Február 14.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Tesszalonika városában élő császári hivatalnok gyermekei voltak. Az idősebbik testvér 815 körül született, egész fiatalon kolostorba lépett és felvette a Metód nevet. A fiatalabb Konstantin (szerzetesi nevén Cirill) 827-ben született és először szülővárosában, Tesszalonikában, majd Konstantinápolyban tanult s ott is működött. A császárváros művelt köreiben a „filozófus” megtisztelő néven ismerték.

860-ban a két testvért Krisztus hitének terjsztésére a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára. Ott Konstantin megtalálta Szent Kelemen vértanú-pápa ereklyéit.

863-ban a Nagymorva birodalomba kaptak küldetést, hogy a szlávok közt terjesszék az igaz hitet. Konstantin felkészülve ment, drága kincset vitt magával: a perikopákat és liturgikus szövegeket, amelyeket görögből fordított le szláv nyelvre, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket (ez az ún. Glagolita ábécé, a cirill ábécé ősi formája). A testvérek, kísérőikkel együtt, több mint három éven át szláv nyelven áldásos működést fejtettek ki. Missziós munkájuk azonban - különösen a szláv nyelv liturgiai használata miatt - ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből. Ezért a két testvér útra kelt, hogy Rómában megértésre találjanak. II. Hadrián pápa ünnepélyesen fogadta őket, mert Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. Missziós módszerüket ragyogóan megvédték, s ennek következtében a szláv nyelvű liturgia jóváhagyást nyert.

Rómában Konstantin megbetegedett, szerzetesi ruhát öltött, és szerzetesként 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték el és mind a mai napig ott tisztelik.

Metódot püspökké szentelték. Hazatérve Pannonia püspökeként működött, majd érsekként rábízták a szlávok közötti szentszéki legátus hatalmát.  Működése újra csak nem tetszett a bajor püspököknek, s egy bajor egyházi zsinat elfogatta, elítélte, két és fél éven át fogva tartotta egy kolostor börtönében. Végül VIII. János pápa erélyes közbelépésére 873-ban kiszabadult. Meggyötörten is tovább működött. 885-ben virágvasárnap érte utól a halál és székesegyházában, a morvaországi Velehradban temették el.

Emléknapjukat a világegyházban Szent Cirill halála napján, február 14-én, a szláv nyelvhez kötődő államokban pedig július 5-én ünneplik. 1988-ban II. János Pál pápa a testvérpárt Európa társvédőszentjeinek hirdette ki

*

A két testvér születésük és tanulmányaik értelmében is görög volt, a szláv nyelvet gyermekkoruk óta ismerték. Ezért a szlávok közé menve a nép nyelvét használták. A népnyelv liturgikus használatában az őskeresztény hagyomány örökösei voltak. A görög misszió lelke Konstantin (Cirill) korának egyik legműveltebb görög filozófusa volt. A szláv nyelvű liturgia bevezetése az ő letagadhatatlan érdeme. Eljárásának helyességében bízva nem hátrált meg a „háromnyelvűek” előtt sem (azok az egyházi elöljárók, akik csak a kereszt feliratának nyelveit: a latint, a görögöt és a hébert engedélyezték az istentiszteletben). Missziós tevékenységük kiindulópontja, hogy Krisztus minden emberért meghalt, ezért minden nép hivatott az üdvösségre. Eljárásuk magasra emeli csodálatunkat. Évszázadokkal megelőzték a II. Vatikáni Zsinat határozatát a népnyelvű liurgiával kapcsolatban. Megtanulhatjuk tőlük a másik nyelven beszélő ember megbecsülését. Az egyházi elöljárók felé pedig hangos figyelmeztetést küldenek: minden hívőnek joga van a saját anyanyelvén tisztelni Istent, és ennek előmozdítását a kisebbségi helyzetben élő hívek számára is „krisztusi parancsként” kell elfogadni. Metód öccse halála után lépett előtérbe. Tizenhat éven keresztül kellett védelmeznie ellenfeleivel szemben a pannon-morva egyháztartományt. Kolostorának csendjébe vágyott vissza szüntelenül. De hivatásához híven, nemes önzetlensége kitartó szolgálatra ösztönözte annak ellenére, hogy a testi gyötrelmekhez, üldözésekhez az általános bizonytalanság lelki szenvedései is társultak. Magatartása évszázadok távolából is üzenet számunkra, mert az anyagi vagy lelki bizonytalanság sokszor elcsüggeszt, elkeserít minket. Ha megbántottak, „vérig sértettek”, sikertelenek vagyunk, tőle vegyünk példát! Istenben bízva mindvégig kitartóan végezzük munkánkat, legyünk hűségesek hivatásunkhoz. Higgyünk a költőnek: „Tedd, ami adatik tenned, s az Isten rügyezik benned!" (Sík S.)

Istenünk, Szent Cirill és Szent Metód közbenjárására világosíts meg bennünket, hogy hűségesen kitartsunk hivatásunk mellett és szereteben éljünk együtt a másnyelvű hívekkel is!

*

„Uram, Istenem, tedd, hogy néped feddhetetlenül éljen, egyetértő legyen a te igaz hitedben és annak helyes megvallásában” (Szent Cirill).

Pozsonyi Katolikusok