Köszönöm Judit hogy patronálod közösségünket.

Válasz

Áldott vasárnapot kívánok.

40_%20(400x289).jpg

Válasz

A celldömölki Nagyboldogasszony-kegytemplom főbúcsúját ünnepelték

Hívők és zarándokok sokasága gyűlt össze a celldömölki Nagyboldogasszony-kegytemplom főbúcsújának ünnepén, szeptember 12-én – tájékoztat a Szombathelyi Egyházmegye.

A főbúcsú programja a hagyományoknak megfelelően a diákok tanévnyitó szentmiséjével kezdődött szombat délután.

Az ünnepi szentmisét este Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mutatta be, majd körmenetet tartottak.

Az este további részében Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművészek adtak koncertet a kegytemplomban. A házaspár előadását követően ifjúsági és családi szentségimádások kezdődtek.

Az éjféli szentmisét Bodorkós Imre jánosházi plébános mutatta be, koncelebráltak Bihal Zoltán és Böjti Balázs újmisés atyák. Hajnalban rózsafüzért imádkoztak a zarándokok, majd keresztutat jártak.

A vasárnapi ünnepi szentmisét Tempfli Imre, a stuttgarti magyarok plébánosa mutatta be délelőtt 10 órakor, mely után ismét ünnepi körmenet vette kezdetét. Az idei főbúcsú litániával és a Celldömölkre érkezett zarándokok búcsúztatásával ért véget.

Fotó: Fülöp Balázs

Magyar Kurír

1.jpg

2.jpg

3.jpg

Válasz

A csíksomlyói jubileumi Mária-év bezárása


A csíksomlyói kegyszobor 500 éves évfordulója alkalmából meghirdetett, egy éven át teljes búcsúval járó jubileumi Mária-év befejezését a következő liturgikus és kulturális eseményekkel ünnepli a csíksomlyói kegytemplom:

• Szeptember 8-án Szűz Mária születésének az ünnepe. Kisboldogasszony napján a szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.

• Szeptember 12-én van Mária neve napja, amely egyben az őszi búcsú a Csíksomlyói Szűzanya szentélyében. A szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek. A fél 11-es ünnepi szentmisét bemutatja, és szentbeszédet mond nm. és ft. Tamás József segédpüspök.

• Szeptember 13-án a szentmisék szintén ünnepi sorrendben lesznek: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor. A fél 11-kor kezdődő szentmise a jubileumi Mária-év záró momentuma. Az ünnepi búcsús szentmisét bemutatja, és szentbeszédet mond nm. és ft. Jakubinyi György érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora. Mindazok, akik nem tudnak elzarándokolni a kegyhelyre, a fél 11-es szentmisébe bekapcsolódhatnak a www.csiksomlyo ro honlapon követhető élő közvetítés révén vagy az Erdélyi Mária Rádió hullámhosszán.

Az évforduló alkalmából július 30-án A csíksomlyói Mária-szobor 500 éve − Mária-tisztelet Erdélyben címmel nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban szeptember 20-ig még megtekinthető (hétfő kivételével) naponta 9–18 óra között (Csíkszereda, Vár tér 2. szám).

1.jpg

2.jpg

Válasz

Popiełuszko-ereklyét kap Szentkút a Nagyboldogasszony-napi főbúcsún

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely főbúcsúját augusztus 15–16-án tartják. Kazimierz Nycz varsói bíboros a vasárnapi szentmise előtt adja át a szentkúti kegyhelynek a vértanú pap, Boldog Jerzy Popiełuszko ereklyéjét – tájékoztat a Ferences Sajtóközpont.

A 2,7 millió forintos uniós támogatásból megújult Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen Nagyboldogasszony napján, szombaton a 11 órakor kezdődő szentmisét Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel, a vasárnapi, szintén 11 órakor kezdődő szentmisét pedig Kazimierz Nycz varsói bíboros érsek celebrálja.

A lengyel főpásztor a szentmise előtt, 10.15-kor adja át a szentkúti kegyhelynek a vértanú pap, a már boldoggá avatott Jerzy Popiełuszko ereklyéjét, és katekézis keretében beszél a Szolidaritás papjának életszentségéről. A szombati szentmise előtt pedig Szerzetesként az oktatásban címmel Labancz Zsolt piarista tartományfőnök tart katekézist.

