Bosco Szent János, a Szalézi Szent Ferenc Társaság alapítója, „az ifjúság szentje” emléknapját, égi születésnapját ünnepli ma az egyház.

Bosco János, eredeti nevén Giovanni Melchiorre Bosco 1815. augusztus 16-án született egy parasztcsaládban, az észak-olaszországi Castelnuovo d’Astiban. Kétéves volt, amikor édesapja meghalt, így édesanyjának, Margherita Occhienának egyedül kellett felnevelnie őt és két testvérét. „Margit mama” bölcs nevelő volt, kitartásának és határokat nem ismerő hitének segítségével mélyen vallásos légkört alakított ki családjukban.

Aquinói Szent Tamásra emlékezünk, a teológusra és filozófusra, aki egyetemi tanári és hittudományi munkásságának termését naponta letette az Úr oltárára, hogy a minőségét Ő döntse el. Összegző műve, a „Summa Theologiae” nyolcszáz év után is a katolikus gondolkodás és tanítás fontos forrása.

Andrea da Firenze: Aquinói Szent Tamást ábrázoló freskó szentekkel és angyalokkal, 1366-67, Santa Maria Novella, Spanyol-kápolna, Firenze

Aquinói Szent Tamás a nápolyi Aquinói grófok nemzetségéből származott, és már ötévesen a montecassinói bencés kolostorba került.

Szent Angélára, az orsolyita rend alapítójára emlékezünk liturgikus emléknapján, január 27-én.

Pietro Calzavacca: Merici Szent Angéla (19. sz.)

Angéla a Garda-tó melletti Desenzanóban született 1474-ben egyszerű emberek gyermekeként. Tízéves korában elveszítette szüleit, ezért nagybátyja magához vette nővérével együtt. Angéla először remete szeretett volna lenni, majd belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, és azon volt, hogy az evangéliumi tanácsokat minél tökéletesebben valóra váltsa.

Elkezdődött az egész Kárpát-medencét érintő Szent László-út kiépítése a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az erdélyi Iskola Alapítvány szervezésében. Az örökségút létrehozásának első szakaszában negyvennégy települést köt majd össze.

Az RMDSZ január 25-én adott ki közleményt a projekt elindulásáról. „Hálózatba szervezzük azokat a magyarlakta településeket, ahol a mai napig fellelhető az Árpád-házi király öröksége.

Január 20-án mutatták be Székesfehérváron, a városháza dísztermében a „Szent István-emlékek Rómában” című filmet, és megnyílt a forgatáshoz kapcsolódó fotókiállítás.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Székesfehérvár városa és a Fehérvár Médiacentrum megbízásából, valamint a székesfehérvári püspökség és civil szervezetek támogatásával Vakler Lajos szerkesztő-riporter és Simon Erika fotós Szent István királyhoz kötődő emlékek után kutattak az örök városban.

Efezus első püspöke, Timóteus és Kréta püspöke, Titusz életútját idézzük fel liturgikus emléknapjukon, január 26-án.

Ismeretlen festő: Szent Pál és Timóteus

Timóteus Lisztrában született, zsidó származású, keresztény anya és pogány apa gyermekeként; nagyanyját, aki szintén keresztény volt, Loisznak hívták (vö. ApCsel 16,1; 2Tim 1,5). Nevének jelentése: aki tiszteli Istent. Szent Pál munkatársa volt, a fogságban is vele volt. Hogy mennyire becsülte őt az apostol, kitűnik abból, hogy több levélben szerepel mint munkatárs, illetve két neki címzett levél is található az Újszövetségben.

Január 25-én Pál fordulását, Szent Pál apostol megtérését ünnepeljük. Pál akkor tért meg és lett az ősegyház tagja, amikor az kezdett elszakadni a választott néptől. Az új hit teológusa és előharcosaként a birodalom pogány népeinek misszionálásába kezdett.

A legkisebb az apostolok között – így ír magáról Pál. Nem találta méltónak magát az apostoli címre, mivelhogy korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében. Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment; az úton hirtelen nagy fényesség vette körül.

