15. jelenés ‐ március 4., csütörtök

Március harmadikán nem jelent meg az égi hölgy Bernadettnek, noha a kislány ott volt időben a barlangnál. Másnap, csütörtökön húszezernyi ember várakozott a jelenésre. Nagy csodát reméltek, s még abban is bíztak, hogy a titokzatos hölgy végre bemutatkozik. Jelen voltak a hatósági hivatalos személyek is, köztük a polgármester, és a rendőrkapitány. Két rendőr kísérte a kislányt házukból a barlanghoz. Mivel sorrendben ez volt a tizenötödik jelenés, sokan úgy gondolták, hogy egyben az utolsó is lesz. Egy óra hosszat tartott a boldog találkozás. A felindultság elragadtatásba emelte a tömeget: mindenki letérdelt, bűnbánatot tartott. Bernadett a jelenés befejeződésekor kijelentette, hogy az égi hölgy nem búcsúzott el. Bizonyára még nem fejezte be művét.

16. jelenés ‐ március 25., csütörtök

Bár, a Szűzanya által megjelölt szokásos hét eltelt, Bernadett időnként továbbra is elment a barlanghoz. A barlang közelében oltárasztalt rögtönöztek a hívek, melyen mindig gyertya égett és virág díszlett. Közben a harmadik hét is letelt. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe közeledett. Bernadett vonzást érzett a szívében, hogy az ünnepet a barlangnál töltse. Ezt a vonzást más lourdes‐i hívek is érezték. Az éjjelt átvirrasztották. Bernadett ezerszer is elmondta az Üdvözlégyet. Reggel azután bement a barlangba. Ott már várt rá az égi hölgy, kedvesen és mosolyogva intett felé. Bernadett zavartan kért bocsánatot késéséért. A jelenés megnyugtatta. Bernadett későbbi naplójegyzeteiben megjegyzi, hogy a jelenés soha nem mutatkozott olyan jóságosnak és bátorítónak mint ekkor. Ezért is bátorkodott előhozakodni kérésével: „Asszonyom, legyen olyan jó és mondja meg, ki Ön?” Bernadett kétszer megismételte kérését, mire a jelenés csak mosolygott, de annyi szeretettel, hogy a kislány most már könyörögve, esdve rimánkodott. Erre a csodálatos szépségű nő elkomolyodott és úgy látszott, mintha megalázkodna. Kezeit összetette, tekintetét az égre emelte, aztán karját lassan széttárta és a gyermek felé hajolva ezt mondta:

„Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.”

A titok feltárult. Bernadett, az egyszerű kislány volt méltó arra, hogy hallja a kijelentést. IX. Pius pápa négy évvel előbb hirdette ki hittételként a Szentszűz szeplőtelen fogantatásának dogmáját. Most az égi Anya is tudomására hozta a világnak a nagy titok fenséges voltát. A hívő nép sejtelme valóságnak bizonyult. Lourdes, a kis hegyi város szent örömmel telt meg: az égi Anya kegyes volt éppen hozzájuk leszállni. A plébános nem ellenkezett többé. Fölfedte magát a titokzatos jelenség.

Boruljunk le szent hódolattal mi is a szent Szűz elé. Bár nem foghatjuk fel kiváltsága nagy titkát, élő hittel magasztaljuk mégis a Szeplőtelen Szűz Máriát: Krisztus Anyja, az Egyház Anyja és a mi jó Anyánk.

Szeplőtelenül fogantatott szent Szűz, Isten Anyja, Mária! Az irántad való szeretet arra biztat minket, hogy megkérjünk, tégy minket imádságoddal alkalmasnak arra, hogy életünk minden megnyilvánulása embertársaink megszentelésére szolgáljon. Add, hogy akik velünk érintkeznek, akikkel együtt élünk és dolgozunk valamennyien megújuljanak Krisztusban az Egyház szándéka szerint. Engedd, hogy hűséges gyermekeid és a kedves kis Bernadett példája szerint fáradhatatlanul dolgozzunk a szent Evangélium terjesztésében. Ne engedd, hogy a romlott világ rossz példája és helytelen felfogása letérítsen minket a jó útról. Fogj kézen bennünket és vezesd lelkünket az égi hazába, hogy ott minél előbb rád találjunk és soha meg nem szűnő örömünkben magasztaljuk szeplőtelen szent fogantatásodat. Amen

Lourdes-i KILENCED állandó részei