Kemény üldözés tört Írországra 17. században: a katolikus hívekre és különösen főpásztoraikra. A mindhalálig hűséges ír katolikusoktól a hitújítás korával egyidőben, angolok hódítottak el területeket. Az elnyomás fokozódott a polgári forradalom alatt. Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írhon partjain, hogy kiirtsa az országból "az istenkáromló misehallgatókat". Ez a mondás is tőle ered: "Az írek menjenek a pokolba vagy Connaughtba!" (=az ország nyugati tartománya).

Piero Marini érsek, Szent II. János Pál egykori szertartásmestere tartott katekézist és mutatott be ünnepi szentmisét október 9-én, vasárnap nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton, Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából – tájékoztatott Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi hétvégén mintegy háromezer hívő kereste fel a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet. Érkeztek zarándokok az észak-magyarországi egyházközségekből, a déli országrészből, a határon túli egyházmegyékből és a Kolping Családból is.

Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án tartották a szlovákiai Máriavölgyben található Mária-kegyhely búcsúját. A szentmise főcelebránsa Márfi Gyula veszprémi érsek volt. Az ünnepen Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor tartott elmélkedést.

Molnár Tamás az irgalmasság szentévéhez kapcsolódva Máriára mint az irgalmasság anyjára irányította a zarándokok figyelmét: a Szűzanyát égi édesanyánknak tartjuk két okból is. Először a kereszten függő Jézustól kaptuk őt édesanyánkul.

Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án templombúcsút tartottak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyházában. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztor homíliájában kiemelte, Mária Istenszülősége azt jelenti, hogy a gyermek, akit ő a világra hozott, a valóságos Isten. Mária szabadon mondott igent az Isten szavára. Az Ige megtestesült Mária igenjére.

Október 1-jén és 2-án tartották a Rózsafüzér Királynője-búcsút a domonkosok soproni Szent Júdás Tádé-templomában. A zarándokok nemcsak a városból, de a környező falvakból is érkeztek az ünnepre, többen gyalogosan.

A szombati déli szentmisével – amit a város és hazánk megtéréséért ajánlottak fel – kezdődött a búcsúi program. Délután Bejczi Tibor OP tartott előadást a rózsafüzérről, utána a hívekkel közösen elimádkozta a rózsafüzért a világosság titkaival, melyekről elmélkedett is.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita mutatott be Szent Liturgiát október 1-jén a debreceni Istenszülő oltalma görögkatolikus templom búcsúján.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

Kocsis Fülöp prédikációjában kiemelte: meg kell látnunk az Istenszülő segítségét a mindennapokban, Krisztusért balgatag Szent András imádságos életének példáját követve.

Minél többször jövünk el a templomba, annál inkább megértjük, hogy bennünk van az Isten, bennünk van az ég és a föld összeköttetése.

Szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén és Márton Áron püspök halálának 36. évfordulóján, délelőtt tizenegy órakor kezdődik a gyulafehérvári székesegyház búcsúi szentmiséje, amelynek főcelebránsa Miguel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius lesz.

A szentmisét annak a kőszarkofágnak a megáldása követi, amelybe Isten szolgája Márton Áron püspök földi maradványait helyezték át a székesegyház kriptájából. Erre az eseményre közös imádsággal készül a Gyulafehérvári Főegyházmegye: Jakubinyi György érsek szeptember 20.

Szeptember 25-én, vasárnap tartották a Budakeszihez tartozó Makkosmárián az Angyalok Királynéja-templom búcsúját. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hívek a főpásztorral együtt imádkoztak a Fogolykiváltó Boldogasszonyhoz, hogy közbenjárására lelki és testi rabságukból Krisztus által felszabaduljanak az istengyermeki szabadságra.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Idén is szép számban érkeztek zarándokok a Mosonmagyaróvár közelében található Háromtölgy-kápolnához szeptember 18-án, hogy együtt köszöntsék a Fájdalmas Anyát. A szentmise főcelebránsa és szónoka az aranymisés Schmatovich János kanonok, nyugalmazott teológiai tanár, a közeli Bezenye szülötte volt.

Schmatovich János homíliájában az irgalmasság szentévéhez kapcsolódva az irgalom jelentőségét hangsúlyozta, majd Szent II. János Pál pápa és Szent Faustyna Kowalska nővér életét felelevenítve mélyítette el a hívekben az irgalmasság fontosságát.

Szeptember 25-én tartották a Fájdalmas Szűzanya-búcsút a gyöngyösi Sarlós Boldogasszony-templomban. Az ünnepre az egész ország területéről és számos határon túli településről érkeztek zarándokok, akik magukkal hozták közösségük hordozható Mária-szobrát. A szentmisét Dobszay Benedek OFM celebrálta.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kétnapos búcsúünnep első esti szentmiséjét szeptember 24-én, szombaton Berhidai Piusz ferences magiszter mutatta be, ezt követően gyertyás körmenetet tartottak.

Szeptember 16-a és 18-a között tartották a Fájdalmas Anya-búcsút Egerben, melynek fő témája az irgalmasság erényeinek elmélyítése volt. Az ünnepet záró szabadtéri szentmisét Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök mutatta be.

Szentbeszédében a különböző Mária-ábrázolásokat vetette össze, különösen kitérve a kereszthalált halt Jézust ölében tartó és sirató anya motívumára. Mária nem hagyja el fiát, vele marad a végsőkig, hűséges marad hozzá, és ez az, amit tanítani akar számunkra – mutatott rá Bosák Nándor.

A győr-újvárosi Urunk színeváltozása templom felszentelésének 175. évfordulóját ünnepelte szeptember 12-én, hétfőn este, Szűz Mária neve napján. A szentmisét Schmatovits János aranymisés székesegyházi prépost-kanonok mutatta be, aki 1994 és 2000 között volt a templom lelkipásztora.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmise előtt a hívek a szervita nővérek vezetésével rózsafüzért imádkoztak Szűz Mária tiszteletére, majd 18 órakor megkezdődött a szertartás a nagytemplomban az asszisztencia, a plébániai tanácsadó testület és a papság ünnepélyes bevonulásával.

Szeptember 10-én, szombaton a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye zarándoklatával kezdődött a búcsúi hétvége, vasárnap pedig Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója vezette az ünnepi Szent Liturgiát a Máriapócsi Nemzeti Kegyhelyen.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye zarándoklatán több mint 25 parókus vett részt híveivel együtt. Az Ungvárról érkezett zarándokok vezetésével, kórusuk közreműködésével végeztek szláv nyelvű Szent Liturgiát.

A szent kereszt felmagasztalásának ünnepe

A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen szeptember 11-én Štefan Sečka szepesi megyéspüspök mutatta be a Fájdalmas Anya-búcsú szentmiséjét, amelyen jelen volt a hazai szlovákok több közössége, különböző zarándokcsoportok, továbbá árvák, özvegyek és magukra maradtak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kegyhelyeinken úgy öleli magához a Szent Szűz gyermekeit, mint az az édesanya, aki azonnal odasiet ahhoz a síró gyermekéhez, aki megbotlott, és megütötte magát – a szepesi püspök ezekkel a gondolatokkal kezdte prédikációját.

Boldogságos Szűzanya neve napját ünnepeljük, ami egyben Kegyhelyünk őszi búcsúja is (Csíksomlyó)

Az évközi 24. vasárnapon itt a csíksomlyói kegytemplomban a Boldogságos Szűzanya neve napját ünnepeljük, ami egyben Kegyhelyünk őszi búcsúja is.

