A 16–17. század folyamán a Távol-Kelet akkoriban talán legvirágzóbb katolikus egyháza fejlődött ki a mai Vietnam területén. Ugyanakkor már a kezdetektől üldözést szenvedtek a közösségek. A világegyház november 24-én emlékezik meg Szent Dũng-Lạc Andrásról és vértanútársairól.

A vietnamiak hagyományos vallása a buddhizmus, keverve a taoizmus, a konfucianizmus és az őskultusz elemeivel. A mai Vietnam földjére a 16. század kezdetén léptek először katolikus misszionáriusok.

November 23.

Mons. Koller Gyula atya rovata

A régi írások arról szólnak, hogy Kelemen előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péter apostollal, és csatlakozott hozzá missziós útjain.

Az ír vándorszerzetes bejárta egész Európát: Angliában, Bretagne-ban, a Rajna völgyében, majd Lombardiában hirdette az igét. Monostorokat alapított, melyeket szigorú regulával vezetett. Korának kiemelkedő apostolának tartották, aki új lendületet adott a lanyhuló keresztény életnek. Észak-Olaszországban, a bobbiói kolostorban halt meg 615-ben. Földi maradványait az ottani székesegyház kriptájában őrzik. Az 1940-es években avatták szentté.

„Ha elveszed az ellenfeleket, nincs többé harc,
harc nélkül pedig nincs győzelmi koszorú.

Királynak és Úrnak ismerték el Jézus Krisztust november 19-én Lengyelországban, az Isteni Irgalmasság bazilikájában bemutatott ünnepi szentmisén. A Krakkó Łagiewniki városrészében bemutatott szertartás másnapján, Krisztus király ünnepén a szertartást az ország minden plébániáján megtartották.

A lengyel püspöki konferencia október 27-én hozta nyilvánosságra, hogy november 19-én Krakkóban, másnap, Krisztus király ünnepén pedig az egész országban ünnepélyesen elismerik Krisztus királyságát.

Cecília ókeresztény szent, a szolgálatban hűséges, a szenvedésben diadalmas volt. A középkor végétől a tizennégy segítő szent egyike, az egyházi zene patrónája. 230 körül halt meg, ünnepét a 6. század óta november 22-én ülik.

Bernardo Cavallino: Szent Cecília extázisa (1645)

Legendája szerint Cecília a 3. században élt, előkelő családban született. Kora ifjúságában szüzességet fogadott, azonban szülei egy Valerianus nevű ifjúhoz kényszerítették.

Szűz Mária bemutatása

Nem a Szentírás, hanem a Szenthagyomány számol be arról, hogy az Ószövetség szokása szerint a tíz hetes kicsi Máriát szülei felvitték a jeruzsálemi templomba, és mint az elsőszülött fiúkat szokták, bemutatták az Úrnak. Vagyis a pap-aki talán éppen Zakariás lehetett-az oltárra helyezte a kis Máriát és felajánlotta az Úrnak: Istenünk, ő

Egészen a Te gyermeked!

„Jézus, emlékezz meg rólam…” - Krisztus Király Vasárnapja

Az egyházi év utolsó vasárnapján is Krisztust ünnepeljük, köszöntjük őt, de úgy, mint a világmindenség királyát. Az evangélium egy ellentétet állít elénk, a szégyen fáján függő Jézust, akit a bámészkodó, kárörvendő nép, a főtanács, sőt még a vele hasonló helyzetben – de megérdemelten – elítélt ember is kigúnyol, és ironikusan királynak csúfol. S a szelíd, a szenvedésében és a megalázottságában is hatalma teljességének birtokában lévő, övéiért vérét adó Jézus, a Királyok Királya nem tesz semmit, nem áll bosszút ellenségein.

A lazarista atyák szentmisével egybekötött kilencedet tartanak november 18-tól 26-ig Budapesten, a Szent Gellért lazarista kápolnában Csodásérmű Boldogasszony és Labouré Szent Katalin renden belüli ünnepéhez kapcsolódva.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

1830. július 18-ról 19-re virradó éjszaka Labouré Katalint (1806–1876), a vincés nővérek párizsi Rue du Bac 140. szám alatt álló anyaházának növendékét egy négy-öt évesnek látszó, fehér ruhába öltözött gyermek a következő szavakkal ébresztette: „Jöjj a kápolnába, a Szent Szűz vár reád!” – olvasható a Csodás Érem Történeti Összefoglalójában.

A Sarutlan Kármelita Rendtartomány gondozásában megjelent kötetben kármelita teológusok és misztikusok gondolatait olvashatjuk a már életében szentnek tartott, ötven évvel ezelőtt elhunyt Marton Marcell kármelita szerzetesről, akit 2013. december 9-én Ferenc pápa tiszteletreméltónak nyilvánított.

Bruno Moriconi kiemeli, hogy a Marton Boldizsár néven született Marcell atya későn lett kármelita, majdnem 42 éves volt már, amikor 1929. július 16-án, a Kármelhegyi Bologasszony ünnepén letette ünnepélyes örökfogadalmát, majd a következő évben, június 14-én pappá szentelték. 

„Szeretet az Isten” – ezt a mondatot íratta újmisés emléklapjára.

A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, évszázadok óta nagy tisztelet övezi. Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt. Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk liturgikus ünnepén, november 19-én.

Edmund Leighton: Magyarországi Szent Erzsébet jótékonysága (1900 k.)

Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal.