Százhatvan éve, 1856. augusztus 31-én szentelték fel Magyarország legnagyobb templomát, az esztergomi bazilikát. A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház a magyar katolikus egyház főtemploma.

A Duna fölé magasodó esztergomi Várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére, a hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, s 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház.

Az America című jezsuita hetilap legfrissebb számában interjú jelent meg Brian Kolodiejchukkal, Teréz anya szenttéavatási ügyének posztulátorával, melynek magyar nyelvű fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

A kanadai Brian Kolodiejchuk – a Szeretet Misszionáriusai férfiágának tagja – volt a hivatalos posztulátora a szeptember 4-én szentté avatandó Kalkuttai Teréz kanonizációs eljárásának. Ő a szerkesztője a Jöjj, légy a világosságom!

Szeptember 4-én, vasárnap rendezik a „szobori búcsút” az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete díjat.

Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű (a „szobor”) mellett első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött.

Harmadik alkalommal rendezték meg az 1Úton Nemzetközi Zarándoknapot a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió szervezésében. Augusztus 27-én zarándokok sokasága kelt útra szerte a Kárpát-medencében a Mária Út teljes útvonalát bejárva – Mariazelltől Csíksomlyóig, a Felvidéktől Máriagyűdig.

A zarándokok Böjte Csaba felhívására indultak útnak – amint arról hírt adtunk, a ferences szerzetes június 1-jén levelet írt Ferenc pápának, amelyben tudomására hozta, hogy ezt a zarándoknapot a gyermekvállalásért és gyermekáldásért szervezik Közép-Európában.

Keresztelő Szent János vértanúsága

• Akkoriban Heródes negyedes fejedelem hallotta Jézus hírét. „Ez Keresztelő János - mondta szolgáinak -, feltámadt, innen van benne a csodatévő erő.” Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vetette fivére, Fülöp felesége, Heródiás miatt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem lehet a tiéd!” Meg is akarta ölni, de félt a néptől, mert prófétának tartották. Heródes születése napján történt, hogy Heródiás lánya táncolt a vendégeknek.

Szent Ágostonra a nagy megtérőre emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 28-án. Személyiségének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje, boldogságvágya és igazság utáni szomjúsága.

Botticelli: Szent Ágoston

Szent Ágoston az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja, Szent Mónika keresztény. Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs terén is. Szónoki és jogi tanulmányokat folytatott Karthágóban.

Augusztus 27. Szent Mónikának, Szent Ágoston édesanyjának emléknapja. Mónika a férjes asszonyok és az anyák védőszentje. Életének titka az isteni bölcsesség és a megtestesült Ige iránti szeretet volt.

Ary Scheffer: Szent Ágoston és Szent Mónika

Szent Ágoston De Ordine című művének vége felé leír egy jelenetet: Néhány barátjával e munka kérdéseiről vitatkoztak, amikor belépett az édesanyja, Mónika asszony, és érdeklődött a könyv alakulása felől.

A piarista rend alapítójára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 25-én.

Ismeretlen festő: Kalazanci Szent József (1644.)

Kalazanci József (José Calasanz) 1557-ben született észak-spanyolországi nemesi családban. Már iskolás korában „a kis szent'”-nek nevezték. 1583-ban szentelték pappá. Néhány évig káplán volt az urgeli egyházmegyében, ezután püspöke megtette az egyházmegye trempei részének helynökévé, majd munkáját és lelkületét megtapasztalva általános helynökké nevezte ki. Úgy tűnt, József pályája zavartalanul ível fölfelé, ő azonban a szíve mélyén érezte, hogy Isten másra hívta.

A tizenkét apostol egyikére, a bőrmunkások, csizmadiák, kesztyűsök, könyvkötők, mészárosok, szűrszabók, vargák védőszentjére, akinek oltalmát idegesség ellen is kérik, emlékezünk liturgikus ünnepén, augusztus 24-én.

