1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a szegény, tanulatlan, tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya.

A „Hölgy”, aki a Massabielle-barlangban megjelent, hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt viselt, égszínkék öv volt derekán, lábát arany rózsa díszítette, és kezében rózsafüzért tartott. Összesen tizennyolc alkalommal jelent meg július 16-áig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Február 25-én fölszólította Bernadette-et, fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne.

A Mária Út mentén induló Mária Maraton egyedülálló rendezvény Európában: ultramaraton-futók teljesítik a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó több mint ezerháromszáz kilométeres távot. A június 16-án kezdődő programról február 8-án tartottak sajtótájékoztatót a budapesti Loyola Caféban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Szabó Tamás, a Mária Út Közhasznú Egyesület elnöke elmondta, hogy a zarándokúttal szeretnék a búcsújárás és a zarándoklat ősi hagyományát új, korszerű formában feléleszteni.

Január 26. és 31. között második alkalommal szervezett a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség egyházmegyei zarándoklatot a Doberdó-fennsíkra.

Az út célja, hogy a résztvevők bejárják Márton Áron, az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítő székely ifjú, a későbbi nagy püspök élete e korai és igen nehéz szakaszának helyszíneit.

Márton Áron megsebesülésének 100. évfordulója alkalmából 2016. július 28. és augusztus 2.

Szent Skolasztikára, Szent Benedek nővérére emlékezünk liturgikus emléknapján, február 10-én.

Skolasztika az umbriai Nursiában (ma Norcia) született 480 körül. Fivérével együtt Istennek szentelte életét, és követte testvérét Montecassinóba, ahol 547 körül halt meg. Egy Nápolyban talált, márványba vésett naptár szerint Skolasztikát február 10-én temették el. Rómában a 12. század óta tartják ünnepét ezen a napon.

Életét csak Nagy Szent Gergely Benedekről írt életrajzából ismerjük.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz az idei csíksomlyói búcsú szónoka – közölte honlapján január 7-én a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Urbán Erik ferences szerzetesre, a csíksomlyói kegyhely igazgatójára hivatkozva.

Az idei csíksomlyói búcsús ünnepi szentmisét június 3-án, helyi idő szerint 12.30-tól (közép-európai idő szerint 11.30-tól) tartják a Hármashalom-oltárnál, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.

Február 8.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Jeromos Velencében született 1486-ban, patrícius család sarjaként. Hivatásos katonaként korán belesodródott a kor véres viszályaiba. Szülővárosa rábízta a Piave felett őrködő kis erőd védelmét. Az egyik rajtaütés alkalmával, 1511 augusztusában alulmaradt és fogságba került. Az egyhónapi fogság és a sebesülés utáni betegágy elegendő volt arra, hogy átformálja őt, s eltöltse Isten és felebarát iránti szeretettel.

Február 8. a szudáni származású rabszolga, később szerzetesnő, Bakhita Jozefina liturgikus emléknapja. E napot Ferenc pápa 2015-ben az emberkereskedelem elleni fellépés napjává nyilvánította, és imanapot hirdetett az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság felszámolásáért.

Bakhita Jozefina 1869 körül született Szudánban. Szörnyű élményei hatására elfelejtette nevét, melyet szülei adtak neki. Bakhitának, mely szerencsést jelent, elrablói nevezték el.

A jezsuita Miki Szent Pál keresztény hitében elkötelezett társaival szenvedett vértanúságot Nagaszakiban. 1597. február 5-én feszítettek keresztre őket. Volt köztük pap és világi, európai misszionárius, tizennégy japán bennszülött és három ministráns gyermek is. Hatan spanyol ferencesek voltak, hárman japán jezsuiták. Az első távol-keleti szenteket 1862. június 8-án avatta szentté IX. Piusz pápa.

Japán evangelizációját Xavéri Szent Ferenc indította el 1549 és 1552 között. Néhány évtizeddel később a születőben lévő japán egyház tagjainak kegyetlen üldözésben volt része.

A keresztény ókor egyik leghíresebb szentjére, Szent Ágotára emlékezünk liturgikus emléknapján. Vincéhez és Balázshoz hasonlóan az ő élete és halála felől is csak a számos változatban ránk maradt, legendásan fölékesített szenvedéstörténet tájékoztat.

Zurbarán: Szent Ágota (1630–33.)

Ágota a szicíliai Cataniában született előkelő szülők gyermekeként. A fiatal, Krisztus szeretetére vágyó leány túlságosan hamar a kéjvágyó helytartó, Quintianus mesterkedéseinek célpontjává lett.

Szent Balázs püspök élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján, február 3-án. A vértanú püspök emlékezete különösen a névadásban és a népszokásokban él elevenen.

Szent Balázs (14. század), Mindenszentek-templom,
Kingston upon Thames, Egyesült Királyság

Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban  figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők.