HAMVAZÓSZERDA - NAGYBÖJT
A hamvazószerda
abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut
szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az
előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon,
és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, annak
emlékére, hogy porból vagyunk és porrá leszünk. A hamu egyszerre
jelképezi tehát az elmúlást és a megtisztulást.
A vasárnapokat
az egyház nem számítja böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai
nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a
böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A böjt vallásos gyakorlata a
figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és
a könyörgés fontosságát. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet
fordítanak a szegények megsegítésére is.
Az egyház
hamvazószerdára és nagypéntekre rendel szigorú böjtöt: a 18 és 60 év
közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk.
Ezen a két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait
arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak
húst.
A nagyböjtnek három fő sajátos gyakorlata van:
1. A böjt.
Elsősorban az ételböjt, mert ez a legkeményebben, leginkább, szüntelenül
figyelmeztetve felszögez minket Krisztus keresztjére. A böjt kiterjed
más külső javakra: a kedvenc ételre, italra, szórakozásra,
tréfálkozásra, alvásra, stb... Bár külső tett a böjt, de lényege egy
belső valóság: az önakarattól való elfordulás, Istenhez való
odafordulás.
2. Az
irgalmasság. Ez kettőt jelent: adni - az egyházatyák tanítása szerint a
böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított pénzből, időből,
stb. a nálunk szegényebbeknek segítünk. Az első Péter levél alapján: 'a
szeretet befödi a bűnök sokaságát'. A másik: megbocsátani. Őszinte
szívből, semmi viszonzást és hálát nem várva. Ez is bűnbánati
cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát.
3. Az imádság. A
böjt és jócselekedet közvetve vonatkozik Istenre. Az imádságban,
elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül Istenhez
emelkedik: a teremtményektől a Teremtőhöz, a hasznostól az igazsághoz,
az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköznapok túl sok külső eseményétől a
belsőhöz fordul, kilép önmagától, hogy megtalálja igazi önmagát. A
nagyböjt a több liturgikus ima, közösségi ima, magánima,
templomlátogatás, vallási tanulás és olvasás megszentelt időszaka.
Nagyböjt első
szakaszának liturgikus tárgya a keresztségi kegyelem, a bűnbánat,
vezeklés, a nagyböjti megújulás, a böjtölés áldozata. Az evangéliumban
először a böjtölő és megkísértett Krisztust látjuk, majd az üdvösséget
és bűnbocsánatot hirdető Messiást, vagy a gyógyító-evangéliumok
jelképében a kegyelmi gyógyulást hozó isteni Orvost. A könyörgések a
nagyböjti életgyakorlatra kérnek segítséget, s azt liturgikusan
felajánlják Istennek.
Az Egyház segít
minket a nagyböjt idején. Anyai intelmén, megszentelő liturgiáján és a
megszentelt nagyböjti gyakorlatokon kívül az Egyház jámbor szokások és
ájtatosságok által is elő akar készíteni minket húsvét befogadására.
Ilyen a keresztút, a nagyböjti lelkigyakorlatok, tanítások.
Tanácsok:
Minden napnak saját miséje van - egyedi, saját szöveggel -, járjunk
többet misére. Vegyünk részt a pénteki keresztutakon. Tervezzük meg
nagyböjti étrendünket.
A nagyböjti
elmélkedés alapanyaga lehet a nagyheti szertartások szövege,
szimbólumai. Ezentúl pedig aki képes, jelentkezzen nagyheti
liturgikus/énekes szolgálatra.
Fontos
elsősorban az állapotbeli kötelességek jó teljesítése. Ezért csak annyi
pluszt vállaljunk, amit meg is tudunk tenni, és nem megyünk tönkre abban
sem lelkileg, sem fizikailag...
A
kiegyensúlyozott katolikus emberben nem válik szét élesen a
természetfölötti és természetes élet. Lelki megújulásunkkal jól
egybehangzik, s azt támogatja, ha nagyböjtben a számtalan elhanyagolt
dolgok rendbehozását is erénygyakorlatként kezeljük: elmulasztott
kötelességek, adósságok, halasztott beszélgetések, levelek, tavaszi
nagytakarítás stb.
Forrás: Internet
Kommentáld!