Szűz Mária neve ünnep
Történt, hogy 1682-ben a
Török Porta megkezdte felkészülését az 1683-as hadjáratra, melynek célpontja
Bécs elfoglalása. Ez időben XI. Ince pápának - aki később „Magyarország
megmentője” címet kapta -, sikerült szövetséget létre hoznia Sobieski János
lengyel király és I. Lipót magyar király és osztrák császár között
(1683.III.31). Hozzájuk csatlakoztak a német fejedelmek is. A szultán Bécs
kikémlelésével Ali pasát bízta meg. A pasa magyar keresztény szülők gyermeke
volt, akit elloptak a törökök és janicsárrá neveltek. A pasa több nyelvet
beszélt és Bécsben mint görög kereskedő jött-ment és szemlézte annak gyenge
pontjait. Haza felé utazásakor, 1682 advent egyik reggelén betért egy Balaton környéki
templom roráté miséjére. A mise énekei hatással voltak a pasára, mert
gyermekkori élményeit keltették fel benne. Ekkor élete nagy változása
megtörtént benne, felismerte magyar és keresztény mivoltát. Még akkor
elhatározta, hogy mindent megtesz azért, hogy Bécset ne tudják elfoglalni. Az
erősségeket gyenge pontoknak, a gyengéket erőseknek írta le. Amikor az ostrom
elkezdődött rendeleteivel zavart keltett a török táborban. 1683. szeptember
12-én este már nem menekült el a törökökkel, hanem a Szent István templomba
tért, hol a hívek a Te Deum-ot énekelték.
Bécs felmentéséből
bontakozott ki az a támadó hadjárat, amely többek között Érsekújvár, Párkány és
Esztergom felszabadításához vezetett. A kahlenbergi győzelem lendületében
Sobieski serege október 7-én Párkánynál vereséget szenvedett a töröktől, de
10-én az egyesített seregek diadalmaskodtak. Ezután ostrom alá vették
Esztergomot. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat,
és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért.
Sobieski a párkányi csatát követően és Esztergom bevétele napján is vallási
érzülettől áthatott levélben számolt be XI. Ince pápának a történtekről. „Elfoglaltuk Párkány erődítményt, mely
Esztergommal szemben fekszik. A szilisztriai és aleppói basák élve el vannak
fogva. A budai beglerbég megöletett. Felette sok, sőt megszámolhatatlan a vízbe
fulladt, amit az Úr jobbjának és az ö helyettese szent áldásának tulajdonítok.
Századok nem látták a Dunát vértől úgy vörösleni, mint az napon áradozott és
folyt. Életemnek azon veszélyben forgását, a melynek az előtte való napon ki
voltam téve, meghálálja és megörökíti az évente megtartandó vigília, melyen
minden időn át megemlékezve az Ottománokon nyert győzelem diadalmáról,
nyilvánosan Istennek hála adatni fog. Azért midőn e napon az egész sereggel
térden állva a legjobb és leghatalmasabb Istent tisztelem, a mohamedán
babonának imaházát, vagyis az első moszkét, az ártatlan báránynak áldozatul
felajánlom. Hogy e hír Szentségednek kedves leend nem kételkedem, remélem és
kérem, hogy az Isten ily nagy jótéteményének elenyészhetetlen emlékezetét
Szentséged külön rendeletével a jövő nemzedék számára is meg fogja erősíteni.”
(...) „A két győzelmet, úgymint a minden
századokon és példákon túlemelkedő bécsin és a párkányi vérengzőn kívül, midőn
a Dunában vér folyt, megkoronázta az Úr, a hadseregek munkáját úgy, hogy
Esztergom, Magyarország prímásainak és érsekeinek ősi székhelye, a meredek
sziklán levő vár, melybe szem alig hatolhat be (...), melyek felett a porta
hatalma rettenthetetlennek tartatott (...), az egész seregnek közreműködésével,
a kereszténységnek harmadik napra megadással birtokába jött. Kilöketett belőle
több mint három ezret számoló várőrség, visszahagyván 60 nagyobb ágyút.
A mecset, mely 140 éven át a mohamedán
vakhitnek szolgált, a szeplőtelen báránynak felajánltatott. Mely
székesegyházban, habár romoktól eltorzítva, mindamellett kiváló szépségű kápolnájával,
mely régi díszű és az angyaloktól köszöntött Szűznek épségben levő képének van
szentelve, habár azt a vakhit megszentségtelenítette és beszennyezte, mégis
abban Istenünknek az első, remegéssel tisztelt áldozatot sz. Simon és Juda
apostolok napján bemutattuk, amit legnagyobb tisztelettel az apostolok
küszöbének tudomására hozom. A győzedelmet továbbra is kihasználni tiltják a
kitört ragályok stb.
Kelt Esztergom várában október hó
28-ikán az Úrnak 1683. évében. Ugyanazon Szentségednek legalázatosabb fia,
János Lengyelország királya.”
A győzelmi sorozat "elenyészhetetlen emlékére - mely szeptember 12-én kezdődött és folytatódott Párkány és Esztergom visszavételével - XI. Ince pápa elrendelte Szűz Mária neve ünnepét.
D-K. József
Kapcsolódó hírek:
Gyümölcsoltó Boldogasszony
A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA
November 21. A Boldogságos Szűz Mária Mária bemutatása a templomban
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya