Száz évvel ezelőtt, 1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap.

Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án ismét megjelent nekik a Szent Szűz.

Ezekben a napokban Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékezünk. A közép-európai, így a magyar néphagyomány is „fagyosszentek” néven tartja őket számon.

Szent Pongrác (fametszet a 13. századból)

Szent Pongrác vértanú (május 12.)

Az ázsiai Frígiában született. A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint szüleit korán elvesztette. A tizennégy éves fiú nagybátyjával, Dénessel frígiai hazájából Rómába költözött, ahol találkozott Marcellinusz pápával és a keresztényekkel.

A Boldogasszony-zarándokvonat június 1-én Csíksomlyóra, a Fekete Madonna-vonat pedig június 26-án Lengyelországba indul. A szervező Misszió Tours Utazási Iroda május 11-én tájékoztatta a sajtó munkatársait a részletekről.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az idei csíksomlyói búcsúi szentmise főcelebránsa Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz.

A sajtótájékoztatón elsőként Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Boldogasszony-zarándokvonat lelkivezetője egy fiatalkori emlékét idézte fel, a Krakkóból Częstochowába tartó zarándoklatát.

Salkaházi Sárára emlékezünk liturgikus emléknapján. A Szociális Testvérek Társasága nővére 1944. december 27-én életét adta az üldözöttekért.

Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. Eredeti neve: Schalkház Sarolta Klotild volt. Tanítónői oklevelet szerzett, de csak egy évig tanított. Könyvkötőnek tanult, majd húga kalapüzletében dolgozott. Emellett újságíró, író és lapszerkesztő volt. A nagy társadalmi különbségekre nagy szociális érzékenységgel igyekezett válaszolni publikációival, valamint a lányokat és asszonyokat érintő szervezőmunkájával.

Az idei csíksomlyói búcsúi szentmisét június 3-án, helyi idő szerint 12.30-tól (közép-európai idő szerint 11.30-tól) tartják a Hármashalom-oltárnál, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. Az ünnepi szónok Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz.

Urbán Erik ferences szerzetes, csíksomlyói templomigazgató így foglalta össze a búcsú hagyományát:

A boldogságos Szűz Mária tisztelete Csíksomlyón egyidős a ferences rend jelenlétével.

Az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg az Élő rózsafüzér zarándoklatot Budapest körül, napra pontosan a fatimai jelenések centenáriumán, május 13-án.

„100 éve ima – Fatima” – ez a mottója az idei rendezvénynek, amelyen hazánkért, a budapesti emberekért, a békéért imádkoznak. A zarándoklat kilenc, immár megszokott útszakaszból áll, amelyek városszéli plébániákat, kegyhelyeket, természeti és kulturális értékeket érintenek. Egy-egy útvonal hossza 15-20 kilométer.

Május 6-án és 7-én ünnepelték a péliföldszentkereszti Mária-kegyhely búcsúját számos zarándok, a szalézi iskolák képviselői és a Szalézi Család részvételével. A búcsú ünnepi szónoka Snell György esztergom-budapesti segédpüspök volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hagyományos májusi búcsú minden évben számos zarándokot és hívőt vonz Péliföldszentkeresztre. Idén az ünnephez kapcsolódóan május 6-án a Szalézi Család találkozót tartott a Komárom-Esztergom megyei kegyhelyen: a rendház körüli teret betöltötték a szalézi iskolák színes sátrai.

A gradistyei horvát nemzetiségű hívek hagyományos zarándoklatát Szent László király jubileumi évében május 7-én a győri Loyolai Szent Ignác bencés templomban rendezték meg. A Győri Egyházmegye által szervezett zarándoklat alkalmából a bencés templomban kihelyezték a Könnyező Szűzanya kegyképét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Győri Egyházmegye gradistyei horvát hívei mellett érkeztek zarándokok a Kismartoni és a Szombathelyi Egyházmegyéből, valamint a Pozsonyi Főegyházmegyéből is.

Szent István király hitvesére, első koronás királynénkra, Szent Imre herceg édesanyjára emlékezünk liturgikus emléknapján.

Boldog Gizella (984? - 1065)  alakja a koronázási paláston, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modellje (Magyar Nemzeti Múzeum)

Gizella bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született Passauban. A mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor Géza fejedelem 995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök biztatására beleegyezett a házasságba.