Szent Bertalan szobra a lateráni bazilikában

Szent Bertalanról keveset tudunk. Az Újszövetség csak az apostolnévsorokban említi. Már a neve körül is nehézségek vannak, mert négy névsorban (Mk 3,18; Mt 10,3; Lk 6,14; ApCsel 1,13) Fülöp mellett szerepel Bertalanként; Szent János evangéliumában ugyancsak Fülöppel együtt jelenik meg, de Natanael néven (Jn 1,45–50).

Ünnepe augusztus 23-án van.

"Feltehetően egész Amerikában nem volt egyetlen misszionárius sem, aki a prédikációival több megtérést ért el, mint Limai Róza imáival és önmegtagadásaival." - jelentette ki IX Ince Pápa a szentről.
.
Születése és gyermekkora, a szegénység tapasztalatai
.
Isabel Flores de Oliva Peruban, Limában született 1586-ban egy szegény spanyol családban, 51 évvel szülővárosa megalapítása után. Szüleinek tizedik gyermeke volt. Olyan szép arca volt, hogy mindenki Rózának (Rose-nak) hívta.

Augusztus 22-én Mária királynői méltóságát ünnepli az Egyház. Boldogságos Szűz Mária királynő ünnepét 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa.

"Illő volt, hogy Fia érdemei folytán előbb itt a földön dicsőség övezze a Szűzanyát, utána pedig megkapja dicsőséges helyét a mennyben is. Illő volt, hogy itt a földön dicső legyen, hogy azután bejusson a mennyei teljes boldogságba. Illő volt, hogy miként itt a földön az erények legmagasabb fokára felemelte Őt a Szentlélek, ugyanúgy a legnagyobb mennyei dicsőségbe is bevigye." (Szent Amadeus püspök szentbeszédéből)

A Szűzanya egy közülünk, de odaadottságában, Jézus édesanyjaként méltóságban felülmúl bennünket.

A júliusi krakkói katolikus Ifjúsági Világtalálkozó magyar utórendezvényének tekinthető a „Fiatalok a keresztény Európáért” mottójú találkozó, amelyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartanak szeptember 10-én.

Az esemény szervezőjével, az Újpest-Kertvárosi Szent István-plébánia kormányzójával,  Horváth István atyával beszélgettünk.

– A Katolikus Ifjúsági Találkozókhoz szorosan kapcsolódó utótalálkozó még nem volt Magyarországon.

X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto; Riese, 1835. június 2. – Róma, 1914. augusztus 20.) a Katolikus Egyház 257. pápája volt.

Giuseppe Melechior  Sarto 1835-ben született az észak-olaszországi Treviso közelében, Riesében. Édesapja szegény parasztember volt. A falusi gyermek vidám, kalandokkal teli életet élt, melybe belefért a gyakori ministrálás, de a madarászás is. Tizenkét éves korától Castelfranco algimnáziumába járt; középiskolai tanulmányait Padovában fejezte be.

Augusztus 20-ára a közmédia gazdag műsorkínálattal készül. Az ünnepi palettán helyszíni közvetítések, vallási műsorok és igényes filmek szerepelnek.

Az ünnep reggelén Szent István király és Árpád-házi szentjeink örökségéről, államiságunk és hitünk gyökereiről, valamint máig ható erejéről beszél Kercza Asztrik ferences szerzetes (Hajnali gondolatok, Duna, 5.50).

„Szent István az »új ember«, aki Isten rendeléséből feltűnt történelmünk kezdetén – fogalmazza meg a Szombati imádságban Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke. – A ma embere Ő.

A „mézajkú doktor”-ra, a méhészek, a gyertyaöntők, a haldoklók patrónusára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 19-én. Szent Bernáthoz gyermekbetegségek, megszállottság, dögvész, viharok idején is fohászkodnak.

