Az Oszmán Birodalom ellensége: V. Szent Piusz pápa

Antonio Michele Ghislieri néven 1504. január 17-én született egy nemes, de szegény család gyermekeként Boscoban, a Milánói Nagyhercegségben (ma: Bosco Marengo, Piemont). Családja igyekezett a jövedelmezőnek ígérkező kereskedői pályára irányítani, de Antonio tizennégy évesen önszántából belépett a domonkosok közé, ekkor vette fel a Michele nevet is.

A misztikusra és tudósra, kontinensünk társvédőszentjére emlékezünk liturgikus ünnepén, április 29-én.

Giovanni di Paolo: Sienai Szent Katalin (15. sz.)

Katalin az itáliai Sienában született 1347. március 25-én. A 14. század zűrzavaros évszázad volt, az egyetemes egyházat két nagy gond emésztette: a római pápa hetven éven át a franciaországi Avignonban élt, emellett egyre fenyegetőbbé vált a török veszély. Ezekhez járult még Itáliában a városállamok harca a pápai állam, a császár és egymás ellen.

A zarándoklat és turizmus összefüggéseiről, különválasztásáról tartottak előadást április 19-én a pécsi szabadegyetem vendégei: Udvardy György pécsi megyéspüspök; Bozóky Anita, a Pécsi Egyházmegye turisztikai főmunkatársa és Ullrich Balázs, a Pannon Pilgrim Kft. ügyvezetője.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szabadegyetem áprilisi előadói a zarándoklat és a turizmus különbségének, illetve összefüggéseinek kérdését vizsgálták.

Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett a magyar kormány, amelyhez egyházmegyéink is csatlakoztak. Az alábbiakban a Szent László-év kiemelt egyházmegyei programjait közöljük.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Június 24-én, szombaton lesz az egyházmegye Szent László-évhez kapcsolódó központi rendezvénye Szabolcs községben. A szabolcsi földvár mellett felállított tábori oltárnál 10 órától katekézist tartanak, majd 11 órától ünnepi szentmisében emlékeznek meg Szent László trónra lépésének 940., illetve az uralkodó által összehívott szabolcsi zsinat 925.

Együtt a Mária Maratonon - csoportok jelentkezését is várjuk!

Mária Maraton hittanosoknak

Ha szeretnéd hittan vagy ministráns csoportodat igazi csapattá kovácsolni, ha szeretnél pár napot eltölteni úgy, hogy a gyerekekkel közösen gondolkodtok a napi “lelki köveken” miközben az ország legszebb tájain kerekeztek, ha szeretnél részese lenni az ultramaratonisták teljesítményének, jelentkezz csoportoddal a Mária Maraton szakasz kerékpáros zarándoklatokra!

Babakocsis zarándoklat

A Mária Út Egyesület idén tavasszal a kisgyermekes családokat hívja

zarándokútra Budapesten!

2016 nyarán a gyermekáldásért került megrendezésre az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap augusztus 27-én a Mária Út teljes szakaszán. A több száz – átlagosan 25 km-re lebontott – szakaszon a gyermekáldásért zarándokoltak a résztvevők. Egyik kiemelt szakasza volt a  babakocsis zarándoklat, melyen a budapesti Szent Anna-rétről indultak a kisgyermekesek Budakeszire.

A Szent István Társulat estjei keretében április 24-én Adamik Tamás klasszika-filológus „Psalterium Beatae Mariae Virginis – A boldogságos Szűz Mária zsoltároskönyve – Beatrix királyné imádságoskönyvének értelmezése” címmel tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Előadásának kezdetén Adamik Tamás felidézte, hogy az imádságoskönyv egyik kutatója, Csontosi János 1880-ban a Magyar Könyvszemlében közzétett Beatrix királyné imakönyve Mölkben című ismertetésében így jellemzi a kéziratot: „Beatrix királyné, Mátyás király második nejének imakönyve, finom hártyán, góth izlésben nagy gonddal készült XV.

A négy evangélista egyikére, Szent Márkra emlékezünk ünnepén, április 25-én.

Szent Márk evangélista
(Pruzdik József freskója, sárvári Szent Márk-templom)

Márk életéről az Apostolok cselekedeteiből tudunk.

Péter „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak”. Vannak tudósok, akik valószínűnek tartják, hogy ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora, és itt készültek az apostolok pünkösd ünnepére is.

Április 24.
*Sigmaringen, 1578. +Seewies, 1622. április 24.

Sigmaringeni Fidél nyugtalan és zavaros korban élt. A reformáció következtében kialakult a két hitvallási frontvonal ,,Unió'' és ,,Liga'' néven. Az Egyház helyzete Németországban reménytelennek látszott. A lakosság kétharmada az új hitet vallotta, s csak idő kérdése volt, hogy a maradék mikor követi.

,,Hűségesen kitartani!''- így hangzott a katolikusok jelszava. Kitartásra buzdította 1612-ben a kapucinusok tartományfőnöke is a testvéreket: ,,A fenyegetésekkel és erőszakosságokkal nem törődve teljesítsük továbbra is kötelességünket prédikációval és keresztény tanítással.

  MAGYAR NÉPLÉLEK IMÁJA AZ ISTENI IRGALMASSÁGHOZ  

Örök Atya, Magyarok Istene!

Nyisd meg a szívünket igaz könyörgésre!

Lelkünkben a fájdalom felszakad, és Hozzád kiált:

Ne hagyd elveszni e Népet és Hazát!  

Felajánljuk Néked Szent Fiad szörnyű szenvedését,

Mária, Jó Anyánk lelki gyötrelmét,

és hozzá tesszük

e nép történelmének minden igazul kiontott csepp vérét!

Jézus Urunk által megváltottad a világot és minden gyermeked,

kérjük, hogy adj Kegyelmet, és irgalmazz Érted harcoló népednek!  

Istenséged fájdalma a világmindenségen átremegett,

megtörte ezzel a szellemi sötétséget.

Sok idő volt ezt felfogni az emberi elmének,

ezért irgalmazz Uram a Beléd vetett hittel, Veled küzdő népednek!  

Fejedbe durván belenyomták a fájdalom töviskoronáját,

megcsúfolva ezzel Isten Királyságát.

A Szent Koronával népünk fogadta az Ég Igazságát,

irgalmazz Atyánk, és védd most a Magyar Hazát!

Szent Arcodon vér folyt, nagy volt Testednek, Lelkednek fájdalma,

így mutatta magát a gonosz-szellem sötét, gőgös, nagy hatalma.

Szívében tudva, vérével védte népünk Urunk Tanítását,

irgalmazz Atyánk, és vedd át, vezesd újra Jézus Földi Királyságát!  

Minden ostorcsapás és durvaság újabb fájdalmat hozott,

Szent ajkad mégis kimondta a megbocsátó szót.

Hosszú harcainkban fülünk eldugult és szemünkből csak könny folyt,

irgalmazz Urunk, és kérünk, adj Fényt és bocsánatot!

Legnagyobb kínodban megbocsátásod adtad a Keresztfán:

„Hogy mit cselekszenek, nem tudják, ó Atyám!”

Így töltsd meg szívünket igaz bocsánattal múltunk fájdalmaiért,

hogy átadhassuk Irgalmadnak mindezt most Hazánkért!  

Mennyeknek Királya, Világok Teremtő Atyja!

Emberi szívünk Veled mozdult Szent Akaratodra!

Történelmünk harc volt, Hozzád imádkozva védtük mit lehetett,

irgalmazz Urunk, és támaszd föl a Magyar Szíveket!    

Írd belénk újra, hogy mi az Igaz Szeretet,

hogy Bölcsességed tanítsa a Magyar Szellemet!

Tedd szeretettől lángolóvá ismét a szívünket,

hogy legyőzhessük hamis büszkeségünk, s emberi gyengéinket!

Irgalmazz Urunk, irgalmazz a Magyar Népnek,

Hogy győzelmed hirdesse minden nemzedéknek!  

Szabadíts meg Atyánk minden ravasz lefedettségtől,

mely erőnkön felül választ el bennünket Tőled, Istenünktől!

Te látod, hogy milyen nagy a sunyin ránk törő, gonosz szellemi akarat, Irgalmad mutassa meg Isteni Hatalmadat!

Kérünk, fogadd szívünk tiszta kérését és szándékunkat,

mellyel azt kívánjuk, Általad legyen bennünk teremtő a gondolat!

Forduljon az átok Áldássá mibennünk, és tettünknek legyél Te Ereje,

így nyilvánuljon meg rajtunk Irgalmad minden nagy Kegyelme!

Az Isteni Irgalmasság ünnepe

II. János Pál pápa, 2000. április 30-án, amikor a szentek sorába iktatta Boldog Fausztina Kowalska nővért, az Isteni Irgalmasság ájtatosságának apostolát, egyben az egész egyetemes egyház számára kihirdette, hogy Húsvét második vasárnapján, Fehér-vasárnap tartjuk az Isteni Irgalmasság ünnepét.   A Pápa Rómában a Vatikán közvetlen közelében lévő Szentlélek templomot jelölte ki az Isteni Irgalmasság ájtatosságának központjául.

Szent Adalbertre emlékezünk liturgikus emléknapján. A vértanú püspök 994–995-ben járt Magyarországon, ő keresztelte és bérmálta meg Szent Istvánt. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje.

Szent Adalbert szobra az esztergomi bazilikában

Adalbert Kelet-Csehországban született 956 körül. Születésekor a Vojtech nevet kapta. Apja cseh fejedelem volt, anyja szász származású. 972-től a magdeburgi dóm iskolájában tanult. Bérmálásakor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből.

Pünkösdi gyalogos zarándoklat

Sümegről Balatonalmádiba

2017. május 10-14.

15 évvel ezelőtt a szeptemberi Sümeg-Balatonalmádi zarándoklattal kezdődött el a hazai zarándoklás újjászületése. Ekkor kaptuk meg a Lélektől ajándékul a Mária Út álmát is. Idén pedig új hagyományt kezdünk ezen a gyönyörű tájon: húsvéti időben zarándoklatra hívom szeretettel a testvéreket.

A Magyar Katolikus Rádió, a Magyar Kurír és az Új Ember közös jubileumi zarándokutat indít a jelenések 100. évfordulóján Fatimába, 2017. augusztus 31-től szeptember 4-ig.

A Fehérvár Travel szervezésében létrejövő zarándokút során ellátogatunk Lisszabonba és Portóba is, valamint magyar nyelvű szentmisét ünneplünk a fatimai magyar kápolnában.

Utazás: menetrend szerinti közvetlen repülőjárattal, a helyszínen bérelt légkondicionált autóbusszal, csoportos idegenvezetéssel.

„Én vagyok az igazság!” mottóval rendezik meg május 20-án a tavaszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozót. A magyar egyház legnagyobb múltra visszatekintő ifjúsági lelkinapjának házigazdája ezúttal a domonkos rend lesz, amely az elmúlt évben ünnepelte alapításának 800. évfordulóját.

A téma pedig nem is lehet más, mint ami minden domonkos testvér és nővér küldetésének középpontját jelenti: az igazság.

A reggeli imát a domonkos nővérek vezetik közösen a Boanergész zenekarral, a főelőadást pedig Deák Hedvig és Magyar Mirjam nővérek tartják.

Április 21.

Mons.Koller Gyula atya rovata

Anzelm 1033-ban a felső-itáliai Aosta városában született. Longobárd nemesek leszármazottja. Szülővárosában nevelkedett, ahol mintegy 1056-ig töltötte fiatalságát is. Miután meghalt édesanyja, akit nagyon szeretett, egyszer s mindenkorra elhagyta apját és Aostát. A következő három évben nyughatatlan vándoréletet élt, bebolyongta egész Burgundiát. Hol s merre fordult meg Franciaország tájain, arról nincsenek adataink. De azt már tudjuk, hogy Lanfranc prior, a későbbi canterburyi érsek, tudományos tekintélye a normandiai Bec kolostorába vonzotta.

Marto Ferencet és Jácintát, a fatimai kis pásztorgyerekeket május 13-án avatja szentté – jelentette be Ferenc pápa az április 20-án délelőtt megtartott rendes, nyilvános konzisztóriumon, amelyet szentté avatási ügyekben hívott össze a Vatikánban.

