Az Apostoli Penitenciária dekrétumot adott ki, amely kiszélesítette a Mátraverebély-Szentkúton elnyerhető búcsúk lehetőségét, a Santa Maria Maggiore-bazilika főpapja pedig aláírta azt a dokumentumot, amely kinyilvánítja, hogy lelki kötelék jött létre a Szűzanya római főtemploma és a kegyhely között.

A kegyhely és Beer Miklós váci megyéspüspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával tavaly affiliációs kérelemmel fordult a római Santa Maria Maggiore-bazilika liturgikus életének irányítójához, Santos Abril y Castello bíboroshoz, amelynek folyamata most zárult le.

Az Apostoli Penitenciária dekrétumának kihirdetésére idén augusztus 13-án Mátraverebély-Szentkúton a Szent Jobb jelenlétében kerül sor, amikor az Erdő Péter bíboros által celebrált szentmise keretében emlékeznek meg a nemzeti kegyhellyé nyilvánítás tizedik évfordulójáról és adnak hálát az azóta nyert kegyelmekért. A szentkúti ünnepségre a kegyhelyet őrző ferencesek meghívták a magyar nyelvterület valamennyi püspökét, és várják a zarándokokat, plébániai közösségeket is. Az affiliálódás jelentőségéről Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató az alábbi tájékoztatást adta:

Az egyház részletesen szabályozza, hogy a helyi egyházközségekben mikor lehet búcsút nyerni (például templombúcsú, halottak napja, Porciunkula ünnepe), ezt általában a templomi hirdetésekben halljuk is. Az úgynevezett basilica minorokban (Mátraverebély-Szentkút is az), amelyeket a magyar nyelv egyszerűen bazilikának nevez, e lehetőség szélesebb körű (például az apostolfejedelmek ünnepén, a püspök által kijelölt vagy a hívő által választott napon, egy évben egyszer). A mi lehetőségeinket az affiliáció e tekintetben nagymértékben bővíti, ugyanis aki Szentkútra zarándokol a Szűzanya főünnepein vagy Havas Boldogasszony napján, akkor elnyerheti a teljes búcsú ajándékát, de ami igazán jelentős kiváltság, hogy ha szervezett zarándokcsoporttal érkezik valaki, akkor az év bármelyik napján nyitva áll számára a búcsúnyerés lehetősége. Ez eddig magyar nyelvterületen csak a rozsnyói székesegyházban volt elérhető 2014. december 8-a óta.

Ezzel mi már kicsit túltekintünk az irgalmasság szentévének lezárásán, hiszen 2016 Krisztus Király ünnepe után a szent kapukhoz kapcsolódó, mindennap elnyerhető búcsúlehetőségek megszűnnek, nálunk viszont megmaradnak e rendelkezés értelmében a csoportosan érkező zarándokok számára.

A búcsúhoz a reformáció után sok hamis képzet társult, olykor még a katolikusok között is elavultnak vélik ennek a teológiáját és gyakorlatát. Azonban azok, akik sokat gyóntatnak vagy őszinték önmagukhoz, jól látják, hogy a bűn mennyi sebet ejt, melyeknek a feloldozás után is még gyógyulniuk kell. E gyógyulási folyamat egyik eszköze a búcsú, amikor valamilyen konkrét áldozatot hozunk, kimondjuk, hogy el akarjuk engedni bűnös ragaszkodásainkat, az imádság által megerősítjük hitbeli egységünket a pápával és az egész egyházzal, a szentségek vételével pedig engedjük, hogy Jézus erősítse bennünk a vele való összetartozásunkat.

A búcsú másik fontos értéke a megholtakért való imádság. Sokszor találkozunk azzal, hogy embereket bánt elhunyt szeretteik elhibázott élete, vagy hogy nem tudtak elköszönni tőlük, bocsánatot kérni a megbántásokért, és úgy érzik, e teher alól nem lehet szabadulni, mert megköti őket. A földi és a mennyei egyház összetartozása azonban lehetővé teszi, hogy ezt a sebet a halottakért szeretetből felajánlott búcsúnyeréssel gyógyítsuk, hisz segíthetünk rajtuk, mert ahogy Szent Pál mondja: „Testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből testének, az egyháznak javára” (Kol 1,24). Vagyis ha valaki ilyen terheket hordoz, zarándokoljon el egy búcsújáróhelyre, és ezt ajánlja fel elhunytjáért, akivel kapcsolatban azt érzi, hiányos volt kapcsolatuk lezárása. Így is gyógyulhat ez a seb, és így segítségére siethetünk a szenvedő lelkek világának.

Forrás: Ferences Sajtóközpont

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír