Október 27-én „A hallgatás egyháza és a pápai diplomácia 1945–1965” címmel tartottak történettudományi konferenciát, amelynek a velencei X. Szent Piusz Egyházjogi Kar adott otthont. Az eseményről Hamerli Petra és Somorjai Ádám OSB számolt be az Újkor történelmi folyóirat oldalán.

A népes hallgatóságot, amelyet jórészt a kar oktatói és hallgatói alkottak, Jozef Tomko bíboros, a Hitterjesztési Kongregáció emeritus prefektusa, Francesco Moraglia velencei pátriárka, a X. Szent Piusz Egyházjogi Kar nagykancellárja, továbbá Bernard Ardura premontrei szerzetes, a Pápai Egyháztörténeti Bizottság elnöke köszöntötték.

A konferencián neves egyháztörténészek tekintették át, miként alakult a katolikus egyház helyzete Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában a kommunista rezsimeket jellemző egyházüldözés legsúlyosabb időszakában. Emilia Hrabovec, a pozsonyi Comenius Egyetem professzora, aki egyúttal a Pápai Egyháztörténeti Bizottság tagja, a konferencia szervezőjeként arra hívta fel a figyelmet bevezető szavaiban, hogy a téma eddigi kutatása meglehetősen szegmentálódott az egyes nyelvterületek szerint, s kevés az érintkezési pont az egyes országok kutatói között. Ennek fényében az ilyen konferenciák elsődleges feladata az, hogy az országos kutatások álláspontját ismertessék a többi nemzet kutatói előtt, és egyben megkíséreljék egybeszőni azt, ami eredetileg is összetartozott.

Alojzije Stepinac, August Hlond, Stefan Wyszyński, Mindszenty József

Magyar témával három előadó foglalkozott: Fejérdy András, az MTA Történettudományi Intézete munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója Titkos hierarchia Magyarországon: tervek és kísérletek a megvalósításra című előadásában a magyarországi titkos püspökszentelések részleteit tárta fel. Johan Ickx, a Vatikáni Államtitkárság Történeti Levéltárának igazgatója A hallgatás egyháza és az Apostoli Szentszék: történeti szempontok című előadásában Nagy Töhötöm, Jánosi József és Borbély István jezsuiták 1945–1946-os misszióját ismertette, amely megértő fülekre talált a Vatikáni Államtitkárság vezető helyein. Ekkor még XII. Piusz pápa a kommunizmussal való modus vivendire gondolt, amely később a kommunista hatalomátvétellel kényszerpályára és várólistára került. Ez a szentszéki politika később „Ostpolitik” (a Vatikán kelet-európai politikája 1963 és 1990 között – a szerk.) néven híresült el, és Agostino Casaroli bíboros nevéhez kötötték. Somorjai Ádám bencés szerzetes, szintén a Vatikáni Államtitkárság Történeti Levéltárának munkatársa Mindszenty bíborosról és a magyar vértanúkról tartott előadást, a kérdést – kiegészítve a magyar egyházüldözés részleteivel – a nemrég megjelent és a konferencián is bemutatott kötetben (La Chiesa cattolica e il comunismo in Europa Centro-orientale e in Unione Sovietica, Verona, 2016) publikált olasz nyelvű tanulmányában is vizsgálta korábban. Számos hallgató számára újszerűen hatottak felismerései, amelyekre Mindszenty bíborosnak az amerikai elnökökkel és a Vatikánnal folytatott levelezésének kiadása során jutott.

Az írás teljes terjedelmében az Újkor online folyóirat oldalán olvasható.

Forrás és fotó: Újkor.hu