A fő állomások a Székesfehérvári Egyházmegye Látogatóközpont és Kiállítótér új épülete a beruházásban szintén érintett püspöki palota szomszédságában, valamint a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum. A zarándokút fehérvári helyszíneit Smohay András, a múzeum igazgatója, a projekt vezetője mutatja be.

Program:

8 óra – szentmisét mutat be Takáts István érseki helynök Szigligeten, a Szűz Mária Szent Neve-templomban; a szentmise után indul a zarándoklat

9.30 – a zarándokok elhelyezik a megemlékezés virágait Badacsonytördemicen, a Szent Mihály főangyal plébániatemplomban, Bódi Mária Magdolna keresztelési helyén

9.50 – indulás Köveskálra

10.30 – Bódi Mária Magdolna emléktáblájának megkoszorúzása Köveskálon, majd indulás Balatonfűzfőre; pihenő Balatonfüreden, végül ima Magdi sírjánál Litéren.

Jakab apostol Betszaidában született. Zebedeus és Szalóme fia, Szent János evangélista bátyja volt. Az egyház hagyományában az „idősebb” nevet kapta, hogy megkülönböztessék a május 3-án ünnepelt „fiatalabb” Jakabtól.

Mesterségét apjától örökölte: halászatból élt.

A spanyolországi málagai egyházmegye weboldalán tette közzé a Szentatya levelét. „Kedves Álvaro – írja a pápa –, megkaptam édesapád levelét, amelyben beszámolt arról, hogy végigjártad a Szent Jakab-utat, és hátizsákodban nemcsak saját szándékaidat vitted magaddal, hanem sok más emberét is, akik lélekben csatlakoztak zarándoklatodhoz, imáidat kérve.” „Köszönet azért, hogy zarándoklásra buzdítottál bennünket, és azért, hogy sokakat útra kelésre hívtál.

„Ne félj, csak higgy!” (Mk 5,36), halljuk a fülünkben, mikor járványhelyzetben, egy hosszú karantén után talán félve, de mégis bizalommal regisztrálunk az első közösségi lelki programunkra, a 22+ zarándoklatra.

Ez a jelkép vezeti a zarándokokat a végső úti cél, idősebb Szent Jakab apostol Santiago de Compostela-i sírja felé, és gyakran az öltözékükön vagy hátizsákjukon viselik valamilyen formában a vándorok is.

Szent Jakab középkori ábrázolásain szintén gyakran feltűnik a fésűkagyló (más néven zarándokkagyló, Szent Jakab-kagyló; Pecten jacobaeus), mely szorosan összefonódott az El Caminóval és általában a keresztény zarándoklatok hagyományával.

Idén tavasztól a máriapócsi búcsúk rendjében is minden megváltozott; a Miskolci Egyházmegye megszokott búcsújára sem hirdettek közös, nagy zarándoklatot. A felnőtt fiatalok csoportján kívül a kisebb-nagyobb családok zarándokoltak el saját szervezésben a kegyhelyre.

A szombat kora este gyalogosan érkező zarándokcsoportot Orosz Atanáz püspök idén is a falu határában várta, a templomba vezető utolsó néhány kilométert velük együtt tette meg.

Útközben William James A vallási élmény változatai című könyvét olvasom, amelynek egyik idézete szerint „Sok ember kívánja, hogy egy jó ügy sikerre jusson, de nagyon kevesen tesznek erőfeszítést is az érdekében, és még kevesebben vállalnak kockázatot érte.

Győri Balázs István diakónusként Adonyban, a Sarlós Boldogasszony-plébánián szolgált; június 24-én szentelte pappá Spányi Antal megyéspüspök a Prohászka-emléktemplomban, Székesfehérváron.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett hónapokig tartó karantén után nagy öröm, hogy augusztusban megindulhat az első nagy szervezett zarándoklat Lourdes-ba. A lourdes-i betegszállítók szövetsége, az OFTAL (Opera Federativa Trasporto Ammalati Lourdes) egy máriás lelkiségű, karitatív egyházi szervezet, mely Lourdes-ba és más kegyhelyekre szervez zarándokutakat önkéntesek, orvosok, ápolók, papok és szerzetesek közreműködésével.

Az Unió országai közt most már engedélyezett az utazás; itt van a nyár, a szabadságok időszaka – ezért arra kértük Gedő Ágnest, számoljon be, mi vár Olaszországban a turistákra, zarándokokra.

A koronavírus-járvány után Franciaországba vezet Pietro Parolin bíboros államtitkár első hivatalos, Olaszországon kívüli utazása. A plébánosok védőszentje, Vianney Szent János ünnepére érkezik Arsba – erősítette meg a Vatikáni Rádiónak Patrice Chocholski, a kegyhely rektora.

A július 16-án induló, Tokaj–Nyíregyháza–Máriapócs útvonalon haladó zarándoklatra ITT, valamint e honlapon lehet jelentkezni.

A zarándoklat menetrendje:

július 16., Tokaj – találkozó a kora esti órákban a tokaji görögkatolikus templomnál

július 17., Nyíregyháza – csatlakozási lehetőség 17-én este vagy 18-án kora reggel

július 18., Máriapócs – érkezés az esti órákban

július 19., Máriapócs – Szent Liturgia

A résztvevők nagy csomagjait külön szállítják.

A szentföldi zarándoklatok szinte teljesen leálltak. A koronavírus-járvány okozta egészségügyi vészhelyzet lehetetlenné teszi a zarándokok érkezését. Elsősorban azért, mert a határok egyelőre le vannak zárva.

A Hit és kultúra nevet viselő, 360 négyzetméter alapterületű épület alapkövét még tavaly májusban helyezték el. Az új turisztikai látogatóközpont egyfelől segít megismerni a debreceni görögkatolikusok történetét, másfelől találkozóhelyül szolgál majd a gyülekezet számára.

Július 4-én, szombaton este áldotta meg az erdei utat Lorenzo Leuzzi, Teramo-Atri püspöke. A főpásztor szentmisét mutatott be a Fájdalmas Szűzről nevezett Szent Gábor abruzzói kegyhelyén, amelyen részt vett többek között a nemzeti park elnöke és Dario Di Giosia atya, a kegyhely rektora.

A zarándoklat elindulása előtt Roska Péter koncelebrált szentmisét mutatott be a Sziklatemplomban.

– Honnan jött az ötlet, hogy Tihany környékén zarándokoljatok?

Televízión, rádión, közösségi médián keresztül milliók követik majd az eseményt, minden földrészről.

– Ha jól tudom, teljesen új kezdeményezésről van szó. Kinek a fejében született meg az ötlet?

– Az ötletgazda én voltam.

Az ünnepi szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mutatta be.

A mise után a lovasok körmenetet tartottak, és áldást kaptak a szent király ereklyéjével, amelyet személyes áhítatra kihelyeztek a bazilikába is.

A zarándoklatot a litánia, valamint a jelenlévők és a kegytárgyak megáldása zárta.