A szentté avatásra a pápa portugáliai apostoli útja során kerül sor, amelyet a fatimai Szűzanya jelenéseinek centenáriuma alkalmából tesz május 12-én és 13-án. Boldog Marto Ferenc és Jácinta a 2005-ben elhunyt Lúcia nővérrel együtt voltak tanúi a Szűzanya jelenéseinek.

A máriapócsi gyermekbúcsú szervezői rajzversenyt hirdetnek, amelynek témája: „Isten gyermekei vagyunk.” A rajzokat a búcsúban, május 13-án a regisztrációnál kell majd leadni korcsoportok szerint (1–4. és 5–8. osztály).

Az alkotások hátoldalára a rajz címét, valamint készítőjének nevét, osztályát, pontos lakcímét és irányítószámát kell ráírni. Bármilyen technika alkalmazható. A győztesek nevét az egyházmegyék honlapjain hirdetik ki, a díjakat pedig postán küldik majd el.

A húsvét ünneplése nem zárul le a szent három nap elmúltával, hanem a következő vasárnapig, húsvét nyolcadáig tart, nem beszélve arról, hogy az Egyház minden szentmisében a húsvétot ünnepli – Heidl Györgynek, a Pécsi Tudományegyetem docensének írását közöljük.

A korai Egyházban az ünnep folytatása sokkal látványosabb volt, mint ma. A vasárnap hajnalban megkeresztelteket, akiket ekkor már neofitáknak hívtak, a püspök tovább tanította.

Udvardy György pécsi megyéspüspök főpásztori felelősségétől indíttatva húsvétvasárnap, április 16-án megalakította a Boldogasszony Imaszövetséget, melynek elsődleges célja a Pécsi Egyházmegye evangéliumi küldetésének imádságos támogatása.

Udvardy György pécsi megyéspüspök főpásztori felelősségétől indíttatva 2017 húsvétvasárnapjával megalakította a Boldogasszony Imaszövetséget, melynek elsődleges célja a Pécsi Egyházmegye evangéliumi küldetésének támogatása, hogy a Gyűdi Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával megerősítve egyre többen hordozzák közös ügyeinket imádságaikban – olvasható az imaszövetség honlapján.

Húsvéttól pünkösdig, ötven napon keresztül ünnepeljük Jézus feltámadását. A Krisztus-hívők örömét a szentmise záróáldásához kapcsolódó alleluja is kifejezi. A húsvéti idő első része húsvét nyolcada, mely húsvétvasárnappal kezdődik és fehérvasárnappal, az Isteni Irgalmasság vasárnapjával zárul.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom...
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

A húsvét jelenti nagypénteket, Jézus Krisztus önként vállalt kereszthalálát, de mindenekelőtt harmadnapon történt dicsőséges feltámadását. Kilátástalannak látszó szenvedés és mindent felülíró remény. Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával beszélgettünk.

– A húsvét központi eseményei a kereszthalál és a harmadnapra következő feltámadás, a beteljesülés. Vajon a szenvedés szervesen hozzátartozik az életünkhöz, és a kereszt hordozását senki sem kerülheti el, bármennyire is ezt sugallják a napjainkban divatos életmódtanácsadók?

Jézus úgy akarja az egész emberiséget boldoggá tenni, hogy egyetlen nagy népet alkot belőle – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás április 16-án, húsvétvasárnap, az esztergomi bazilikában bemutatott szentmise homíliájában.

Erdő Péter beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. „A mai nap az örömhír napja!” (2Kir 7,9) A jó hír pedig az, hogy Krisztus feltámadt és mi is feltámadunk. Krisztus üres sírjának élménye félelmet és örömet kelt az asszonyokban, gyanakvást, de egyben reményt is ébreszt a tanítványok szívében.

„Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.” (Jn 17,3) Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök húsvéti gondolatait olvashatják az alábbiakban.