2017-ben ünneplik a vincés karizma 400. születésnapját. A Páli Szent Vince alapította Misszióstársaság, azaz a lazarista rend magyar tartományában a jubileumi év megnyitóját január 28-án, szombaton, 18 órakor tartják Budapesten.

A Misszióstársaság pápai jogú apostoli élet társasága. Jelmondata: „Az Úr elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek” (Lk 4,18). Ezt a küldetést igyekszik a Misszióstársaság immár 400 éve megvalósítani szerte a világon.

Tizenhatan meghaltak egy magyar diákokat szállító busz olaszországi balesetében, amely szombatra virradó éjjel történt Verona közelében. A tragédia kapcsán főszerkesztői jegyzetet adunk közre.

Gyertyák és mécsesek a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium előtt

Azt olvassuk a Szentírásban, hogy amikor Jézus az emberi élet határhelyzeteivel, nyomorúsággal, betegséggel, halállal találkozott, „megesett a szíve” a szenvedőkön, a halott Lázár hozzátartozóinak mélységes fájdalmát látva pedig „könnyekre fakadt”.

Szalézi Szent Ferenc a vigasztalás mestere volt, minden emberrel jóságosan bánt. Jellemző mondata: „Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.” Az újságírók és írók védőszentjének életútját idézzük liturgikus emléknapján, január 24-én.

Szalézi Ferenc Bonaventura 1567. augusztus 21-én született Franciaországban, Thorens közelében. Családja az ősi savoyai nemességhez tartozott és mélységesen ragaszkodott katolikus hitéhez.

Január 22.

Mons. Koller Gyula atya rovata

1870-ben Magyarországon, Dunakilitiben született, ősi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe költözött. László 12 éves volt, amikor édesanyja, akit nagyon szeretett, egész fiatalon, 39 éves korában meghalt. Ez mély nyomot hagyott a lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos leszek, és ingyen gyógyítom majd a szegény betegeket.

A Boldogasszony- és a Fekete Madonna-zarándokvonat immár hagyományosan, idén is elindul júniusban Erdélybe, illetve Lengyelországba. Január 19-én e két zarándoklatról tartottak sajtótájékoztatót Budapesten, a Nyugati pályaudvar Királyi várótermében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A június 1-én – a csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony-, illetve a június 26-án Częstochowába tartó zarándokvonatok útjáról, valamint a zarándoklat lelki életünkben betöltött fontos szerepéről tartott sajtótájékoztatón részt vett többek között Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Csépke András, a MÁV-START Zrt.

Január 21-én ünnepeljük Szent Ágnes emléknapját, aki egyik legendája szerint 304-ben ezen a napon szenvedett vértanúságot.

Ágnes fiatalon vállalta a vértanúságot. Bízott Istenben, és ez a bizalom győzelmet hozott.

A 303–305 közötti években az utolsó nagy üldözési hullám szakadt a Római Birodalom keresztényeire. Diocletianus császár úgy vélte, hogy restaurációs politikája keretében föl kell számolni a kereszténységet. Sokan nem állták ki a hitnek ezt a próbatételét, mások viszont megkapták az erősség ajándékát, hogy vérükkel tegyenek tanúságot hitük mellett.

Szent Sebestyénre emlékezünk, aki Rómában szenvedett vértanúságot a 3–4. század fordulóján.

Giovanni da Modena: Szent Sebestyén (15. század)

A vértanúként tisztelt Sebestyénhez mint segítőszenthez fordultak pestis és más – embereket, állatokat pusztító – járványok idején. Számos testvérület és kézműves céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. 

Ünnepét egészen a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni.

Boldog Özséb halálának 747. évfordulójára emlékeztek a pálosok Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában január 18-án. Az ünnepi szentmisét Beer Miklós püspök mutatta be, a szónok Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes volt. Az ünnepen a rend elindította a Mária Élő Koronája akciót.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pálosok kiemelkedő ünnepe Esztergomi Boldog Özséb rendalapító halálának – Özséb 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán – évfordulója, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ünnepelnek meg.

Megnyitották a Magyarország kormánya által meghirdetett Szent László-évet a beregszászi Szent Kereszt felmagasztalása-templomban január 16-án.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Majnek Antal munkácsi megyéspüspök az emlékév megnyitására meghívta a Szent László védnöksége alatt álló Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye főpásztorát, Böcskei László megyéspüspököt.

