A zarándoklatok szervezője, Zeman István beszámolóját közöljük szerkesztett formában.

Július 11-én és 12-én a több mint három évszázadra visszanyúló Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút tartották meg Kistapolcsányban. Rákóczi Erzsébet grófnő, a kistapolcsányi birtok tulajdonosa 1683-ban fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha megmenti a települést a török pusztítástól, akkor hálából elzarándokol a Szentföldre. A grófnő teljesítette ígéretét, és azzal a megbízatással érkezett haza, hogy kistapolcsányi birtokán alapítsa meg a Kármelhegyi Boldogasszony társulatát, amit később boldog XI. Ince pápa is jóváhagyott. Így Kistapolcsány lett a történelmi Magyarország első pápai engedéllyel rendelkező búcsújáróhelye.

A zoboraljai magyar hívek ma is igen nagy számban keresik fel a festői környezetben zajló zarándoklatot. A templomkertben magyar ajkú lelkiatyák várják őket, hogy a több száz éves hársfák árnyékában elvégezhessék a szentgyónást. Megható, ahogy sorokban várakozva a hívek élnek is ezzel a lehetőséggel, aztán együtt imádkozzák el a keresztutat és a litániát. A szombati napon az ünnepi főpapi szentmisét Székely János szombathelyi megyéspüspök mutatta be oltártestvéreivel együtt. Szentbeszédében arra kért mindenkit, hogy tárjuk ki szívünk és családunk kapuját a jóságos Isten előtt és ne féljünk tanúságot tenni keresztény hitünkről, Szűzanyánk iránti szeretetünkről.

„Ha meg szeretnénk óvni nemzetünket és Európát, nincs más út, csak kereszténységünk és magyarságunk megbecsülése. Ezt leginkább úgy tudjuk megtenni, ha Mária lelkületével elfogadjuk az életet, ha Mária lelkületével becsületesen és példaadóan neveljük gyermekeinket, ha Mária példája szerint hittel hordozzuk életünk keresztjeit és szeretettel lehajolunk a gyengékhez, betegekhez, idősekhez. Így biztosan velünk lesz a jóságos Isten áldása.” A főpásztor a szentmise után személyesen is elbeszélgetett a hívekkel, és bátorította őket.

Vasárnap Biróczi István esperes, a nyitrai magyarok lelkipásztora mutatott be ünnepi szentmisét, hitük és magyarságuk kitartó ápolására kérve a híveket.

A következő nagy búcsút július 31-én tartották a nyitrai Szent László-templomban, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint lovagkirályunk 1095-ben átadta lelkét a Teremtőjének. Az idei immár a 14. alkalom volt, hogy a szent királyért hálát adva és erényes példájából merítve közös szentmisére gyűltek össze a vidék magyar közösségének tagjai, vendégek és a hagyományőrző csoportok.

A szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mutatta be. Szentbeszédében arra kért mindenkit, hogy „Krisztusra és az ő tanítására építsük a hazát, országaink, társadalmunk, községeink, családjaink életét és egyéni életünket egyaránt. Mert nincs más biztos szikla, nem lehet szilárdabb alap, mint katolikus vallásunk, amelyet kincsként őrizzünk és ápoljunk a mai eszmék zűrzavarában.” A szentmise után a zarándokok a magyar szentek ereklyéi előtt róhatták le tiszteletüket.

Augusztus 15-én rendezték meg a hagyományos Nagyboldogasszony-búcsút a nyitrai Kálvárián. Ezen a Mátyás királyunk korára visszavezethető zarándokhelyen a magyar híveket ünnepi szentségimádással várták, amelyen újra felajánlották nemzetünket Jézus Legszentebb és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Az adorációt ünnepi magyar szentmise követte, melyet Herdics György címzetes apát, a felvidéki Remény katolikus hetilap főszerkesztője mutatott be a több száz zarándokkal zsúfolásig megtelt kegytemplomban. Rengetegen hallgatták kint a templomtéren is a szentmisét, köztük azok a gyalogos zarándokok is, akik a szakadó eső ellenére is örömmel vettek részt az 1Úton nemzetközi zarándoknapon.

„Ne féljünk! Felfelé nézzünk, az égre emeljük tekintetünket, különösen akkor, amikor az élet nehézségekkel, keresztekkel áld meg bennünket. A Szűzanyáról vegyünk példát, aki még a kereszt alatt is megőrizte hitét és bizalmát az Isten iránt, amikor már minden elveszni látszott. Minket is ez a hit gyűjtött ma itt egybe, és ezt a hitet kötelességünk tovább is adni, ahogyan a nemzeti tudatunkat is, különösen gyermekeink számára. A Szűzanyától tanulva, magyar szentjeink példáján felbuzdulva. Bátorítsuk, önzetlenül segítsük egymást, legyünk nagylelkűek, imádkozzunk egymásért, törekedjünk az életszentségre. Mert megéri!” – fogalmazott szentbeszédében Herdics György.

A szentmise után a résztvevők végigmentek a festői kilátást nyújtó Kálvária-domb tetejére vezető keresztúton.

Forrás és fotó: Zeman István

Magyar Kurír