  Mária Szent Neve tiszteletének elterjedésében óriási szerepet játszott a passaui Mariahilf, azaz a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképének a tisztelete.
A történelmi följegyzésekből tudjuk, hogy IV.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén Bernard Bober kassai érsek mutatott be szentmisét a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen. A szabadtéri oltár előtti tér megtelt zarándokokkal.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Reggel nyolc órától gyülekeztek a zarándokok az ország minden tájáról, hogy együtt ünnepeljék Mária születését. A rózsafüzér imádkozását követően Tamás Gábor OFM katekézisét hallgatták meg, majd 11 órakor kezdetét vette az ünnepi szentmise.

Szeptember 4-én, vasárnap rendezik a „szobori búcsút” az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete díjat.

Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű (a „szobor”) mellett első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött.

Hívek sokasága zarándokolt Mátraverebély-Szentkútra augusztus 14-én, vasárnap. Nemzeti kegyhelyünk Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó főbúcsújának szentmiséjét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.

A főpásztor szentbeszédében hangsúlyozta: az evangélium szavai szerint Erzsébet áldottnak mondta Máriát, az öröm forrásának és az élő hit boldogságának nevezte őt. Mi magunk is úgy tekintünk Máriára mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak génjeit, hanem arcvonásait, mozdulatait is tőle, egyedül csak tőle örökölte.

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepelték augusztus 13-án, a kegyhely főbúcsúján. A katekézisben Udvardy György püspök az irgalmasság testi cselekedeteiről beszélt. A hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóján 1939 óta első alkalommal köszönthették Nógrád megyében államalapító királyunk relikviáját.

A hagyományoknak megfelelően augusztus első vasárnapján, illetve az azt megelőző szombaton adott otthont a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont a Havas Boldogasszony-napi búcsúnak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnep augusztus 6-án, szombat délután a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődött. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlották fel, majd görögkatolikus liturgiát tartottak, amit keresztút és szentségimádás követett a kolostorkertben.

Augusztus 4. és 7. között tartják a pécsi Havihegyen a Havas Boldogasszony-búcsút. Az ünnep üzenete ugyanaz, mint ami 319 évvel ezelőtt is volt: az az elhatározás és összefogás, amely a templom megépülését lehetővé tette.

A pécsi Havas Boldogasszony-kápolna 1697-re készült el. Az 1690-es pestisjárvány elmúlásának emlékére felszentelt és régóta búcsújáró helyként tisztelt templomnál augusztus 4. és 7. között Havas Boldogasszony nagybúcsúját tartják.

A Devecser és Kolontár között található szentkútnál július 31-én több százan gyűltek össze a Szent Anna-napi búcsúra, hogy együtt imádkozzanak a meg nem született gyermekekért és a gyermekáldásért.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Veszprémi Főegyházmegye Családpasztorációs Irodája és a Reményforrás Egyesület erre az alkalomra két új imahelyet hozott létre a meg nem született gyermekekért és a családok gyermekáldásáért, a Devecser és Kolontár között elhelyezkedő, egykori Jézus-ösvény területén.

A Görögkatolikus Motorosok Közössége július 30-án, szombaton nyolcadik alkalommal szervezte meg Máriapócson a motorosok zarándoklatát és búcsúját.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A görögkatolikuson kívül több civil és egyházi – például a Pálos Motoros Baráti Kör tagjai – motoros közösség is elzarándokolt két keréken a kegyhelyre. A legnagyobb zarándokcsoport Debrecenből indulva, a nyíradonyi és nyírbátori állomásokon folyamatosan kiegészülve érkezett a pócsi Szűzanyához.

Idén 27. alkalommal gyűltek össze a hívek a Mária Magdolna tiszteletére rendezett búcsúban a Balaton-felvidéki Salföld közelében, az erdőben található pálos kolostorromnál.

A pálos kolostorrom látszólag Isten háta mögött, az erdő rengetegében van, mégis könnyen odatalálunk. A dombocskát és az épületet körüljárva más és más szögből mutatkoznak a templom falai, csúcsíves ablakai, a kolostorrész jelzésszerű falai, a helyiségek körvonalai.

Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút ünnepeltek július 17-én a keszthelyi Kis Szent Teréz-bazilikában. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Varga Lajos váci segédpüspök volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnep július 16-án, szombaton este szentmisével és virrasztással vette kezdetét Keszthelyen. A vasárnap délelőtti szentmisére teljesen megtelt a kármelita bazilika. A liturgia elején Pawel Denisiewicz OCD plébános köszöntötte a főcelebráns püspököt.

Az Ezer Székely Leány Napját július 2-án tartották Csíkszeredában. A székely népviselet, népdal és néptánc megbecsülésére biztató ünnepet 85 évvel ezelőtt a Szociális Testvérek Társaságának tagjai, a csíksomlyói ferencesek és Domokos Pál Péter kezdeményezte.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk – akárcsak a legelsőt 1931-ben, az idei Ezer Székely Leány Napját is ezzel a mottóval rendezték meg.

Sarlós Boldogasszony ünnepén imádkozzunk bátran, hittel, reménységgel a születendő gyermekekért, és könyörögve kérjük Isten áldását családjainkra! – mondta Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök július 3-án a hagyományos vértessomlói búcsún, a majd’ 300 éves Mária-kegyképhez érkező zarándokoknak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

1734-től élnek katolikus németek a településen, akiknek tanúsága szerint a Boldogságos Szűz sok bajba jutott ember fohászát hallgatta meg itt.

Ne hagyjuk elnéptelenedni szülőföldünket és ne vesszen el a magyarság hite – erről beszélt a csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka, Csintalan László tiszteletbeli kanonok és főesperes, csíkdelnei plébános május 14-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A csíksomlyói hegynyeregben idén is százezrek gyűltek össze a hagyományos pünkösd szombati búcsún. A szentmise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családpasztorációért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák.

Elindult a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors május 13-án, pénteken kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói búcsúba.

A Csíksomlyó Expressz éjfélkor kelt útra Szombathelyről, majd Budapesten csatlakozott hozzá hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy tizenhat kocsiból álló szerelvényként indult Erdélybe. A csaknem fél kilométer hosszú vonatot Szent Mártont ábrázoló mozdony húzza, és mintegy 1200 zarándok utazik rajta.

Elindult a csíksomlyói búcsúba a Boldogasszony-zarándokvonat május 12-én, csütörtök reggel a budapesti Nyugati pályaudvarról.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A négynapos útra induló ezer zarándokot Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára búcsúztatta, és a zarándoklat lelkivezetője, Bíró László tábori püspök áldotta meg.

A vonatot Püspökladányig a Szent Márton-év tiszteletére felmatricázott Szent Márton-mozdony húzza.

A sajtóközleményben, melyet az alábbiakban teljes terjedelmében közzéteszünk, Urbán Erik OFM csíksomlyói templomigazgató a szentév különleges kegyelmi idejére hívja fel a figyelmet.

Légy az irgalmasság arca!

Zarándok Testvérem, aki a 2016-os csíksomlyói pünkösdszombati nagybúcsúra készülsz elzarándokolni, az Úr adjon neked békességet!

Szentatyánk, Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévében szorgalmazza, hogy az egyes egyházmegyékben is nyissák meg az irgalmasság kapuit.

A csíksomlyói ferencesek felhívását tesszük közzé.

A pünkösdi zarándoklat előkészítésében és lebonyolításában idén is számítunk az önkéntes rendezőkre, akik két és fél évtizede minden évben önzetlenül segítik a csíksomlyói ferencesek munkáját. Nemcsak azokat várjuk, akik már tagjai a rendezőségnek, hanem új tagokra is számítunk!

Hívjuk tehát mindazokat a férfiakat, akik a Csíksomlyói Szűzanyáért és a magyarság egyik legnagyobb ünnepének jó lebonyolítása érdekében áldoznának idejükből és energiájukból arra, hogy jöjjenek, és segítsenek!