Az ünnepségen részt vettek a kárpátaljai magyar ajkú papok, valamint Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, Orosz Ildikó, a II.

Január 20-ig várják a jelentkezőket a Viator Egyesület és a Faludi Ferenc Akadémia által szervezett zarándokvezetői képzésre – tájékoztattak a szervezők.

Zarándoklataink és egész életünk alapélménye, hogy úton lévő emberek, „homo viatorok” vagyunk. Vándorlásunkban társul szegődik az Isten, aki formál és új emberré alakít bennünket. A gyalogos zarándoklás testet-lelket megújító hatását már sokan megtapasztaltuk: minden út néhány lépéssel közelebb segített Teremtőnkhöz, valódi önmagunkhoz és embertársainkhoz.

A péliföldszentkereszti szalézi közösség és a nyergesújfalui Zafféry Károly Szalézi Középiskola január 20-án, pénteken éjszakai gyalogos zarándoklatot szervez a rend névadója, példaképe és védőszentje, Szalézi Szent Ferenc tiszteletére, születése 450. évfordulójának évében.

Szalézi Szent Ferenc annyira a szívén viselte a rábízottak lelki üdvét, hogy még a fagyos alpesi hegymászás sem tántorította el attól, hogy olyan kis falvakba is elvigye a keresztény tanítást és biztosítsa a lelkipásztori ellátást, ahol talán évek óta nem járt katolikus pap.

  ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT IMÁJA

A szűk kis ablakrésen betör egy Fénysugár,
s vetül a földre, hol az oltár előtt imádkozik a királyleány.
Könnyek csorognak arcán, csillagszeméből,
kihunyni látja a Fényt az emberek szívéből.
Teste térdel csak ott, lelke magasan ível, messzire száll,
madártávlatból látszik csak alatta az idő és a táj.

Századokat fog át, előre, s hátra is talán:
Mikor tűnik fel végre a Haza egén a Szivárvány?
Látja a csatákat, hosszú, véres küzdelmeket.

Szent Margitra, a nagy engesztelőre, IV. Béla király leányára emlékezünk ünnepén, január 18-án.

Árpád-házi Szent Margit a Keresztény Múzeum 
1500 tájáról származó színezett fametszetén

Margit 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (a mai Horvátország területén). Nevét Antióchiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Margit apja IV.

Remete Szent Antalra, a „szerzetesség atyjára” emlékezünk liturgikus emléknapján, január 17-én.

Az Osservanza-bazilika mestere:
Szent Antal apát (1435 körül)

Szent Antalnak a keresztény hagyomány a legrégibb időtől fogva a „Nagy” megtisztelő jelzőt adta, annak ellenére, hogy Antal csak egy szegény közép-egyiptomi földműves volt, nem vitt végbe semmiféle történelemalakító tettet. Neve mégis mélyen belevésődött az osztatlan kereszténység történetébe, alakjából magával ragadó erő áradt, amely sok kortársát is elbűvölte.

Életének 101., papságának 78. évében 2017. január 15-én, vasárnap este visszaadta lelkét Teremtőjének Olofsson Placid atya, bencés szerzetes – tájékoztatta szerkesztőségünket Urr Ipoly OCist plébános-házfőnök.

Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid 1916. december 23-án született Rákosszentmihályon.

Édesapja, Olofsson Gusztáv középiskolai tanár volt Budapesten, édesanyja, Reihardt Jusztina tolnai sváb családból származott.

Árpád-házi Szent Margit ünnepe alkalmából január 15-én a Margitszigeten mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros. A keresztény radikalizmus nem erőszakot, gyűlöletet, türelmetlenséget jelent, hanem Isten és az ember iránti szeretet bátorságát – mutatott rá Margit életszentsége aktualitására.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Január 18-án ünnepeljük Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját. 1979 óta hagyománnyá vált, hogy Budapesten, a Margitszigeten, ahol a szent királylány síremléke látható, a mindenkori esztergomi érsek szentmisét mutat be hazánkért.

