Részlet a szerző "Csíksomlyó ragyogása" c. könyvéből (Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010).

Csíksomlyó titkának, és történetének négy évtizedes tanulmányozása után biztosan állíthatom, hogy a pünkösdi búcsúnak lényeges része volt mindig a nagy körmenet, székely elnevezése szerint, a kikerülés. A kikerülés csúcspontja pedig a hegyen, az Egészen szép vagy Mária eléneklése volt.

Hogyan történt ez régebben? Pünkösd szombatján, a Székelyföld katolikus falvaiból egy hordozható kereszt alatt - ezért nevezik keresztaljának -, rendezett csoportokban, jöttek el Csíksomlyóra a búcsúsok. Ott beosztásuk szerint, négyes sorban állva, a kegy templomtól elindulva, imádkozva, énekelve, lehetőleg a saját lelkipásztorukkal, a megszokott úton - a régi elnevezése szerint: Mária útján - megkerülve a hegyet, mentek fel a Kis-Somlyó tetejére, a Salvator-kápolnáig. Ott megállt a menet, elénekelték az Egészen szép vagy Mária éneket. Ezután, a Szent Antal-kápolna felé ereszkedve mentek vissza a templomba, hogy részt vegyenek a búcsús szentmisén. Régen a hegyen nem miséztek.

Napjainkban, amikor immár százezrek jönnek a búcsúra, ugyancsak a régi rendet megtartva vonulnak fel a hegyre. A menet közepén, a diákok kordonjában vonul a főpapság és a vendég papság. Amikor a kordon felér a hegyre, megáll a menet, és a Segítő Mária iskola diákjai éneklik el az Egészen szép vagy Máriát. Utána a nyeregbe vonul a menet, és a Hármashalom-oltárnál végzik el a búcsús szentmisét. Ez nagyon jó megoldás, hiszen így minden résztevő részesülhet, az elektronikus berendezések segítségével, a szentmise áramlásában is.

Ennyit röviden a kikerülésről.

Az Egészen szép vagy, Mária énekről viszont többet is kell tudnunk! Miért szép Szűz Mária? Az ének, "egészen szép"-nek nevezi. Kosteleken erre a kérdésre így felelne még a gyermek is: - Azért szép Szűz Mária, mert ő babba, mert a babba azt jelenti, hogy szép.

Ezért őt úgy hívjuk, hogy Babba Mária. Az ősmagyarok a Boldogasszonyukat Babbának nevezték, vagyis Szépnek. Miután keresztények lettek, Szűz Máriát is ezzel a névvel tisztelték meg.

Mert Mária is szép volt. Csíkban, de különösen a Gyimesekben, az egyszerű emberek, maguk között még ma is Babba Máriának nevezik a Szűzanyát.

A csángó nép úgy tudja, hogy Babba Mária Csíksomlyón lakik és a - Somlyói Mária, az a Babba Mária. Neki szól tehát, őt dicsőíti az Egészen szép vagy Mária kezdetű ének.

Éppen a Szép elnevezés, vagyis a Babba név bizonyítja ennek a névnek az évezredes ősiségét. Ez az ősiség pedig azt bizonyítja, hogy Somlyón, a napkultuszal együtt nagy volt az ősi Boldogasszonyunknak a tisztelete is.

Egészen biztos, hogy a napkultusznak és a Boldogasszony kultuszának is több szent éneke volt. Őseink megkeresztelkedése után az ilyen "pogány" énekek elfelejtődtek, és csak ez az egy maradt meg, éppen az ősi Babba bizonyságául!

Annyira megmaradt, hogy még ma is, ennek eléneklése íratlan törvénye maradt a csíksomlyói pünkösdi nagy kikerülésnek! Nagydiák koromban, amikor először voltam a pünkösdi búcsún, nagy elvárással mentem fel a nagy kikerüléssei a hegyre. Megborzongatott engem is az a nagy énekes, imádságos felvonulás. A lejövéskor azonban csalódottan gondolkodtam el:

- Hát ennyi az egész? Egy nagy vonulás és egy ének?
Sikerült találkoznom a házfőnök atyával.

- Azt hittem, hogy a hegyen, odafenn valami több is lesz. Egy kis szentbeszéd, több sajátos búcsús ének, néhány szavalat, esetleg valami kis jellegzetes jelenet is. Vagyis, egy kis lélekemelő program! De csak egy ének volt! - mondtam neki.

- Fiam! Majd ha te leszel a csíksomlyói házfőnök, talán-talán rendezhetsz majd ilyesmiket. Viszont ez, ami van, ez már évszázados szokás. Kár volna ezen változtatni! Jó volna megszólaltatni magát a Kis-Somlyót, hogy ő mondja el, mi volt ott ezelőtt évszázadokkal, sőt évezredekkel, mert ott mindig volt valami. ..

Jó volna egy kutatóárokkal átszelni a Kis-Somlyó hegyét! Most is kivehető az, hogy ott valamilyen földvár is volt. Fiam, készülj fel erre! - felelte a házfőnök.

Csodálatos módon, a barátok lágeréletének feloldásával. a Babba Mária éppen engem hívott magához Csíksomlyóra 1957-ben.

A diktatúra alatt nem volt pünkösdi kikerülés. Volt úgy is, hogy pünkösd szombatján teljesen lezárták az idegenek elől Csíksomlyót. Pünkösd vasárnapján, mint kirándulók kisebb csoportok mégis felmentek a hegyre. Az egyik ilyen alkalommal egy kis csíkszeredai csoport a hegymászás után, a kegytemplomba is bejött. Közülük egy jóképű fiatalember odajött hozzám, és nagy örömmel űjságolta, hogya Salvator-kápolnánál elénekelte az Egészen szép vagy, Máriát.

- Miért éppen ezt az éneket? - kérdeztem csodálkozva.
- Mivel az idén nem volt kikerülés, a nagymamám kűldött, hogy ott elénekeljem, Ne maradjon pünkösdkor a Kis-Somlyó hegye e nélkül az ének nélkül! - felelte.
- És miért éppen ezt az éneket? - kérdeztem rá újra.
- Nagymamám ezt így tudta. Leányka korában is mindig csak ezt az éneket énekelték ott a Mária Társulat tagjai. Ő is közéjük tartozott.
- Te legény, köszönöm, hogy ezt megmondtad. Hálás szeretettel üdvözlöm a nagymamádat, és köszönöm neki, hogy ezt a csodálatos hagyományt rád örökítette. Majd te is így örökítsd rá ezt az utódaidra!

Akkor már tudtam valamit a Babba Máriáról, és abban a pillanatban sejtettem rá, hogy az Egészen szép vagy, Mária-énekünk évezredes kapcsokkal fűzi össze a magyarokat az ázsiai őshazával!

Éberen figyeltem, hogy ezenkívül nincs-e valahol még egy ilyenféle ősi búcsús énekünk. Nem találtam. Vajon miért? Hiszen a magyar mindig szeretett énekelni! A sok világi ének mellett, most is sok a szent énekünk! Biztosan így volt ez régen is! Hol vannak a napkultusz énekei?

Kereszténységünkben ezek, mint pogány énekek mind elmaradtak. A Boldogasszony-énekek is elmaradtak, mert valószínűleg azokban Babba néven _ szerepelt a Boldogasszony. Így, csak az Egészen szép vagy, Mária-ének maradt ránk, amiben összesűrítve, az egészen szép kifejezésbe foglalva dicsőíthették most már a Szép Szűz Máriát, a kereszténységünk Boldogasszonyát! Így lett Mária, a keresztény magyarok áhítatában, már kezdettől fogva Napba öltözött Asszony is! (v.ö, Jel 12,1)

Ez annyira igaz, hogy talán az egész világon, a legjellegzetesebb Napba öltözött Asszony szobra, a Csíksomlyói Szép Szűz Mária!

Az is elgondolkodtató, hogy ezt az ábrázolási módot éppen Szent János apostol írja le, Kr. u. körülbelül 95-ben, akit bizonyára inspirált a Közel-Keletnek az akkoriban már nagy Mária-tisztelete is!

A Napba öltözött Asszony valamiképpen a napkultuszra emlékeztet minket. Jézus, a mi Üdvösségünk Napja öltözteti ragyogásba az ő földi, emberként való megtestesülésének édesanyját.

Sőt, a napkultuszra emlékezetet minket ugyancsak, a Salvator-kápolnán, a napba öltözött feszület képe is! Az a nagyon okos lelkipásztor, aki ezt a keresztre feszített, napba öltöztetett Krisztust odafestette, azt akarta mondani a pünkösd hajnali napkeltét néző ájtatos híveknek: A felkelő napban is Őt lássátok meg, a értetetek a kereszthalált is! A Napba öltözött feszület alatti szentírási idéze: Salvator mundi is ezt sugalmazza Szent János evangéliumából! (v. ö. Jn 4,42) Az Egészen szép vagy, Mária-ének, hódolat a Genius Locinak, a hely szellemének is!

Mi itt a hely szelleme?

A boldog édesanyai otthon valósága! Ez ereszkedik le édes örömével Csíksomlyóra!

Ezért kell Csíksomlyón sírni!

Ebben az elanyátlanodott világban, az égi édesanyai otthon földre ereszkedő, lelket átmelegítő könnyes boldogságát éli át a Csíksomlyóra jövő, lelkileg árva ember. Valamiképpen megérzi, hogy Csíksomlyón, mint gyermekkorában, ott piheg az anyai öl meleg biztonságában. Mit tehet egyebet ott? Hullatni kezdi a boldogság könnyeit!

http://eucharisztikuskongresszus.hu/