Ma főünnepet ülünk a mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária, Nagyboldogasszony tiszteletére, akit „földi életének befejezte után” Szent Fia testben és lélekben megdicsőített.

 

A legfiatalabb dogma Máriáról, de maga az ünnep igen ősi. Szent István király is Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. Mária, mint mindannyiunk édesanyja közbenjár értünk fiánál, imádságra, bűnbánatra hív mindannyiunkat.

Szűz Mária, Jézus anyja, Istenanya. Jézusra való tekintettel Isten megóvta őt a bűntől, és élete végén testestül-lelkestül a mennybe vitte.

 

Santa Maria Maggiore; Ejtsd: Szántá Máriá Mádzsore
Ma Róma legnagyobb Mária-bazilikájának felszentelési évfordulója van. Liberius pápa idejében épült a 4. század közepe táján, és III. Sixtus pápa díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi egyetemes zsinat 431 -ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.

A legenda szerint Liberius pápa idejében az örök városban egy János nevű gazdag particius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel.

 

 

 Kármel hegyén élt Illés próféta, az igaz hit védelmezője. Már nagyon régen éltek a hegyen remeték, a XII. században ott rendet alapítottak, hogy a Szűzanya oltalmában szemlélődő életmódot folytathassanak. A tengerről felszálló felhőben (1Kir 18,44), mely Illés idejében a megmentő esőt hozta, ők a Szűzanya előképét látták. A Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletét magukkal hozták Európába is, amikor a szaracénok elől menekülni kényszerültek.

 

 

 

Lourdes a betegek számára sokat jelentő zarándokhely, ahol sokan meggyógyultak, de még többen megerősödtek a betegségük hordozásában. Szűzanyánk közbenjárását kérjük, hogy Isten kegyelmével tudjuk életünk keresztjeit hordozni.

 

Négy évvel a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvő barlangban, 1858 február 11-én megjelent a Boldogságos Szűz Soubirous Bernadettnek.

 

 

 

A mai nap emlékeztet annak a templomnak felszentelésére, amelyet Jeruzsálemben Szűz Mária tiszteletére építettek (543) az ószövetségi templom közelében. Bár az a bazilika lerombolódott, egész Keleten fennmaradt ez a templomszentelési ünnep, és 1585 óta szerepel a római kalendáriumban is. „Mária bemutatását” történetileg bizonyítani nem tudjuk, de Máriát mindenkor mint Isten élő templomát ünnepeljük.

Liturgia

Szűz Mária miséje, 306.

 

1896-ban, az ország fennállásának ezredik évében engedélyezte ezt az ünnepet XIII. Leó pápa (1878-1903) Magyarország számára annak emlékére, hogy Szent István halála előtt az országot a Boldogságos Szűznek ajánlotta. Először október második vasárnapján ülték. Szent X. Piusz pedig október 8-ára tette át.

 

Istennek, Jézus Krisztusnak anyja: Magyarország Pátrónája, Védôasszonya. Az ország az Ô ajándéka, de Szent István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is...

A törökök feletti lepantói győzelem (1571. október 7.) emlékére Szent V. Piusz pápa rendelte el ezt az ünnepet 1573-ban. 1716-ban vették fel a római kalendáriumba és 1913-ban helyezték október 7-re, a győzelem évfordulójára.

V. Szent Piusz pápa a csatát segítendő a rózsafüzért imádkozta, közben látomása volt, mégpedig a győzelmet látta. Valóban, délben a szél megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.

A pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte az ünnepet.

A mai ünnepnap összefügg a tegnapi Szent Kereszt ünnepével. Liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték. VII. Piusz pápa vezette be az egész Egyházban — hálából a napóleoni fogságból való szerencsés visszatéréséért.

Szűzanyánk Fia életét kezdettől fogva kísérte. Mi sem természetesebb, mint hogy a kereszt alatt is ott találjuk. Fájdalma határtalan, de az igent, amelyet az angyalnak kimondott, és azóta újra és újra kimondta, itt újra kimondja.

 

 

 

Ma a magyar és a német nyelvterületen a Boldogságos Szűz Mária nevenapját tartjuk. Boldog XI. Ince pápa rendelte el annak emlékére, hogy 1683-ban a keresztény seregek megfutamították a Bécset ostromló török hadsereget. Ez után a győzelem után kezdődött Magyarország felszabadítása is a török iga alól.

 

A Szűzanya számunkra valóban a felszabadítást, a megmenekülést jelenti, hiszen őáltala áradhatott az isteni kegyelem Jézusban ránk. Ezért is kell, hogy különös szeretettel és hálával forduljunk feléje.

A mai ünnep eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak felszenteíési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. (Ma Szent Anna-templom.) Bizáncban és Rómában egyaránt már a VII. században megünnepelték Mária születésnapját. Rajta kívül csak Jézusnak és Keresztelő Szent Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Ez a nap a nagy Mária-ünnepek közé tartozik.

Mária születése hajnalcsillag az emberiség egén. A megváltás művének kezdete.

 

Az Egyház ma emléknapot szentel a Boldogságos Szűz Máriának mint királynőnek, akit – jelképesen szólva — Szent Fia a mennyben megkoronázott. Mint királynő anyai közbenjárásával viseli szívén Krisztus Király földi alattvalóinak üdvösségét.

 

Isten és az ember szeretete szorosan összefügg egymással. Máriában az Istent mindenekfölött szerető, mindenben igent mondó asszonyt ünnepeljük. Királynői méltósága számunkra öröm és megerősödés az Isten útján.

 

Kármel hegyén élt Illés próféta, az igaz hit védelmezője. Már nagyon régen éltek a hegyen remeték, a XII. században ott rendet alapítottak, hogy a Szűzanya oltalmában szemlélődő életmódot folytathassanak. A tengerről felszálló felhőben (1Kir 18,44), mely Illés idejében a megmentő esőt hozta, ők a Szűzanya előképét látták. A Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletét magukkal hozták Európába is, amikor a szaracénok elől menekülni kényszerültek. A hagyomány szerint Mária Szent Stock Simon rendfőnöknek átadta a skapulárét és különleges ígéreteket adott azoknak, akik azt viselik.

Isteni meghívás, Istentől származó küldetés.