Azt a keveset, amit az első, név szerint ismert remetéről tudunk, Szent Athanáznak és Szent Jeromosnak köszönhetjük. Remete Szent Pál gazdag thébai családból származott, 228 körül született. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 évesen elvesztette szüleit, és egyedüli örökösként - nővére már férjnél volt - nagy vagyon birtokosa lett.

249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés.

Szent Hiláriusz püspökre és egyháztanítóra emlékezünk liturgikus emléknapján, január 13-án.

Parmigianino: Szent Hiláriusz (16. század)

Hiláriusz 315 körül született Poitiers-ban, Gallia római provinciában. Életének a keresztségét megelőző időszakáról keveset tudunk. Megházasodott, és egy leánya született. 

Már érett férfi volt, amikor egy este a Szentírás olvasása közben mélyen megragadta Istennek önmagáról tett tanúsága. Elhatározta, hogy megváltoztatja életét.

Egyházunk január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját. Az alábbiakban Beran Ferenc egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának erkölcsteológia-tanára írását tesszük közzé a szent királylányról, a béke közvetítőjéről.

Szent Margit életét a krónikákból ismerjük. Ezek alapján, ha rá gondolunk, egy kolostorban élő királylány jut az eszünkbe, akinek „imái vezekelve szállnak” Istenhez, aki életével Krisztust követve és az ő áldozatához kapcsolódva engesztelte Istent népe bűneiért, ugyanakkor áldozatos élete példájával az embereket Isten felé fordította.

Január 12-én emlékezik az egyház a francia rendalapítóra, Szent Marguerite Bourgeoys-ra, aki kiépítette a mai Montreal közoktatásának és szociális intézményrendszerének alapjait.

Jó társadalmi helyzetben lévő családba született 1620. április 17-én, a franciaországi Troyes-ban. Húszévesen belépett a bencés nővérekhez, akiknek nagy rendháza volt szülővárosában.

A francia telepesek által alapított kanadai Ville-Marie (ma Montreal) kormányzója a rendház főnöknőjének testvére volt.

Január 11.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Teodóziusz 423 körül egy kis kappadókiai faluban született. A világ sürgés-forgásában nevelkedett, de nagyon fiatalon egyházi szolgálatba lépett a közeli Komanában. Lektorként és zsoltárénekesként tevékenykedett. Elfoglaltsága közben időt szentelt arra, hogy a Szentírást és a zsoltárokat megismerje s megszeresse. Ezek ébresztették fel már nagyon korán izzó vágyát a teljesen Istennek szentelt élet után. Vonzotta a Szentföld és az ott felvirágzó szerzetesség.

Az egység pápája - Boldog X. Gergely emléknapja

Az Anyaszentegyház ma Boldog X. Gergely pápára emlékezik. Személyiségére és korára való emlékezésünk ma is aktuális. Nem porosodott be alakja és kora, amely Egyházunk egyik tartópillére, ha tetszik "ki nem vehető" korszaka. Minden hívő úgy van egyházának történelmével, hogy abból nem szívesen törölne ki egy napot sem. Minden nehézség és esetleg sötét folt ellenére sem tehetjük ezt meg.

2016-ban még a szokásosnál is több hívő látogatott a csíksomlyói kegyhelyre. Urbán Erik ferences szerzetest, a kegytemplom igazgatóját az elmúlt év kegyelmeiről és kihívásairól kérdezte a Vasárnap kolozsvári magyar katolikus hetilap szerkesztője, Bereczki Silvia segítő nővér.

– Mit jelentett az irgalmasság éve Csíksomlyó szempontjából?

– Nagy örömmel fogadtuk főegyházmegyénk érsekének döntését, hogy a csíksomlyói kegyhelyen nyitja meg az irgalmasság kapuját.

Nyilvános tevékenységének megkezdése előtt Jézus a Jordán folyóhoz ment, Keresztelő Jánoshoz, aki megkeresztelte őt. Jézus keresztelkedése epifánia, istenségének jele: keresztelkedésével igent mond az Atya akaratára. Megkezdi földi küldetését, hogy megmutassa Isten szerető jóságát. Az ünnep görög neve teofánia, vagyis Isten megjelenése: az Atya szózata hallatszott az égből, s a Szentlélek galamb képében szállt alá a megnyílt egekből.

