Bober kassai érsek mutatott be szentmisét a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen. A szabadtéri oltár előtti tér megtelt zarándokokkal.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Reggel nyolc órától gyülekeztek a zarándokok az ország minden tájáról, hogy együtt ünnepeljék Mária születését. A rózsafüzér imádkozását követően Tamás Gábor OFM katekézisét hallgatták meg, majd 11 órakor kezdetét vette az ünnepi szentmise.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján egyházunk Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.

 

 

Giotto: A Szűz születése (1305 k.)

 

A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I.

Augusztus 20-ára a közmédia gazdag műsorkínálattal készül. Az ünnepi palettán helyszíni közvetítések, vallási műsorok és igényes filmek szerepelnek.

 

 

Az ünnep reggelén Szent István király és Árpád-házi szentjeink örökségéről, államiságunk és hitünk gyökereiről, valamint máig ható erejéről beszél Kercza Asztrik ferences szerzetes (Hajnali gondolatok, Duna, 5.50).

 

„Szent István az »új ember«, aki Isten rendeléséből feltűnt történelmünk kezdetén – fogalmazza meg a Szombati imádságban Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke. – A ma embere Ő.

Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én az esztergomi bazilikában bemutatott ünnepi szentmisét követően áldotta meg az idén 50 éves debreceni virágkarneválra készített, a Szent Koronát ábrázoló kocsit.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

 

A nemzet egységét jelképező, Szent Koronát ábrázoló virágkocsit 2009 óta rendre bemutatják más városokban, mielőtt megérkezik Debrecenbe, a virágkarneválra. Idén Esztergom a hajdú-bihari megyeszékhely karneváli partnervárosa, a virágkocsi augusztus 14-én, vasárnap érkezett meg a városba, ahol Erdő Péter bíboros áldotta meg, miután a bazilikában szentmisét mutatott be Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából.

Hívek sokasága zarándokolt Mátraverebély-Szentkútra augusztus 14-én, vasárnap. Nemzeti kegyhelyünk Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó főbúcsújának szentmiséjét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.

 

A főpásztor szentbeszédében hangsúlyozta: az evangélium szavai szerint Erzsébet áldottnak mondta Máriát, az öröm forrásának és az élő hit boldogságának nevezte őt. Mi magunk is úgy tekintünk Máriára mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak génjeit, hanem arcvonásait, mozdulatait is tőle, egyedül csak tőle örökölte.

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepelték augusztus 13-án, a kegyhely főbúcsúján. A katekézisben Udvardy György püspök az irgalmasság testi cselekedeteiről beszélt. A hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóján 1939 óta első alkalommal köszönthették Nógrád megyében államalapító királyunk relikviáját.

A hagyományoknak megfelelően augusztus első vasárnapján, illetve az azt megelőző szombaton adott otthont a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont a Havas Boldogasszony-napi búcsúnak.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

 

Az ünnep augusztus 6-án, szombat délután a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődött. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlották fel, majd görögkatolikus liturgiát tartottak, amit keresztút és szentségimádás követett a kolostorkertben.

Augusztus 4. és 7. között tartják a pécsi Havihegyen a Havas Boldogasszony-búcsút. Az ünnep üzenete ugyanaz, mint ami 319 évvel ezelőtt is volt: az az elhatározás és összefogás, amely a templom megépülését lehetővé tette.

 

 

A pécsi Havas Boldogasszony-kápolna 1697-re készült el. Az 1690-es pestisjárvány elmúlásának emlékére felszentelt és régóta búcsújáró helyként tisztelt templomnál augusztus 4. és 7. között Havas Boldogasszony nagybúcsúját tartják.

Jézus megdicsőülésének helye a régi hagyomány szerint a galileai Tábor-hegy volt. A csoda színhelyén még az arab hódítás előtt három bazilika épült. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latinul: transfiguratio) ünnepe.

 

 

Fra Angelico: Urunk színeváltozása (1440–42.)

 

E napon Jézus emberi testében, még a feltámadás előtt való isteni dicsőségének felragyogását ünnepeljük. Az esemény a Tábor hegyén történt, a Szentírás a színeváltozást nem Jézus Krisztus misztikus élményeként, hanem a tanítványoknak adott kinyilatkoztatásként írja le (Mk 9,2–7; Mt 17,1–9; Lk 9,28–36; 2Pt 1,16–18).

A római Santa Maria Maggiore-bazilika, a legősibb Mária-templom felszentelését ünnepeljük Havas Boldogasszony emléknapján, augusztus 5-én.

 

 

Szűz Mária megkoronázása, Santa Maria Maggiore-bazilika, Róma

 

A római Santa Maria Maggiore-templomot III. Sixtus az efezusi zsinat (431) után építtette a Boldogságos Szűz, az Istenszülő tiszteletére az eretnekségekkel szemben; augusztus 5-én szentelték fel. A jeles nap latin elnevezése: Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives – hazánkban Havas Boldogasszony és Havi Boldogasszony néven ismert.

A kelet-felvidéki, Gömör megyei Barkán is megtartották a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút július 17-én.

 

 

A hagyomány szerint a búcsújárás Valassik János plébános nevéhez kötődik, aki 1758-ban alapította meg itt a Karmel-hegyi Boldogasszony Társulatot. A skapulárés társulat megszervezéséhez előzetesen megszerezte a budai karmelita perjel engedélyét, amelyet 1759-ben pápai megerősítést követett, XIII. Kelemen pápa a társulat tagjait búcsúkiváltságokban részesítette.

Július 11-e Európa fővédőszentjének jeles ünnepe. „Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát” – mondta XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról, akit 1964-ben VI. Pál pápa nyilvánított Európa fővédőszentjévé.

 

A bencés rend alapítója, Regulája kidolgozója, Szent Benedek (kb. 470–547) életéről igen keveset tudunk.

Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye Győrbe távozó főpásztora július 10-én, a Szent Márton-emlékév csúcseseményét jelentő találkozón a szombathelyi székesegyházban bemutatott vasárnapi gitáros ifjúsági misén búcsúzott el egyházmegyéje híveitől, valamint Vas és Zala megye közéleti vezetőitől.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

 

A zsúfolásig megtelt székesegyházban tartott szentmisén koncelebrált Seregély István nyugalmazott egri érsek, jelen volt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Harangozó Bertalan, Vas megye kormánymegbízottja, Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke.

Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 7-én Erdő Péter bíboros elődje halálának 41. évfordulója alkalmából. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök homíliájában különösen a fiatalok elé állította példaként a mártír sorsú főpásztort.

 

 

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

 

Erdő Péter bíboros a szentmise elején köszöntötte mindazokat, akik hálát adni érkeztek Esztergomba Mindszenty bíboros hősies tanúságtételéért a főpásztor halálának 41.