Az idén 950-en utaznak Budapestről a csíksomlyói búcsúra a Boldogasszony-zarándokvonattal – mondták el április 25-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon a vonatos zarándokutat szervező Misszió Tours utazási iroda képviselői.

Budai László, a Misszió Tours alapítója elmondta, a 16 vagonos zarándokvonat május 12-én hajnalban indul Budapestről, és a magyar–román határt átlépve Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik az esti órákban a vendéglátó településre, Gyergyószentmiklósra.

Falusi Márton és Vasy Géza népi irodalmi hagyománnyal foglalkozó esszéköteteit, Németh László művelődéspolitikai írásait, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutató csíksomlyói búcsúról írt tudományos művét mutatja be a Nap Kiadó a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából.

Sebestyén Ilona, a kiadó vezetője elmondta: a kiadó kínálatát gazdagítja Tánczos Vilmos kolozsvári magyar néprajzkutató Csíksomlyó a népi vallásosságban című, számos fotóval illusztrált és rengeteg adattal szolgáló tudományos igényű műve.

Zamárdiból indult útjára az a feltámadási kereszt, amely április 12-én érkezett meg a zarándokokkal a szlovéniai magyarlakta települések érintésével a kercaszomori református templomba. Onnan vitték tovább Őriszentpéterre, majd a pusztacsatári kegytemplomhoz.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A 2005 óta minden évben elinduló zarándoklat célja, hogy kifejezze az anyaország és a határon túl élő magyarok közötti, Krisztusban való és nemzeti összetartozást.

40 nap alatt ér Csíksomlyóra az a zarándokcsoport, mely április 5-én indul útra a Mária Úton. A gyalogos zarándoklás április 5-én reggel 7 órakor indul Budapestről a Normafától, a zarándokok és csatlakozók reggel 9 órakor szentmisén vehetnek részt a Kútvölgyi kápolnában.

A Budapestről útra kelő gyalogos zarándokok a pünkösdi búcsúra érkeznek meg Csíksomlyóra, érintve útközben több száz települést, melyek a Mária Úton helyezkednek el.

Az ötödik alkalommal induló Boldogasszony Zarándokvonat mellett további két vonatot indít útjára a Misszió Tours és a MÁV-START Zrt. A két belföldi szerelvény Szombathelyre, illetve Mátraverebély-Szentkútra viszi a zarándokokat, jelentették be a szervezők a február 4-én tartott sajtótájékoztatón.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Korbuly Péter rádióbemondó, az esemény házigazdája bevezetőjében ismertette: idén ötödször indul Csíksomlyóra a Boldogasszony Zarándokvonat, a MÁV-START Zrt.

A kaposvári Szent Margit és Szent József-plébániatemplomban tartott búcsú alkalmával az idén 90. születésnapját ünneplő Fésűs Éva meseírót is felköszöntötték január 17-én, vasárnap.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az egész napos programsorozat a Kaposváron élő országosan ismert meseírónő, az idén kilencven éves Fésűs Éva köszöntésével kezdődött. A Csupafül, a Minibocs, a Palacsintáskirály és sok más kedves mese és felnőtteknek szóló vers íróját kilencven szál fehér rózsával köszöntötték kicsik és nagyok, a város vezetői, a társadalmi és kulturális élet képviselői, az egyházközség tagjai.

Részlet a szerző "Csíksomlyó ragyogása" c. könyvéből (Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010).

Csíksomlyó titkának, és történetének négy évtizedes tanulmányozása után biztosan állíthatom, hogy a pünkösdi búcsúnak lényeges része volt mindig a nagy körmenet, székely elnevezése szerint, a kikerülés. A kikerülés csúcspontja pedig a hegyen, az Egészen szép vagy Mária eléneklése volt.

Hogyan történt ez régebben? Pünkösd szombatján, a Székelyföld katolikus falvaiból egy hordozható kereszt alatt - ezért nevezik keresztaljának -, rendezett csoportokban, jöttek el Csíksomlyóra a búcsúsok.