A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik. Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük.

Simone Martini: Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Imre herceg freskója, Assisi, Szent Ferenc-bazilika altemploma, 1320-25.

Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe. Azokat a szenteket ünnepeltük, akiknek ereklyéit templomainkban tiszteljük. A mai napon nemcsak rájuk emlékezünk, hanem mindazokra a szentekre is, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek a magyar földön, akár a honfoglalás előtt, akár utána.

November 12.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Jozafát 1580 körül született a volhiniai Vlagyimirban. A terület ma Ukrajnához tartozik. Atyja, Kuncevicz Gavriol városi tanácsos volt, édesanyját Marinának hívták. A szülők ortodox vallásúak voltak, és gyermeküket Jánosnak keresztelték.

A 16. század végén mind a katolikus, mind az ortodox Egyház híveinek élete meglehetősen feszült légkörben zajlott. A katolikusok körében az ellenreformáció hatása volt nagy, az ortodoxok között pedig egyre inkább érezték a megújulás szükségességét.

Találkozásokban, lelki és szellemi ajándékokban gazdag Szent Márton-évet zárt a bencés közösség. A jubileum végén, november 11-én Christoph Schönborn bíboros mutatott be szentmisét Pannonhalmán. Közösségben vagyunk – hirdette az év mottója, és közösségben leszünk – ezzel a reménnyel zárult az év.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pannonhalmi bazilikában a Magyar Bencés Kongregációval együtt ünnepeltek a rendhez kötődő közösségek képviselői, a bencés nővérek, az oblátusok, valamint számos szerzetesrend képviselője, többek között Fazakas Z.

A Szent Márton-emlékév lezárása alkalmából az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) levélben köszöntötte a magyar püspököket és híveket. A levelet Veres András püspöknek, az MKPK elnökének és Erdő Péter bíborosnak, a CCEE korábbi elnökének címezték.

Szent Márton liturgikus emléknapján, mely ebben az évben egybeesik a szent születésének 1700. évfordulóját ünneplő emlékév lezárásával, közelségünket fejezzük ki a magyar püspökök és a magyar hívek iránt, eme nagy szent szülőföldjének népe iránt.

Hitelesített Szent Márton-ereklyét helyeznek el november 12-én a kunszentmártoni Szent Márton-templomban. A csontereklye Toszkánából érkezik a tiszazugi városba.

Hat éve várt a kunszentmártoni egyházközség védőszentje ereklyéjére. „Amikor 2013-ban újjáépítettük a szentélyt, úgy alakítottuk ki az oltárt Józsa László javaslatára, hogy a vörösmárvány lábakon nyugvó oltárlap alá elhelyeztünk egy üvegszekrényt. Reméltük, hogy rövid időn belül oda kerülhet a szent ereklyéje” – mondta el az akkori plébános, Kövesdy Zsolt.

„Szent Márton és Európa” címmel rendezett ünnepi konferenciát november 10-én a Parlament felsőházi termében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és Magyarország Kormánya a jubileumi Szent Márton-év országos záró eseményeként.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott köszöntőt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig zárszót a rendezvényen.

Baranya megyében 19 településen van jelen valamilyen formában az irgalmasság szentjének, Szent Mártonnak a tisztelete. A zarándokút, amely ezeket a településeket összeköti, a Via Dividendae Caritatis („A megosztandó szeretet útja”) nevet viseli.

Petre András és Perjés Krisztina azzal a szándékkal járták végig az útvonal állomásait, hogy a templom-, illetve kápolnabelsőkről, közvetlen környezetükről lomografikus és digitális felvételeket készítsenek.

Szent Márton püspökre emlékezünk liturgikus emléknapján, november 11-én. Márton napjához, mely gazdasági határnap is volt, számos népszokás és hiedelem is kapcsolódott. A szent életéről és az ünnephez kapcsoló szokásokról olvashatnak összeállításunkban.

Ismeretlen magyar mester: Szent Márton és a koldus
(1490 körül, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Márton Pannóniában született 316 táján, 397-ben halt meg. Katona volt. Miután az Úr hívását meghallotta, kérte elbocsátását.

November 10.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Etruriában született, de nem tudjuk mikor. Azt tudjuk, hogy már egész fiatalon alapos teológiai képzettséggel rendelkezett, és Rómában, az egyházi hivatalokban jelentős tisztségeket töltött be. Ítélőképessége és határozottsága annyira megbecsültté tették, hogy két pápa alatt is fődiákonusként vett részt az Egyház vezetésében. A püspökök és pátriárkák, akiknek ügyeit mély hivatástudattal intézte,„a római szentszék és az istenszolgálat ékességének” nevezték.

A lateráni bazilika Róma püspökének címtemploma. Felszentelésének évfordulójáról kezdetben csak Rómában emlékeztek meg, idővel azonban egyetemes egyházi ünneppé vált. A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe a katolikusok számára a Péter apostol széke iránti szeretet hordozója, az egység kifejezője.

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház – Basilica di San Giovanni in Laterano – a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma.