Gergely 540 körül született Rómában patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és később ő lett Róma városának prefektusa. Apja halála után családi házában alapította meg a Szent András-kolostort, melynek szerzeteseiből küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített. Ő maga is szerzetes lett az András-kolostorban. De nemsokára el kellett azt hagynia, pápai követként Konstanti-nápolyba kellett mennie. 590-ben pápává választották. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, őrködött a keleti és a nyugati egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külső tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is. Szent Ágoston nagy hatással volt rá. Gergely a négy nyugati egyházatya egyike. Meghalt 604. március 12-én.

A közszolgálatra készült, tehetséges fiatalember gyorsan haladt a ranglétrán. Rövidesen Róma város prefektusa lett, és ez lehetőséget biztosított számára, hogy megismerje a Város és Itália életét, gondjait. Ekkor szerezte azokat az ismereteket, amelyeket később, pápasága idején eredményesen tudoitt felhasználni. Magányra vágyott, lemondott megbízatásáról, miután megismerkedett Szent Benedek tanításával.

A Monte Coelion levő palotáját kolostorrá alakította (itt áll a róla elnevezett templom és kolostor). Csendes, szemlélődő életét pápai parancs szakította meg: Róma egyik kerületének diakónusa lett. Nem sokkal ezután a pápa követnek küldte Konstantinápolyba. A császári udvarban is szerzetes maradt. Itt megismerte a diplomáciai életet is, amely ismeretek sokban segítették főpapi működését. Diplomáciai küldetése 585/86-ban ért végett. Visszatért Rómába, az általa alapított kolostorba, ahol a pápa sokszor felkereste őt és tanácsát kérte. A súlyos természeti katasztrófával sújtott város, amelynek a pápa is áldozatul esett, őt választották 590. szept. 3-án Szent Péter utódának ekkor van liturgikus ünneplése). Népének jó pásztora, a szegények segítője és a hit terjesztője volt. A római és az itáliai nép védelmezője, nem szerette a kiemelkedő címek használatát. Tőle származik a pápák ezen címe: Isten szolgáinak szolgája. Kiváló szervező, tanító, és a hagyomány szerint a róla elnevezett „Cantus Gregorianus” jelzi, hogy a liturgiában is sokat alkotott. Az ő nevét viseli az egyik legrégibb, 8. századból fennmaradt Szakramentárium, liturgikus könyv. Számos írása, levelezése és beszéde maradt fenn. 604. márc. 12-én halt meg. Szerte a világon halálának 1400 éves évfordulója alkalmából gregorián találkozók, kongresszusok és hangversenyek voltak, így hazánkban is.

kép: Francisco de Zurbarán: Nagy Szent Gergely, olaj, vásznon, 1989×125 cm, Museo Provincial de Bellas Artes, Sevilla

Liturgia

Választható olvasmányok

2Kor 4,1-2. 5-7
Jézus Krisztust hirdetjük, magunkat pedig úgy, mint a ti szolgátokat.

Lk 22,24-30
Nektek adom az országot, mint ahogy Atyám is nekem adta.

Szent Gergely pápa tevékenységéhez hozzátartozott a hit terjesztéséről való gondoskodás. Mindannyiunk küldetése, hogy környezetünkben munkáljuk a hit terjedését, tanúságot tegyünk az Isten szeretetéről.

Életútjáról bővebben a Szentek élete című kötetben: http://www.katolikus.hu/szentek/0903.html