Jerzy Popiełuszko 1947. szeptember 14-én született a kelet-lengyelországi Okopyban. 1980-tól szoros kapcsolatban állt a Szolidaritás mozgalommal, a hadiállapot 1981. decemberi kihirdetése után nagy tömegeket vonzó miséket tartott a varsói Kostka Szent Szaniszló-templomban. 1984. október 19-én a Bydgoszczban bemutatott mise után este gépkocsin hazafelé tartott egy sofőrrel, amikor a kommunista titkosszolgálat emberei elrabolták és meggyilkolták. 2010. június 6-án avatták boldoggá.

1.jpg

2.jpg

Válasz

Folytatás:

Popiełuszko atyát rendkívüli tisztelet övezi Lengyelországban, sokan zarándokolnak varsói sírjához, s ez a kultusz világszerte terjed. Amint a lengyel Katolikus Hírügynökség (KAI) közölte, sírját eddig több mint 20 millió zarándok látogatta meg. A Kostka Szent Szaniszló-hitközségben 2011-ben létesített múzeumot 800 ezren tekintették meg.

Magyarországon 2013 óta Kiskunfélegyházán, a Sarlós Boldogasszony-templomban őrzik Jerzy Popiełuszko ereklyéjét.

A folyamatban lévő szentté avatásnak az egyházilag elismert csoda az egyik feltétele. Popiełuszko atya közbenjárásának a hívők több csodát is tulajdonítanak. Hivatalosan a szenttéavatási per elindítása után egy esettel foglalkoznak: több tanú szerint 2012-ben egy végső stádiumban lévő leukémiás beteg, Francois Audelan természeti törvényekkel meg nem magyarázható módon gyógyult meg a franciaországi Créteil városban.

A búcsújáróhely felújított tereit Erdő Péter bíboros szeptember 5-én szenteli fel, Kisboldogasszony ünnepére pedig – régi hagyományt felelevenítve – vonatos zarándoklat indul a Keleti pályaudvarról szeptember 6-án.

Magyar Kurír

3.jpg

4.jpg

Válasz

Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor Hirdetése

Őszi Mária neve búcsú

A csíksomlyói jubileumi Mária-év bezárása

1.jpg

Válasz

Porciunkula-búcsú Szentkúton – idősek és betegek zarándoklata

Mátraverebély-Szentkúton július 31-én tartották a Porciunkula-búcsút, amely már évek óta az állami fenntartásban lévő környékbeli szociális intézmények, az idős és a beteg zarándokcsoportok napja. Idén mintegy 1700-an vettek részt a zarándoklaton – tájékoztatott Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató.


„Egy fölötte jámbor testvérnek még megtérése előtt emlékezetre méltó látomása volt a nevezett templommal kapcsolatban. Álmában ugyanis úgy tűnt fel neki, mintha a templom körül rengeteg, szánalmas vaksággal sújtott ember nyüzsgött volna. Valamennyien az ég felé emelték tekintetüket, s térden állva és imádságra kulcsolt kezekkel siralmas hangon irgalomért és szemük világáért kiáltottak Istenhez. És íme, az égből hirtelen hatalmas fénysugár csapott le, és annyi felé oszolva, ahányan voltak, mindegyiknek visszaadta látását, és biztosította üdvösségét” – Celanói Tamás, Assisi Szent Ferenc életrajzírója ezzel a képpel jellemzi a Porciunkula-kápolna jelentőségét, amely az európai búcsújárásban is fontos szerepet tölt be, hiszen Szent Ferenc ennek a kápolnának olyan kiváltságokat kért a pápától, amelyeket addig csak Rómában és a Szentföldön lehetett elnyerni. Tette ezt azért, hogy ezzel is segítse Assisi szegényeinek üdvösségét.

1.jpg

Válasz

Folytatás:

Szentkúton, nemzeti kegyhelyünkön a Porciunkula-búcsút vezető Tamás József gyulafehérvári segédpüspök prédikációjában is utalt a rend bölcsőjének jelentőségére és arra, hogy Assisi Szent Ferenc a Porciunkulában mennyi kegyelemet tapasztalt meg. Ez a tapasztalat az, amely a ferenceseket ma is, Szentkúton is arra ösztönzi, hogy ápolják a Szűzanya tiszteletét és szolgálják annak a kegyelmi közösségnek a megvalósulását, amely Mária közbenjárására létrejön a zarándokok és az Úr között. Köszöntötte a betegeket és az időseket, akik elé Mária példáját állította, aki a kereszt tövében is ott maradt Fia mellett. Tamás József püspök XVI. Benedek pápa szavait idézte: „Hit nélkül élni olyan, mint megépíteni egy olyan házat, amelyen nincs ablak. A hívő ember életén azonban átragyoghat Isten világossága.”

