Majnek atya levele




    

    Kedves Mindnyájan! Most kaptuk Kárpátaljáról és Horváth Achilles ferences testvértől ezt a nagyon fontos levelet. Olvassátok el és minél több helyre küldjétek el. Köszönettel.

    

    Testvérek!

    Majnek Antal püspök atya az ukrajnai római katolikus püspökök nevében imádságra és böjtre kér bennünket az ország békéjéért. A felhívás annál is aktuálisabb, mert ezen a héten hétfőtől kezdve egészen szerdáig a nagyhatalmak és az érintett országok vezetői Washingtonban, Brüsszelben és Minszkben tárgyalnak majd a béke lehetőségéről.

    A tárgyalások ténye örvendetes, de általános vélemény, hogy a békemegállapodásnak sajnos nagyon kicsi az esélye. Azt is bizonyára tudjátok,  hogy itt nem csak Ukrajna, Kárpátalja, hanem egész Európa békéjéről van szó, beleértve hazánkat és a régió minden országát! A megoldáshoz most ránk is szükség van, akik hiszünk az imádság és a böjt erejében! Nagy ösztönzést ad, ha elolvassátok Antal püspök alábbi levelét!

    Szeretettel: Kunszabó Z.

    

    Majnek Antal püspök atya levele
    

    Kedves Testvérek!
    A püspöki konferencia (az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia – a szerk.) sokadszor kér már minket az Ukrajna békéjéért való imádkozásra, amihez most kéri a böjtölésünket is. Valóban, tudjuk jól, hogy a lélek imájához mindig hasznos hozzátenni a test imáját is: az önmegtagadást és a böjtöt, különösen olyankor, amikor nagy bajban vagyunk.

    Ahogy a múltkor is utaltam rá, imádságunk, az emberek imája nem attól lesz igazán hatékony, hogy mennyit imádkozunk és böjtölünk, ezért a békéért való imához hozzá kell tennünk a saját békénket, a szívünk békéjét. Semmit nem ér ugyanis annak az embernek a békéért mondott imája, akinek harag van a szívében. Hiába böjtöl a békéért az, aki akár csak egy embert is utál, gyűlöl. Tudjuk, hogy a mindkét oldalon egyre több keresztény imádkozik a békéért, és hála Istennek egyre több politikus is a békéért száll síkra. De ez is kevés. Fel kell lépnünk a háború ellen, az emberek megölése ellen, különösen az ártatlan, békét akaró civilek megölése ellen. Hogy ezt miért akarják ilyen-olyan politikai erők, az az ő bűnük, égbekiáltó bűnük. A mi feladatunk az, hogy ne csak passzívan imádkozzunk, hanem harcoljunk a békéért. Mert Jézus azt mondta, hogy boldogok a békesség szerzői. Viszont harcolni csak az tud, akiben gyűlölet van. Mi, keresztények ezt az indulatot csak arra használhatjuk, hogy a bűnt utáljuk, annak szerzőjét, a sátánt s a többi gonosz lelket pedig gyűlöljük. Nem a másik ember, nem a másik nép – ő az emberiség igazi ellensége (vö. 1Pét 5,8) akiről azt is elárulta Jézus, hogy ennek a világnak a fejedelme. És mindazoknak, akik őt választják uruknak és hallgatnak rá, felajánlja azt, amit Jézusnak is felajánlott pusztai megkísértésekor: gazdagságot, dicsőséget és a világ fölötti uralmat. Mindezt odaadja nekik, ugyanazért az árért, amit Jézustól is kért: ha leborulva imádják őt.

    Ezt látjuk ma egyre jobban. Amire Jézus nemet mondott, arra a világ vezetői közül sokan igent mondanak. Pedig a sátán jogtalanul ajánlja fel nekik a világot, hiszen az nem az övé – ő csak a világ fejedelme. A világmindenség Ura és Királya azonban Isten; egyedül Ő rendelkezik a világgal, hiszen Ő teremtette és tartja létben, tehát egyedül az Övé.

    Ezért kérlek benneteket, hogy teremtsetek békét szívetekben. Tagadjatok meg és vessetek ki magatokból minden olyan gondolatot, mely emberek, népek elleni utálatról, gyűlöletről, lenézésről, megvetésről szól.

    Ábrahám történetéből tudjuk, hogy az Úr Isten megmentette volna Szodomát jogos büntetésétől, ha csak tíz igazat talál benne. Nem tudom, a kelet-ukrajnai városok és Ukrajna lakóinak megmentéséhez hány tiszta szívű imádkozóra lenne szüksége Istennek, de biztos, hogy sokkal többre.

    Petrus Pavlicek ferences testvér a második világháború után rávette Ausztria lakosságát, hogy legyen legalább egymillió imádkozó, és akkor az Úristen biztosan megmenti őket a szovjet megszállástól. És valóban: rövid időn belül összejött ez a sok imádkozó – az egyszerű emberektől a politikusokig voltak benne résztvevők –, és a világ nagy meglepetésére 1955-ben tényleg kivonultak Ausztriából a szovjet csapatok. Itt is, nálunk is csak a tiszta és békés szívek növekvő száma mentheti meg az országot és akár Európát is egy még pusztítóbb háborútól.

    Ninive városa hallgatott Isten szavára és mindenki bűnbánatot tartott – s Isten vissza is vonta büntetésüket, s a város megmenekült.
    Munkács, 2015. február 8.
    Majnek Antal    megyéspüspök