Szent Fausztina nővérre, az Isteni Irgalmasság apostolára, a misztikusra emlékezünk halálának évfordulóján, emléknapján, október 5-én.

Fausztina nővér Elena Kowalska néven született a lengyelországi Glogowiecben 1905. augusztus 25-én, tízgyermekes parasztcsaládban harmadikként. Gyermekkorától feltűnt engedelmessége, segítőkészsége, imádságszeretete és a szegények iránti érzékenysége. Első szentáldozása után, kilencéves korában tudatára ébredt Isten jelenlétének lelkében. Három évig járt iskolába, majd szolgáló lett módos családoknál, hogy segítse szüleit a család ellátásában.

Szülei nem járultak hozzá, hogy kolostorba lépjen, azonban egy látomás után elhatározta, hogy követi Jézus hívását. Varsóba ment, és 1925. augusztus 1-jén fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába, ahol a Fausztina nevet kapta.

A varsói, vilnai és plocki zárdákban volt szakács, kertész, kapus nővér. Szerzetesi éveit kifelé a mindenki iránt megmutatkozó felebaráti szeretet és szolgálat határozta meg, belső világát pedig rendkívüli kegyelmekkel halmozta el Isten. Kinyilatkoztatásokat, látomásokat, láthatatlan stigmákat kapott, belelátott a szívekbe, része volt a misztikus eljegyzésben. A természetfölöttivel való egységét valóságosabbnak mondta, mint a látható világgal való kapcsolatát.

Jézus Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét. Fölszólította őt, hogy hirdesse a minden embernek szóló Isteni Irgalmasság kinyilatkoztatását, szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára, és terjessze az Isteni Irgalmasság tiszteletét. Fausztina nővér Jézus kívánsága szerint mindent hűségesen följegyzett Naplójában, melyet 1981-es első kiadása óta számos nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak.

Az Isteni Irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Fausztinának, melyen a Szent Szívből áradó két (fehér és piros) sugár az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, a felebaráti szeretet és az isteni szeretet szimbóluma. Emellett Jézus megjelölte az irgalmasság vasárnapjaként a húsvét második vasárnapját, melyhez a nagypénteken kezdett irgalmasság kilencede vezet, valamint kérte, hogy építsenek templomot az Isteni Irgalmasságnak és imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét.

Fausztina nővér betegségét és szenvedéseit a bűnösök megtéréséért ajánlotta föl. Harminchárom évesen halt meg 1938. október 5-én.

II. János Pál pápa 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá, hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján szentté avatta Fausztina nővért, és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára. 2002 augusztusában ugyancsak II. János Pál pápa fölszentelte a Szent Fausztina sírjánál épült krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikát.

Forrás:
Magyar katolikus lexikon
Faustyna.pl

Magyar Kurír