A liturgiát megelőzően Bagó M. Teréz szegénygondozó nővér a katekézisben a szerzetesek betegek közötti jelenlétének lelkiségéről beszélt. A betegek, a szegények gondozása olyan, mint az Eucharisztia titka – hangsúlyozta. Isten kiszolgáltatottá teszi magát: rászorul arra, hogy a pap szava által eljöhessen, hogy a szent szolgálatban résztvevők kiosszák, rászorul arra, hogy istenségét a kenyér színe alatt felfedezzék. Isten ugyanígy rászorulóvá teszi magát, felismerhetőségét a másik emberben, a szegényben, a betegben, akit arrébb kell helyezni, szólni kell hozzá, akiben fel kell ismerni az Úr jelenlétét. A betegek között jelenlévő szerzetesnek ez a szent szolgálata: érzékennyé válik Istennek erre az önmagát kiszolgáltató szeretetére, jelenlétére és így lesz a Teremtő munkatársa.

Szentkúton mintegy nyolcszáz zarándok részesült ezen a napon a betegek szentségében, amelyet tizenöt pap szolgáltatott. Celanói Tamás hasonlatával élve ez volt az a mennyei fénysugár, amely beragyogta az idősek és betegek életét, akik meghallgatásért könyörögtek, amely utat nyit számukra az üdvösségre.

Fotó: Kakuk Erika

Magyar Kurír

2.jpg

3.jpg

4.jpg

Válasz

Egyházmegyei búcsút tartottak a katolikus megújulás 300. évfordulóján Debrecenben

A hagyományos máriapócsi helyszín helyett idén Debrecenben tartották a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye búcsúját július 26-án. A szabadtéri szentmisére összegyűlt több ezer hívő a katolikus megújulás 300. évfordulóját is ünnepelte – tájékoztat az egyházmegye sajtószolgálata

A debreceni Szent Anna-székesegyház előtti téren bemutatott szentmise főcelebránsa Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt, koncelebráltak: Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsekek, Schönberger Jenő szatmári, Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspökök és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai.

A szentmisén részt vettek Fekete Károly református püspök, Réz Nagy Zoltán evangélikus lelkész, Papp László debreceni és Kovács Ferenc nyíregyházi polgármesterek, Seszták Miklós és Pósán László országgyűlési képviselők, Debrecen város intézményeinek vezetői, képviselői és az egyházmegye hívei, valamint gróf Csáky Ilona, a néhai Csáky Imre bíboros Argentínában élő leszármazottja is.

„Háromszáz évvel ezelőtt, 1715-ben a reformáció vallási diszkriminációja feloldódott Csáky Imre váradi püspök és bihari főispán, későbbi bíboros országgyűlési tevékenysége következtében. Ekkor került sor az 1693-ban Debrecen számára is megítélt szabad királyi városi jogok törvénybe iktatására, amelynek feltétele volt a vallásszabadság. Ezt megelőzően 168 éven át Debrecenben kizárólag kálvinisták élhettek, katolikus ember még egy éjszakát sem tölthetett a városban; büntetést vont maga után az, ha valaki katolikus vallású napszámost, cselédet alkalmazott. Csáky Imre 1715-ben megalapította a debreceni Szent Anna-plébániát, letelepítette a városban a piarista rendet, majd templomot építtetett, melyet a rendre bízott” – ezzel a történelmi visszatekintéssel köszöntötte a jelenlévőket Bosák Nándor megyéspüspök a szentmise elején, majd hozzátette: az újjászületést lassú, de folyamatos növekedés követte, aminek a kulcsa II. János Pál pápa debreceni látogatása volt 1991-ben, majd a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapítása 1993-ban.

A főpásztor úgy fogalmazott, a Szent Anna-búcsún emlékeznek, és hálát adnak a 300 éves katolikus jelenlétért és az elért eredményekért.

Böcskei László a szentmise homíliájában többek között kiemelte, az Isten terve nem ismer akadályokat, mert mindent megvéd, amit kiválasztott és magához emelt. A egyházmegye életében kegyelmi időnek számított a 300 évvel ezelőtti történelmi esemény, amely arra hív, hogy hűségesek legyünk őseink örökségéhez, megvédjük és erősítsük egyházunkat, és ennek eleven tagjaiként hirdessük az öröm evangéliumát.

1.jpg

2.jpg

3.jpg

Válasz