Rupnik: Krisztus feltámadása
(mozaik a Szent Szaniszló-intézet kápolnájában, Ljubljana, Szlovénia)

Jézus szenvedéstörténete nem a kínok története, hanem a szeretet teljessége. A katekézis első kérdése: „Mi végre vagyunk a világon?” A választ jól ismerjük: „Azért, hogy Istent megismerjük, szeressük, és ezáltal üdvözüljünk.” A kérdéssel, hogy „mi végre”, valójában arra kérdezünk rá, hogy mi lesz az életünk vége.

Fehérváry Jákó bencés szerzetes, teológus írását, liturgikus jegyzetét adjuk közre.

„A nép ópiuma az a vallás, amelyik nem vesz tudomást az emberi boldogtalanságról és szenvedésről. Az az Isten, aki nem képes sebeket kapni, elviselni az emberektől, az halott Isten” – írja Tomáš Halík cseh pap, teológus és filozófus.

Húsvét. Hat héten át erre készülődtünk. A sötétben, elfogódottan, talán halk sustorgás közt, de mégis csendben gyülekezünk.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Majd az esti vigília-szertartással kezdetét veszi legfontosabb ünnepünk, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálatának összeállítását olvashatják.

Ismeretlen flamand mester: Feltámadás (1400 körül)

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva.

Martos Levente Balázs elmélkedését olvashatják az alábbiakban.

Fra Angelico: Keresztrefeszítés (1419–20)

Amikor meghallom a kifejezést, „Krisztus hét szava a kereszten”, a megfeszített Jézus iránti szeretet és odaadás jut eszembe. Úgy gondolom, ez a szeretet indított arra imádkozókat, zeneszerzőket, sok-sok hívőt és prédikátort, hogy foglalkozzanak ezzel a „hét szóval”, és bennük mintegy Jézus végrendeletét lássák, utolsó óráinak emlékét.

Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálatának összeállítását olvashatják.

Sandro Botticelli: Keresztrefeszítés (1497 körül)

Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.

Nagycsütörtök estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap Egyházunkban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálatának nagycsütörtökről szóló összeállítását tesszük közzé.

Jaume Serra: Az utolsó vacsora (1370 körül)

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A püspöki székesegyházakban a püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.

Böjte Csabával készült húsvéti nagy interjúnkból kiderül miért hamis a mai emberek biztonságérzete, miként maradhatunk fiatalként is közel Istenhez és hogy mit tart Csaba atya élete egyik legmeghatározóbb felismerésének. 

“AZ UTOLSÓ ÍTÉLETEN NEM FOG VELÜNK SZEMBE JÖNNI SE AZ AUTÓNK, SE A HÁZUNK” – HÚSVÉTI NAGY INTERJÚ BÖJTE CSABÁVAL

Hogyan lesz a tízparancsolatból diktatúra? Mit keres a börtönben egy ferences szerzetes  egy csoport kamasszal?

A Veszprémi Főegyházmegye kerékpáros zarandoklatának résztvevői Bódi Mária Magdolna életének helyszíneit járják végig vértanúságának 72. évfordulóján.

A negyedik alkalommal megrendezett, mintegy hetven kilométeres kerékpáros zarándoklat Szigligetről, Bódi Magdi szülőhelyéről indul.

Az 1921-ben Szigligeten született lányt Badacsonytördemicen keresztelték meg, majd hamarosan Köveskálra költözött szüleivel, itt kezdte iskoláit és itt volt elsőáldozó is.

Veres András győri püspök vezette a nagyböjti zarándoklatok hatodik alkalmát a győr-nádorvárosi Szent Kamillus-templomban április 7-én. A főpásztor szentmisét mutatott be, amit keresztút követett.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A püspöki szentmisén koncelebráltak Berkes Gyula, a Szent Kamillus-templom plébánosa, Bognár István, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa, valamint Németh László általános püspöki helynök és Mogyorósi Márk püspöki titkár.

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Flamand miniatúra: Bevonulás Jeruzsálembe a torinói-milánói hóráskönyvből, 1420 körül, Nemzeti Királyi Könyvtár [Biblioteca Nazionale Reale], Torino

A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, melynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.

A Magyar Kurír és az Új Ember zarándoklatot hirdet a jubileumi Szent László-évben Nagyváradra, a lovagkirály városába és nyughelyére május 13–14-én (két nap, egy éjszaka).

