A Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút egy folyamatosan járható, jelzett útvonal. Lelki ívét az útvonalon található történelmi és szent helyek, ill. Az élet gyöngyei elnevezésű elmélkedési füzér adják. A zarándokút mentén olyan zarándokszállások is találhatók, amik a középkori ispotályok mintájára a keresztény vendégszeretet helyei.

A Via Margaritarum összeköti Mátraverebély-Szentkutat (2006-ban lett nemzeti szentélyé nyilvánítva) és Máriacellt, a magyarság számára kiemelten fontos két zarándokhelyet. Budapest és Mátraverebély-Szentkút között a zarándokút mindkét irányba járható. Így a Budapestről Mátraverebélyre vezető közel 180 kilométeres útvonal önálló zarándokutat képez (Via Margaritarum / Mátraverebély-Szentkút).

A Mátraverebélyt Máriacellel összekötő 760 kilométeres Via Margaritarum többnyire azoknak a középkori országutaknak vonalát követi, amelyen elődeink is zarándokolhattak. Szeretné szolgálni a középkori magyar zarándokhagyományok feltárását és újra értelmezését korunk embere számára. Segíteni kívánja a mai zarándokokat, hogy elődeik nyomát követve eljuthassanak jelentősebb belföldi és külhoni középkori zarándokhelyekre. Felfűzi a középkori Magyarország néhány kiemelkedő városát: Budát, Esztergomot, Székesfehérvárt, és Veszprémet. Az országhatárt elhagyva pedig belekapcsolódik a Via Sacrába, amelyet a Máriacellbe tartó zarándokok jártak, a Caminoba, amelyen Santiago de Compostelába zarándokoltak elődeink, és a Via Slavicába, amely Rómába vezető ősi zarándokút.

A Via Margaritarumon bárhol el lehet indulni (nincs „hivatalos” kezdőpontja). Aki szeretne emléklapot kérni zarándoklásáról, Mátraverebély-Szentkúton, arra kérjük, hogy a teljes utat tegye meg Budapestről. A máriacelli emléklap kiállításához a kérésünk, hogy valahonnan Magyarországról induljon a zarándok.

Elsősorban gyalogos és kerékpáros zarándokok számára kerül kiépítésre (ők kérhetnek emléklapot és vehetik igénybe az ispotályokat), de autóval, busszal, vagy motorkerékpárral is végigjárhatók az útvonal fontosabb állomásai.