1386-ban Capestranóban született. Jogot tanult és egy ideig Perugiában bíró volt. Később ferences pap lett. Ő és Sienai Szent Bernardin voltak talán a legeredményesebb missziós népszónokok. Nemcsak Itáliát, hanem Németországot, Morvaországot, Ausztriát, Lengyel-országot és hazánkat járta be népmissziókat tartva. Pápai tanácsadó és pápai legátus is volt. A keresztények seregét Hunyadi Jánossal együtt vezetve kivívták a nándorfehérvári győzelmet. (Ennek emlékére rendelte el III. Kallixtusz pápa az Úr színeváltozásának ünnepét és a déli harangszót.) Meghalt 1456. október 23-án, Újlakon.

Kapisztrán lelkes terjesztője a Szent Név tiszteletének. Utóbb pápai követ Európa-szerte, így először a huszita mozgalom visszatérítése során kerül kapcsolatba Magyarországgal. Őt bízza meg a pápa a török világhódító áradat ellen való keresztes védelmi hadjárat meghirdetésével (1453-tól). Ebben igazi támogatást csak a magyar néptől és a szentéletű Hunyadi János törökverő hőstől kapott. A két Jánost lelkes barátság köti össze, hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy nándorfehérvári (ma belgrádi) diadal (1456. július 21--22.). Emléke a déli harangszó, Angelusz (Úrangyala) és Urunk Színeváltozása ünnepe is (lásd augusztus 6.). II. Mohamed Európa elleni nagy támadása összeomlott, Magyarországról is jó 70 évig távolmaradt még a török. Mindkét hőst a harcterek járványa vitte halálba még azon évben. Kapisztrán Sz János 1456. október 23-án halt meg. Sírja az akkor magyar szerémi Újlakon (Ilok) volt. A magyar honvédségnek hivatalosan is védőszentje 1945-ig.

kép: A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája. A kép közepén kereszttel a kezében Kapisztrán Jánost ábrázolta a művész

Liturgia

Hithirdetők miséje, 321.

Válsztható olvasmányok

2Kor 5,14-20
Isten ránk bízta a kiengesztelődés szolgálatát.

Lk 9,57-62
Követlek téged, bárhová mégy!

Életútjáról bővebben a Szentek élete című kötetben: http://www.katolikus.hu/szentek/1023.html