Utazásunk célja, hogy részesei legyünk a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a partiumi magyarság által szervezett Szent László-zarándoknapnak, melyet húsvét ötödik vasárnapján, május 14-én tartanak.

Részt veszünk a jubileumi év erdélyi csúcspontjának számító ünnepi búcsús szentmisén, melyet Erdő Péter bíboros, prímás számos hazai és határon túli főpásztor jelenlétében mutat be délelőtt 11 órakor a nagyváradi székesegyházban.

Április 5-én Henryk Hoser varsó-pragai érsek, a Szentszék különleges küldötte fényhez hasonlította Međugorjét egy sajtótájékoztatón a kis bosznia-hercegovinai településen, ahol úgy tartják, hogy 1981 óta hat „látnoknak” megjelenik Szűz Mária, aki a Béke Királynőjeként mutatkozik be.

Az érsek hozzátette, hogy a Međugorjéba érkező zarándokokat „főként az vonzza, hogy valami különlegeset fedezzenek fel itt, vonzza őket a belső béke, a szívek békéjének légköre”.

Második alkalommal zarándokolt a néhai székesfehérvári püspök temetkezési helyére március 31-én a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium diákjainak egy csoportja, az iskola névadójára emlékezve.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A biciklivel bejárt útvonal állomásain keresztül egy lelki utat is bejártak a fiatalok, míg Budakesziről elérkeztek Székesfehérvárra. A püspöki palota udvarán Spányi Antal megyéspüspök várta őket.

A kísérő tanárokkal együtt a reggeli órákban indultak a diákok, akik közül többen a tavalyi zarándoklaton is részt vettek.

1927. április 2-án hunyt el Budapesten Prohászka Ottokár katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke (a felvidéki Nyitrán született 1858. október 10-én).

Prohászka Ottokár (Fotó: wikipedia)

Húsz évvel később, 1947-ben 25 ezer híve emlékezett rá Mindszenty József hercegprímás vezetésével Székesfehérváron. Az emlékezés a már egyre inkább előtörő baloldal elleni tiltakozás is volt ez egyúttal.

Az erdélyi származású, jelenleg Bécsben élő brácsaművész, Antal Sándor kamarakoncertjével emlékeztek meg Ausztriában Mindszenty József bíboros születésének 125. évfordulójáról március 29-én a bécsi Pázmáneumban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mindszenty József hercegprímásról a szavak és a zene nyelvén is megemlékezünk ma – mondta el bevezető beszédében az intézet rektora, Varga János. Idézte Liszt Ferenc gondolatát, miszerint „a lelkek, amelyek keresik egymást az élet szenvedései közepette, nem találkoznak másutt, mint az imában és a zenében”.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás születésének 125. évfordulójára emlékeztek április 1-jén a Vas megyei Csehimindszenten. A bíboros személye példa a ma keresztényeinek is a bátor hitvallásra – hangzott el az ünnepségen.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Csehimindszent apró település Vas megyében, közel Vasvárhoz. A falu leghíresebb szülötte a 20. századi magyar történelem és a Katolikus Egyház egyik meghatározó alakja: Mindszenty József, aki 1892.

A Mária Út Egyesület május 21-én a kisgyermekes családokat hívja zarándokútra Budapesten.

2016 nyarán a gyermekáldásért rendezték meg az 1Úton Nemzetközi Zarándoknapot a Mária Út teljes szakaszán. Augusztus 27-én a több száz – átlagosan 25 kilométerre lebontott – szakaszon zarándokoltak a résztvevők. Egyik kiemelt szakasza volt az eseménynek a babakocsis zarándoklat, amelynek keretében a budapesti Szent Anna-rétről indultak a kisgyermekesek Budakeszire.

A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) az „Élet igéi - Az Úr ünnepei" című XVII. kötetben jelent meg.

K. T. U.! A fekete vasárnap a szenvedésnek árnyékát veti rá lelkünkre; az Úr elfedi arcát, hogy mikor aztán megint meglátjuk őt, necsak a szemünkre, hanem a lelkünkre essék tekintete és mélyen megindulva mondhassuk : Ecce lignum crucis, in quo salus mundi pependit.