A Mária Út Egyesület május 21-én a kisgyermekes családokat hívja zarándokútra Budapesten.

2016 nyarán a gyermekáldásért rendezték meg az 1Úton Nemzetközi Zarándoknapot a Mária Út teljes szakaszán. Augusztus 27-én a több száz – átlagosan 25 kilométerre lebontott – szakaszon zarándokoltak a résztvevők. Egyik kiemelt szakasza volt az eseménynek a babakocsis zarándoklat, amelynek keretében a budapesti Szent Anna-rétről indultak a kisgyermekesek Budakeszire.

A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) az „Élet igéi - Az Úr ünnepei" című XVII. kötetben jelent meg.

K. T. U.! A fekete vasárnap a szenvedésnek árnyékát veti rá lelkünkre; az Úr elfedi arcát, hogy mikor aztán megint meglátjuk őt, necsak a szemünkre, hanem a lelkünkre essék tekintete és mélyen megindulva mondhassuk : Ecce lignum crucis, in quo salus mundi pependit.

Március 24-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének vigíliáján a Szent Imre-templom volt a nagyböjt péntekjeire Győrben meghirdetett zarándoklatok negyedik állomása.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A zarándoklat keretében Balázs Tamás, a Szent Imre-templom plébánosa keresztutat vezetett a plébániai tanácsadó testület tagjaival. A keresztutat követő szentmisét Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be.

Nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a bazilika között állítottak fel, szombaton leplezték le ünnepélyes keretek között. A sztélét Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg.

„Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a parlament szemében is méltó helyre emeli” – mondta az emlékoszlop leleplezése előtt Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre.

Márfi Gyula veszprémi érsek vezetésével március 10-én a Vatikánban átadták a Szentek Ügyei Kongregációjának Bódi Mária Magdolna boldoggáavatási ügyének egyházmegyei eljárásban lezárt iratanyagát.

A huszonnégy éves Magdival 1945. március 23-án egy szovjet katona végzett, miután a lány határozottan ellenállt a férfi erőszakos közeledésének. A Balaton-felvidéki munkáslány fiatalon megszakadt, krisztusi életéről Szakács Péter tapolcai plébánossal, a boldoggáavatási ügy püspöki delegátusával beszélgettünk.

Március 23-án Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke megnyitotta a Győri Egyházmegye által szervezett, Szent László-estek című programsorozatot a győri Múzeumházban. Az első alkalommal Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója adott elő.

Veres András köszöntőjében rámutatott arra, hogy Szent László Közép-Európa történelmében rendkívüli helyet foglal el, hiszen tartós békét tudott teremteni ebben a térségben, korának legnagyobb európai uralkodója volt, mind erkölcsi, mind pedig politikai értelemben.

Március 27.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Rupert német származású szent, egy azok közül, akinek ünnepét a német nyelvterületen kívül Írországban különös módon ülik meg. Írországban Robertach néven ismert, tiszteletének oka, hogy a kontinensen tevékenykedő írek barátja volt. Egyik utóda, az ír Szent Virgil, 774. szeptember 24-én Szent Rupert csontjait a Rupert által alapított Szent Péter-templomból átvitette az új, Rupertnek szentelt templomba, amely a püspök székhelye lett.

Jézus szereti keresztjét (1902)

A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) az „Élet igéi - Az Úr ünnepei" című XVII. kötetben jelent meg.

K. T. U.! Tagadhatatlan, hogy a kereszténység tiszteli a keresztet. Mindenhová azt tűzi föl; a kereszt neki a legnagyobb, a legszentebb jel. Ez a két egymásba rótt fa beszédes ; többet mond neki, mint valamennyi könyv, mint valamennyi tudomány.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az egyik legrégibb Mária-ünnepünk, az angyali üdvözlet csodája, a tavasz születése, az élet kibontakozásának ünnepe. Gábriel, a hírvivő arkangyal ekkor vitte meg Máriának Krisztus megtestesülésének örömhírét.

Az ünnep elnevezése latinul Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, először a 7. század végén I. Sergius pápa használta az Annuntiatio Domini névvel, akkor még az Úr ünnepeként számon tartva, amit a keleti egyház is ünnepelt.