A Mária Út Egyesület kezdeményezésére a Mária-tisztelet zarándok és búcsús hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

Az elismerést szeptember 16-án adta át a Kulturális Örökség Napok megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Budapesten az egyesület elnökének, Szabó Tamásnak.

A történelmi Magyarország területén 130-nál is több máriás kegyhely van, ahova búcsúsok, zarándokok tömege jár, mert a zarándoklás és a búcsújárás élő hagyomány.

Az irgalmasság szentéve egyik kiemelkedő és látványosnak ígérkező központi eseménye a Mária-kegyhelyek jubileuma Rómában október 7. és 9. között.

Október 7-én 18 órakor a Santa Maria Maggiore-bazilikában, Róma legfontosabb Mária-kegyhelyén ünnepi szentmisével kezdődik a háromnapos programsorozat.

Október 8-án 14 órától gyülekeznek a Szent Péter-téren, ahová 16.30-tól körmenetben vonulnak be a különböző Mária-kegyhelyek delegációi, kegyképeik másolatával, zászlókkal, szobrokkal, népviseletekben.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Bellarmin Róbert 1542. október 4-én születettMontepulcianoban. Szülei jámbor emberek voltak, különösen az édesanyja, akit Cinthiának hívtak és II. Marcellus pápa egyik nővére volt. Ebben a légkörben nőtt föl öt fiú közül harmadikként. A szülővárosában működő jezsuita kollégium növendékeként volt alkalma megismerni a jezsuita rendet. 1560-ban lépett be közéjük, ahol a ragyogó tehetséggel megáldott ifjú a tudományos és írói munkásságban találta meg életének értelmét.

Varga Lajos váci segédpüspök mutatott be ünnepi szentmisét Máriabesnyőn, a bazilika melletti szabadtéri oltárnál szeptember 11-én, vasárnap, Kisboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A búcsúi szentmise szónoka szintén Varga Lajos volt, aki a visszatükrözés fogalmából indult ki szentbeszédében, amelyben nemcsak a Szűzanya személyéről és szerepéről elmélkedett, hanem a hívő keresztények feladatával kapcsolatban is fontos szempontokra mutatott rá.

Szent Kornélra és Szent Cipriánra, a 3. század vértanúira emlékezünk liturgikus emléknapjukon, szeptember 16-án.

Veronese: Szent Antal apát, Kornél és Ciprián egy apróddal (1567)

A 3. század elején a keresztények aránylag nyugodt körülmények között élhettek mindaddig, amíg váratlanul ki nem tört a Decius-féle üldözés. Fábián pápa vértanúsága után csak egy év elteltével került sor az új pápa megválasztására, 251-ben.

Kornél pápa nehéz örökséget vett át.

Mária neve búcsúünnepe alkalmából szeptember 11-én, vasárnap köszöntötték a hívek a Szűzanyát Jásdon, a Szentkútnál. A szentmisét Urr Ipoly ciszterci szerzetes, a budapesti Szent Imre-templom plébánosa celebrálta.

Urr Ipoly  beszédében elmondta: Máriára rá kell találni, fel kell fedezni, hogy igazán édesanyává váljon számunkra. Veszélyben, szükségben, kétségek között gondoljunk Máriára, hívjuk őt – buzdított. – Ne távozzék ajkunkról, ne távozzék szívünkből, és hogy közbenjáró imáját elnyerhessük, ne szűnjünk meg példáját követni – tette hozzá.

„Áldott légy!” mottóval rendezik meg október 1-jén az őszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozót. A magyar egyház legnagyobb múltra visszatekintő ifjúsági lelkinapjának témája Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű, közös otthonunk gondozásáról írt enciklikájából kiindulva a teremtett világ védelme lesz.

A találkozó főelőadását Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára tartja, Beer Miklós váci megyéspüspök celebrál szentmisét.

Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja egyházunkban. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Pius pápa terjesztette ki az egész egyházra.

Michelangelo: Pietà

Lukács evangéliumában olvassuk: Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2, 34-35) 

Az egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.

Szeptember 10-én, szombaton a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye zarándoklatával kezdődött a búcsúi hétvége, vasárnap pedig Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója vezette az ünnepi Szent Liturgiát a Máriapócsi Nemzeti Kegyhelyen.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye zarándoklatán több mint 25 parókus vett részt híveivel együtt. Az Ungvárról érkezett zarándokok vezetésével, kórusuk közreműködésével végeztek szláv nyelvű Szent Liturgiát.

Az első magyarországi papnevelő intézetet Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1566-ban Nagyszombatban. Az intézmény utóda, az esztergomi szeminárium szeptember 13-án ünnepelte a jubileumot a ma Szlovákiához tartozó városban. A régi székesegyházban Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztorával koncelebrált Orosch János nagyszombati érsek, Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök és az esztergomi szeminárium elöljárói, illetve tanárai.