A kelet-felvidéki, Gömör megyei Barkán is megtartották a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút július 17-én.

A hagyomány szerint a búcsújárás Valassik János plébános nevéhez kötődik, aki 1758-ban alapította meg itt a Karmel-hegyi Boldogasszony Társulatot. A skapulárés társulat megszervezéséhez előzetesen megszerezte a budai karmelita perjel engedélyét, amelyet 1759-ben pápai megerősítést követett, XIII. Kelemen pápa a társulat tagjait búcsúkiváltságokban részesítette.

Lengyelország és Litvánia királynőjére, Nagy Lajos király leányára emlékezünk liturgikus emléknapján, július 18-án.

Jan Matejko: Hedvig királynő (1890–92.)

Hedvig 1374 körül született Magyarországon Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként.

Lipót ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között Demeter bíboros, esztergomi érsek végezte.

Kármelhegyi Boldogasszony-búcsút ünnepeltek július 17-én a keszthelyi Kis Szent Teréz-bazilikában. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Varga Lajos váci segédpüspök volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnep július 16-án, szombaton este szentmisével és virrasztással vette kezdetét Keszthelyen. A vasárnap délelőtti szentmisére teljesen megtelt a kármelita bazilika. A liturgia elején Pawel Denisiewicz OCD plébános köszöntötte a főcelebráns püspököt.

„Egyetlen ember se legyen számunkra idegen, hanem Isten képére és hasonlatosságára alkotott teremtménynek lássuk” – hangzott a Pannonhalmáról Szombathelyre tartó zarándoklat kezdő miséjének egyik könyörgése július 17-én, vasárnap.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mindannyian zarándokok vagyunk itt a földön – hangsúlyozta prédikációjában Várszegi Asztrik főapát.

Július 17-én, vasárnap reggel több mint hatvanan keltek útra Pannonhalmáról a Szent Mártontól Szent Mártonig zarándoklat résztvevőiként.

Július 17-e Zoerárd-András és Benedek emléknapja. A két híres, zoborhegyi remetét – mestert és tanítványát – Magyarország első szentjeinek hívja a hagyomány. A Nyitra völgyében magasodó Zobor-hegy barlangjában éltek remeteként.

A Vág folyó völgyében, Trencséntől nem messze a Fehér-Kárpátok hegyvonulatában található a szkalkai klastromrom és a hajdani bencés apátság kéttornyú temploma. Július 17-én és az ezt követő vasárnapon közeli és távolabbi helykről érkező zarándokok árasztják el e búcsújáró helyet.

Július 16. a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. A kármeliták védasszonyát egyik karján a Kis Jézust tartva ábrázolják, másik kezével a skapulárét nyújtja. A skapuláré gyakran a Kisded kezében is ott van. Kármelita templomokban és más templomok mellékoltárain is gyakran látható.

A Kármelhegyi Boldogasszony szobra

A Szentírás több helyen megemlékezik a Kármel hegyről, ahol Illés próféta élt és védelmezte a hit tisztaságát (1Kir 17–19).

Szent Bonaventura 1218 körül született az olaszországi Viterbo közelében. A hagyomány szerint a Bonaventura nevet a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára történt csodás gyógyulásának emlékére kapta.

Saját visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy kisgyermek korában súlyos betegségbe esett. Édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, és ezt mondta róla: ,,Buona ventura!'', azaz ,,szép jövő'”, és meggyógyította.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány házainál mindig is örömmel láttak minden vendéget, de mostantól szervezett formában szeretnék mindezt folytatni. Böjte Csaba saját humánerőforrásból dolgozik: egykori gondozottjai végzik majd a magyarországi szervezést és a helyi idegenvezetést egyaránt.

1993 óta a dévai Szent Ferenc Alapítvány több mint nyolcvan gyermekvédelmi intézményt létesített Erdélyben. Ezenkívül Magyarországon, Ausztriában és Németországban is létrejött egy-egy helyi szervezet.