Szent Marcellínusz és Szent Péter, a 4. század elején élt római vértanúk kivégzésének történetét magától a hóhértól hallotta Szent Damazusz pápa, aki márványtáblába vésett költeményben örökítette meg az eseményt. Sírjuknál híres temető alakult ki, ahol a keresztény Konstantin császár bazilikát emelt. Ott volt eltemetve Szent Heléna, a császár édesanyja is.

 

SZENT MARCELLINUSZ (MARCELLIN) pápát 296. június 30-án választották meg.

Új gazdája van az Örök Város magyar zarándokházának. A megújult Szent István Ház júniusban megnyitja kapuit, négyezer négyzetméteren, hatvan szobával, százhúsz fő befogadására alkalmas közösségi terekkel, parkolási lehetőséggel és hatalmas kerttel várja a vendégeit.

Jusztínusz 100 körül született Szichemben (Nablus). Szülei görög származású pogányok voltak. A művelt Jusztínusz a filozófusoknál kereste az igazságot, de a kereszténységben találta meg „az egyedül megbízható és igaz filozófiát”. Megtérése után fáradhatatlanul tanított és írt. Tőle maradt ránk egy leírás arról, hogy hogyan ünnepelték meg 165 táján Rómában a vasárnapi misét. Meghalt 165 körül; hat társával együtt lefejezték. 

 

Pogány bölcseleti iskolákban tanult, szülei római szellemiségének hatása alatt.

Szent István királyt 1038-ban Székesfehérváron temették el. 
A halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével kiemeltette a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkurius szerzetes eltulajdonította és elrejtette.

 

Johanna Franciaországban, Domrémy-ben született 1412 körül. Analfabéta parasztlány volt, 13 éves korában meghallotta a szentek hangját, akik arra buzdították, hogy szabadítsa fel Franciaországot a százéves háború (1339-1453) borzalmai alól.

 

Francia földön harcolt az angolok seregei ellen és Reims-ben sikerült megkoronáztatnia VII. Károlyt. Eretnekség miatt bíróság elé állították, 1431-ben pedig máglyahalálra ítélték. III. Callictuts 1455-ben ügyében perújrafelvételt rendelt el; Johannát teljes egészében rehabilitálták, végül 1920-ban szentté avatták.

 

Szent VI.Pál 

 

(született: Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montini; Concesio, Brescia megye, 1897. szeptember 26. – Castel Gandolfo, 1978. augusztus 6.) római pápa 1963 és 1978 között. Ő felügyelte elődje, Szent XXIII. János pápa által összehívott II. vatikáni zsinat legtöbb döntésének meghozatalát.

Giovanni Montini helyi nemesi család fiaként született Concesióban. 1916-ban kezdte meg papi tanulmányait, és 1920-ban szentelték pappá.

Május 23-án tartották az egészségügyi dolgozók 97. Jasna Góra-i nemzeti zarándoklatát, melynek során a részvevők a koronavírus-járvány áldozataiért imádkoztak. A lengyel főpásztorok köszönetüket fejezték ki az egészségügyben dolgozóknak helytállásukért.