Fra Angelico: Szent Bernát (1440 körül)

A citeaux-i „új kolostor”, amelyet Molesmes-i Szent Róbert és társai alapítottak, az alapítás után néhány évtizeddel hanyatlani kezdett. A szerzetesek kemény aszkézise és végletekig menő szegénysége nem vonzott új hivatásokat.

2017. január 1-jén kezdetét veszi az év végéig tartó Szent László-év – jelentette be sajtótájékoztató keretében augusztus 17-én Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Potápi Árpád elmondta: az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825.

Jean Eudes 1601. november 14-én született az Argentan melletti Riben (Normandia), egy szegény családban. Két testvére közül Ferenc később mint történész vált híressé. János fiatalsága eseménytelenül telt, legalábbis a külsõ szemlélő szemével nézve.

 Tizennégy éves korában Caenba küldték a jezsuiták kollégiumába. Jó tanuló volt, s mint a Mária-kongregáció tagja buzgóságával tűnt ki a többiek közül. Már ekkor elhatározta, hogy pap lesz.

„Erdélyi Krakkó” címmel szervezik az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. Augusztus 16. és 20. között több mint ezer fiatal vesz részt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye legnagyobb ifjúsági rendezvényén. A CSIT Médiacsapatának sajtóközleményét olvashatják.

Sajátos az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, mert az Erdélyi Krakkó keresztnevet kapja. Néhány héttel ezelőtt Krakkóban találkozott a világ katolikus ifjúsága.

Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én az esztergomi bazilikában bemutatott ünnepi szentmisét követően áldotta meg az idén 50 éves debreceni virágkarneválra készített, a Szent Koronát ábrázoló kocsit.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

A nemzet egységét jelképező, Szent Koronát ábrázoló virágkocsit 2009 óta rendre bemutatják más városokban, mielőtt megérkezik Debrecenbe, a virágkarneválra. Idén Esztergom a hajdú-bihari megyeszékhely karneváli partnervárosa, a virágkocsi augusztus 14-én, vasárnap érkezett meg a városba, ahol Erdő Péter bíboros áldotta meg, miután a bazilikában szentmisét mutatott be Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából.

Hívek sokasága zarándokolt Mátraverebély-Szentkútra augusztus 14-én, vasárnap. Nemzeti kegyhelyünk Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó főbúcsújának szentmiséjét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.

A főpásztor szentbeszédében hangsúlyozta: az evangélium szavai szerint Erzsébet áldottnak mondta Máriát, az öröm forrásának és az élő hit boldogságának nevezte őt. Mi magunk is úgy tekintünk Máriára mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak génjeit, hanem arcvonásait, mozdulatait is tőle, egyedül csak tőle örökölte.

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.

Jóllehet Kalkuttai Teréz anyát a Vatikánban fogják szentté avatni szeptember 4-én, Kalkuttában is készülnek a nagy ünnepre, melynek alkalmából szentmiséket és imaalkalmakat szerveznek a Szeretet Misszionáriusai.

Teológusok, papok, diákok és művészek közreműködésével előadásokat, műhelyeket, kiállításokat és imaalkalmakat tartanak a város több pontján, hogy jobban megismertessék az embereket Teréz anya szellemiségével; emellett pedig a Sainthood Projectben („Szentség projekt”) részt vevő fiatal fotósok járják majd a várost: az ott készült fotókat Róma különböző pontjain állítják majd ki szeptember elején, a szentté avatás idején.

Nagyboldogasszony-búcsú ünneplésére gyűltek össze zarándokok és helyiek a Rábaköz híres búcsújáróhelyén, a Mosolygó Szűzanya kegyhelyén Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát vezetésével augusztus 14-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A faluból elszármazottak által immár öt éve felelevenített hagyomány keretében ismét szép számmal érkeztek gyalogos zarándokok az ünnepre a környező településekről. A kegyhely legnagyobb búcsúján a hívek ebben az évben is megtöltötték a templomot, annak környékét, valamint a szabadtéri szentmisének helyet adó Kálváriát.

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepelték augusztus 13-án, a kegyhely főbúcsúján. A katekézisben Udvardy György püspök az irgalmasság testi cselekedeteiről beszélt. A hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóján 1939 óta első alkalommal köszönthették Nógrád megyében államalapító királyunk relikviáját.

+ Mons. Koller Gyula atya egykori írása

Jeanne 1572. január 28-án született Dijonban Bénigne Frémyot grófnak és Marguerite de Berbisey asszonynak a házasságából. A család mélyen vallásos volt, s az apa magas tisztsége következtében gazdag is. Anyjuk halála után két testvérével együtt grófi módon, de vallásosan nevelték. A bérmálkozás után Jeanne bérmanevét, a Francoise-t is fölvette. Nővérét követve 1592. december 29-én ő is férjhez ment, mégpedig Christophe de Rabutin Chantal báróhoz.

„Szent Ferenc kicsiny palántája”, a klarisszák rendjének alapítója. Regulája mellett végrendelete, valamint négy Prágai Szent Ágneshez írt és egy Ermentridus nővérhez írott levele maradt fenn.

Ismeretlen olasz mester: Szent Klára-oltárkép (13. sz.)

Klára Assisiben született a 12. század végén. Családja az ősi és gazdag Offreducci-Favarone nemzetséghez tartozott, palotájuk Assisi központjában, a San Rufinóról elnevezett székesegyház terének egyik oldalán állt.

Szent Lőrincre, a tisztítótűzben szenvedő lelkek, a diákok, szegények, gondnokok, könyvtárosok, szakácsok, az égési sérüléseket szenvedettek s a tűzzel dolgozók védőszentjére emlékezünk liturgikus ünnepén, augusztus 10-én.

Fra Angelico: Szent Péter diakónussá szenteli Szent Lőrincet

Legendája szerint Szent Lőrinc Valerianus császár keresztényüldözése idején II. Sixtus pápa tanítványa és – kiváló tulajdonságai miatt – fiatal kora ellenére fődiakónus volt; a szent áldozat bemutatásánál segédkezett.

Augusztus 7-én, vasárnap az alkonyati istentisztelettel megkezdődött a tizennegyedik ifjúsági gyalogos zarándoklat, amelyen a háromszáz fiatal mellett részt vesz Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Orosz Atanáz megyéspüspök is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Három egyházmegyén keresztül gyalogolnak a fiatalok Szikszó, Szerencs, Rakamaz, Nyírszőlős, Nyíregyháza, Napkor állomáshelyeken át, majd szombaton érkeznek meg Máriapócsra.

Szikszó városa és a görögkatolikus egyházközség segítette a több mint háromszáz fiatal útnak indulását.

Márton Áron az olaszországi Doberdóban kezdte meg 19 évesen katonai szolgálatát. Tíz hónapnyi szolgálat után sebesült meg 1916. július 19-én. A sebesülés 100. évfordulóján Kovács Gergely, az erdélyi püspök szenttéavatási ügyének posztulátora szervezett zarándoklatot a doberdói fennsíkra.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az első világháborúban a doberdói fennsík védelmének legkritikusabb pontjain leginkább magyar katonák, nagyapáink és dédapáink ontották vérüket, miközben a legnehezebb körülmények között, hősiesen védték a sziklás karsztfelszínen nehezen kialakított harcállásokat.

Augusztus 9-én emlékezik meg Egyházunk a Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktáról. Különös életút Edith Steiné: a zsidó származású filozófusnő karmelita apáca, végül a vészkorszak vértanúja lett.

Edith Stein 1891-ben született Breslauban ortodox zsidó családban. 1904-ben elhagyta a judaizmust, és ateista lett. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé; a Göttingeni Egyetemen Edmund Husserl asszisztense volt, és nála szerzett diplomát.

Augusztus 28-án, vasárnap egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb: ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Szepessy téren és a püspöktemplomnál, 19 órakor pedig a fogadalmi templomnál búcsúztatják a nemzeti ereklyét.

Idén 490 éve annak, hogy Mohácsnál az Oszmán Birodalom hada legyőzte a magyar sereget. Az 1526-os ütközetről, Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb eseményéről augusztus végén Mohácson háromnapos rendezvény keretében emlékeznek meg.

A hagyományoknak megfelelően augusztus első vasárnapján, illetve az azt megelőző szombaton adott otthont a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont a Havas Boldogasszony-napi búcsúnak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnep augusztus 6-án, szombat délután a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődött. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlották fel, majd görögkatolikus liturgiát tartottak, amit keresztút és szentségimádás követett a kolostorkertben.

Szent Domonkosra, a domonkos rend alapítójára és névadójára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 8-án.

Fra Angelico: Szent Domonkos

Domonkos Domingo de Guzman néven született Spanyolországban, Caleruega városában 1170 körül. Szülei egyik nagybátyjához, Gumiel de Izán település esperes-plébánosához küldték, hogy ott kapja meg az alapvető iskolázást, és vezessék be őt a templomi szolgálatba. 1190-ben a palenciai székesegyház iskolájába került, majd teológiát tanult négy évig.

Augusztus 4. és 7. között tartják a pécsi Havihegyen a Havas Boldogasszony-búcsút. Az ünnep üzenete ugyanaz, mint ami 319 évvel ezelőtt is volt: az az elhatározás és összefogás, amely a templom megépülését lehetővé tette.

A pécsi Havas Boldogasszony-kápolna 1697-re készült el. Az 1690-es pestisjárvány elmúlásának emlékére felszentelt és régóta búcsújáró helyként tisztelt templomnál augusztus 4. és 7. között Havas Boldogasszony nagybúcsúját tartják.

Augusztus 7-e Szent II. Szixtusz pápa és vértanútársai emléknapja. II. Szixtusz (kb. 215 – 258. augusztus 6.) Róma 24. püspöke volt. Pontifikátusa 257. augusztus 30-án kezdődött, és kevesebb mint egy év múltán ért véget.

Valeriánus császár üldözése alatt tilos volt a keresztényeknek halottaik sírjánál összegyűlni. 258. augusztus 6-án Szixtusz pápát négy diakónusával együtt elfogták a Kallixtusz-katakombában, ahol éppen az Eucharisztiát ünnepelték, és mártírhalált szenvedtek.

„Ez az örök élet kapuja, bejárata!” - Porciunkula

Erdélyi ferencesek szentmiséje a Porciunkula kápolna előtt

Jézus megdicsőülésének helye a régi hagyomány szerint a galileai Tábor-hegy volt. A csoda színhelyén még az arab hódítás előtt három bazilika épült. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latinul: transfiguratio) ünnepe.

Fra Angelico: Urunk színeváltozása (1440–42.)

E napon Jézus emberi testében, még a feltámadás előtt való isteni dicsőségének felragyogását ünnepeljük. Az esemény a Tábor hegyén történt, a Szentírás a színeváltozást nem Jézus Krisztus misztikus élményeként, hanem a tanítványoknak adott kinyilatkoztatásként írja le (Mk 9,2–7; Mt 17,1–9; Lk 9,28–36; 2Pt 1,16–18).

Az irgalmasság szentévében a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye zarándoklatra hívja a híveket a székesegyházban megnyitott szent kapuhoz. Augusztus első csütörtökén Szilágysomlyóról, Kárásztelekről, Krasznáról, Selymesilosváról, Sülelmedről, Szilágycsehből, Zilahról és Zsibóról érkeztek a hívek.

„Napi huszonnégy órás időnk egy kis töredékét fordítsuk arra, hogy felebarátainkra, különösen a szükségben szenvedőkre figyeljünk” – ez volt az alapgondolata Nagy Jácint kárásztelki plébános prédikációjának, amelyet a nagyváradi székesegyházban összegyűlt zarándokoknak mondott az augusztus 4-ei szentmisén.

A római Santa Maria Maggiore-bazilika, a legősibb Mária-templom felszentelését ünnepeljük Havas Boldogasszony emléknapján, augusztus 5-én.

Szűz Mária megkoronázása, Santa Maria Maggiore-bazilika, Róma

A római Santa Maria Maggiore-templomot III. Sixtus az efezusi zsinat (431) után építtette a Boldogságos Szűz, az Istenszülő tiszteletére az eretnekségekkel szemben; augusztus 5-én szentelték fel. A jeles nap latin elnevezése: Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives – hazánkban Havas Boldogasszony és Havi Boldogasszony néven ismert.

Erődített, öles kőfalak, reneszánsz kályhacsempe- és kerámiatöredékek regélnek a múltról a Bihar megyei Szentjobbon, amelynek várában júliusban kezdődtek régészeti ásatások a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar megyei Körösvidéki Múzeum szervezésében.

A feltárások célja, hogy adatokat gyűjtsenek a szentjobbi apátság 18. századi kúriájának felújításához és a 16. századi reneszánsz vár romjainak helyreállításához.

Negyedik alkalommal szerveztek kerékpáros zarándoklatot augusztus 2-án Bódi Mária Magdolna, a Veszprémi Főegyházmegye fiatal vértanújának nyomában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kerékpáros zarándoklatot ez alkalommal is Juhász Gábor budapest-vizafogói plébános vezette. A kerékpárosokat elkísérte Szécsi Ferenc balatonfűzfői plébános, a zarándoklat ötletgazdája is.

Szigligetről, Bódi Magdi születési helyéről indultak útnak a zarándokok, hogy biciklivel megtegyék azt a több, mint 70 km-t, ami felöleli a vértanú életének főbb állomáshelyeit.

Az ars-i plébánosra, a plébánosok védőszentjére emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 4-én.

Vianney Szent János Lyon mellett született 1786-ban francia földműves szülők gyermekeként. Édesanyja Isten szolgálatára nevelte, pap szeretett volna lenni, de a francia forradalom, majd az anyagi nehézségek lehetetlenné tették taníttatását. 

Tizenegy évesen éjnek idején járt hittanórákra, ahol a kolostorukból elűzött, civil ruhát öltött apácák tanították.

A Devecser és Kolontár között található szentkútnál július 31-én több százan gyűltek össze a Szent Anna-napi búcsúra, hogy együtt imádkozzanak a meg nem született gyermekekért és a gyermekáldásért.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Veszprémi Főegyházmegye Családpasztorációs Irodája és a Reményforrás Egyesület erre az alkalomra két új imahelyet hozott létre a meg nem született gyermekekért és a családok gyermekáldásáért, a Devecser és Kolontár között elhelyezkedő, egykori Jézus-ösvény területén.

Vercelli Szent Özséb Szardínia szigetén született 283 körül. Szülei keresztények voltak, de az akkori szokásoknak megfelelően csak felnőtt korában, 309-ben keresztelkedett meg Özséb - Eusébiusz pápánál, nevét is tőle kapta. Rómában Szilveszter pápa alatt pap lett. 345. december 15-én az Észak-Olaszországi Vercelli első püspöke lett, maga I. Gyula pápa szentelte püspökké.

Az ariánusokkal az Egyház nem tudott megállapodni.

Szent Alfonz 1696-ban született nápolyi nemes családból. Az ügyvédi pályára lépett. Egy perrel kapcsolatban tévedésre jött rá, és ez meggyőzte a világi dolgok hiábavalóságáról. A papi pályára lépett, hivatása lett a nép nagyarányú, rendszeres és korszerű lelki gondozása.

A bűnösök és lanyha keresztények is tömegesen tértek meg hatására. A népmissziók szolgálatára, a falusi nép evangelizálására társulatot szervezett: a Megváltóról elnevezett missziós papok társulatát.