Éppen száz évvel az első fatimai jelenés után, május 13-án rendezték meg a tizenegyedik Élő rózsafüzér zarándoklatot Budapest körül.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„100 éve ima – Fatima” – ez volt a mottója az idei rendezvénynek, amelyen hazánkért, a budapesti emberekért, a békéért imádkoztak. A zarándoklat kilenc, immár hagyományos útszakaszból állt, amelyek célállomásain szentmiséket mutattak be. A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templomban, ami a Csillaghegyről indult szakasz végpontja volt, Sebők Sándor plébános celebrálta a szentmisét.

A zarándoklat nem kirándulás vagy túrázás – bár kétségtelenül fizikai igénybevételt is jelent –, hanem annál sokkal több, mert a célja az, hogy olyan helyre jussunk, ahol összeér a föld az éggel, ahol megtapasztaljuk Isten végtelen szeretetét és jóságát – mondta szentbeszédében Sebők Sándor. – A zarándoklattal hitünkről is tanúságot teszünk önmagunk és mások előtt is. És ez még inkább így van, mikor közösségben végezzük, mert ilyenkor a hit összetartó ereje is megmutatkozik.

A zarándoklat valamiképpen megjeleníti, ahogy Jézus végighaladt az emberi lét mozzanatain az Atya felé. Ezért mondhatjuk: életünk födi zarándokút. Nem egyszerűen a világba beledobva létezünk, iránya és célja van az életünknek. Az Úristen elindított bennünket térben és időben, és hazavár minket az örök hazába.

Az Élő rózsafüzér zarándoklat résztvevői Budapestért, a városban élőkért ajánlották fel imáikat. Sebők Sándor rámutatott: sokkal többről van szó, hiszen a főváros az egész ország jelképe. Tudjuk, csodálatos dolgok történnek az ima és az igehirdetés hatására. Nagy szükség van ma arra, hogy felemeljük a keresztet a magyarság fölé, Mária országa fölé. Szüksége van hazánknak a mi hitvallásunkra, imáinkra és áldozathozatalunkra, hogy „megszentüljön” ez a föld. Ezért, amikor hazatérünk erről a zarándoklatról, folytassuk a tanúságtételt környezetünkben – buzdított a plébános.

E mostani zarándoklat különleges, hiszen pont az első fatimai jelenés századik évfordulóján van. 1917-ben már évek óta zajlott a világháború, és készülődött az októberi orosz forradalom. Sok nehézséggel, fájdalommal, reménytelenséggel küzdött az emberiség, és akkor megjelent a Szűzanya az ígérettel, van megoldás: a bűnbánat és az ima. A fatimai Boldogságos Szűz Mária emlékeztette az emberiséget Isten vigasztaló szeretetére.

Amikor hiszünk abban, hogy a Mária által Jézus elé tett imáink meghallgatásra találnak, akkor tulajdonképpen egy új világ születésénél bábáskodunk. Sebők Sándor felidézte egykori lelkianyja, Wagner Viktória szociális testvér, szülésznő-védőnő mondatát: „vajúdik a világ, egy új van születőben”. A születés mindig könnyel és fájdalommal jár, ez elkerülhetetlen. Ha mi, keresztények nem tudunk ott lenni a születésnél, ha nem vállaljuk át erőnkhöz mérten a fájdalom, a terhek egy részét, akkor nem a mi kezeink közé születik meg az új világ, gyermekeink és unokáink új élete, Mária országának élete.

Fotó: Lambert Attila

Szalontai Anikó/Magyar Kurír