Az epifánia (vagy teofánia) Isten megjelenése, működése Krisztus emberi mivoltában.

Január 7.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Spanyolországban a Barcelona melletti Penyafort várában, nemesi családban született. Tehetsége és szorgalma folytán gyorsan elvégezte az iskolákat. Magasabb tanulmányokra a bolognai egyetemre ment. Egyházjogi tanulmányai után megszerezte a doktorátust s utána pappá szentelték. Húsz éves volt, amikor szülővárosa meghívta a bölcselet és kánonjog tanárának. Harminc éves korában, Bolognában lett egyetemi tanár.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajópálfalán őrzött kegykép háromszáz évvel ezelőtti könnyezésének évfordulója alkalmából emlékév kezdődik a községben január 7-én, szombaton.

A jelenlegi, Szentlélekről nevezett görögkatolikus templom helyén már az 1700-as évek elején fatemplom állt Sajópálfalán. Itt hullatott véres könnyeket az Istenszülő képe 1717. január 6-tól február 16-ig. Ennek emlékére a sajópálfalai parókia számos lelki programmal készül, és egész évben hívja és várja az Istenszülő tisztelőit.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Giotto: Epifánia
(1320–25, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York)

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2.

A kétszáz éve alapított marista rend a világ mintegy nyolcvan országában van jelen. Oda mennek, ahová más nem akar, Mária gyengédségével fordulnak a perifériákon élők, a megvetettek, az üldözöttek, a menekültek felé. Január 2-án Esztergomban ünnepelt a rend, amely tanodát tart fenn a városban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Abban hisznek, hogy a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyerekek is megérdemlik a jó nevelést, és arra törekednek, hogy ezt meg is adják nekik.

Jézus Szent Nevének tisztelete

Istenünk, ki Szent Bernardin áldozópapot Jézus Szent Nevének különleges szeretetével tüntetted ki, az ő érdemeiért és könyörgésére engedd, hogy szereteted Lelke gyújtson lángra minket!

Január 3-a - Jézus Szent Nevének emléknapja - a ferences rend által minden évben megült emléknap, hiszen Jézus Szent Nevének tiszteletét a nyugati egyházban a ferences  Sziénai Szent Bernardin  elevenítette fel és terjesztette nagy hévvel a szintén ferences Kapisztrán Szent Jánossal együtt. Bernardinnak köszönhető az IHS monogram, amely Jézus nevének első három görög betűje, bár manapság ezt főleg a jezsuiták használják.

Január 3.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Genovéva a Párizs melletti Nanterre-ben született, 422-ben. Szüleit még római őseikről Severusnak, illetőleg Gerontiának hívták, gyermeküket már frank nyelven Genovévának nevezték el.

Szent Genovéva életrajza, amely a 6. században íródott, közli, hogy Szent Germanus püspöktársával Nanterre-ben éjszakázott. Másnap, a reggeli búcsúzás alkalmával felismerte a hat éves Genovévában a jövendő szentet, megáldotta, és egy bronzérmet ajándékozott neki.

Az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére, Nagy Szent Vazulra és Nazianzi (Teológus) Szent Gergelyre emlékezünk január 2-án.

Nagy Szent Vazul az ohridi katedrális freskóján

Gergely és Vazul egyidősek voltak, mindketten Kappadókiában születtek 330 körül.

Vazul Cézáreában kezdte tanulmányait, majd Konstantinápolyban folytatta – itt kötött életre szóló barátságot Nazianzoszi Gergellyel –, majd Athénban fejezte be. Ezután hazatért Cézáreába, és megkeresztelkedett.

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, az Istenanya, Mária ünnepe vagy Szűz Mária, Isten anyja ünnepe Szűz Mária egyik nagy ünnepe, amelyet január 1-jén, karácsony nyolcadnapján tart a katolikus egyház. Számos országban ez a nap a fogadalmak napja.

 Az ünnep a keresztény világ keleti részén korábban megjelent, mint nyugaton, de az 5. századra már elterjedt frank földön és az Ibériai-félszigeten is, s a karácsony előtti vasárnapra esett.