Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án templombúcsút tartottak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyházában. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztor homíliájában kiemelte, Mária Istenszülősége azt jelenti, hogy a gyermek, akit ő a világra hozott, a valóságos Isten. Mária szabadon mondott igent az Isten szavára. Az Ige megtestesült Mária igenjére.

Október 1-jén és 2-án tartották a Rózsafüzér Királynője-búcsút a domonkosok soproni Szent Júdás Tádé-templomában. A zarándokok nemcsak a városból, de a környező falvakból is érkeztek az ünnepre, többen gyalogosan.

A szombati déli szentmisével – amit a város és hazánk megtéréséért ajánlottak fel – kezdődött a búcsúi program. Délután Bejczi Tibor OP tartott előadást a rózsafüzérről, utána a hívekkel közösen elimádkozta a rózsafüzért a világosság titkaival, melyekről elmélkedett is.

Közel kilencven Mária-kegyhely küldöttsége gyűlt össze október 8-án a Szent Péter téren, ahol az irgalmasság szentéve egyik kiemelt rendezvényeként került sor a „máriás jubileumra”.

Kegyképeik és kegyszobraik kisebb-nagyobb másait hordozva hosszú körmenetben vonultak be a térre a világ minden tájáról érkezett delegációk. A legnagyobb és legismertebb kegyhelyek – Loreto, Pompei, Lourdes, Fatima, Guadalupe, Luján, Aparecida, Altötting, Częstochowa – küldöttségei mellett érkeztek résztvevők távoli országok kevésbé ismert szent helyei képviseletében is.

Korunk szentjére, XXIII. János pápára emlékezünk október 11-én. Hosszú csendes, szolgáló évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idők jeleit elindította az egyház megújulását.

XXIII. János pápa Angelo Giuseppe Roncalli néven született Olaszországban, a Bergamo melletti Sotto il Montéban 1881. november 25-én. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben doktorált, és ugyanebben az évben augusztus 10-én szentelték pappá. Püspöki titkár volt és tanított a bergamói szemináriumban, majd az I.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása

(egri bazilika, 1773)

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: 

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak.

A Magyarok Nagyasszonya-búcsú alkalmából október 9-én, vasárnap Mátraverebély-Szentkútra érkezik Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szentszéki szervezőbizottságának elnöke, aki ünnepi szentmisét celebrál a kegyhelyen.

Október 9-én Szent II. János Pál egykori szertartásmestere mutatja be Mátraverebély-Szentkúton  a búcsúi szentmisét, amely előtt a lengyel pápához fűződő élményeit osztja meg a hívekkel.

Személye azért is fontos számunkra – mondta Kálmán Peregrin szentkúti kegyhelyigazgató –, mert Magyarország rendezi 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

Október a rózsafüzér hónapja egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.

Bartolomé Esteban Murillo: Rózsafüzér Királynője (1650–55)

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V.

Október 6.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Brúnó gyermekkoráról semmi adatunk nincsen. Egy 12. századi krónika annyit mond, hogy Brúnó alapos műveltségre tett szert a vallásos és a világi irodalomban. A kölni Szent Kunibertről nevezett káptalani iskolában kezdett tanulni, majd hamarosan átkerült Reimsbe, és ott fejezte be papi tanulmányait. Felszentelése után a reimsi katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. 1056- ban átvette az akkor már híressé vált iskola vezetését.

Szent Fausztina nővérre, az Isteni Irgalmasság apostolára, a misztikusra emlékezünk halálának évfordulóján, emléknapján, október 5-én.

Fausztina nővér Elena Kowalska néven született a lengyelországi Glogowiecben 1905. augusztus 25-én, tízgyermekes parasztcsaládban harmadikként. Gyermekkorától feltűnt engedelmessége, segítőkészsége, imádságszeretete és a szegények iránti érzékenysége. Első szentáldozása után, kilencéves korában tudatára ébredt Isten jelenlétének lelkében.

Október 4-e szentje: Assisi Szent Ferenc. Minden idők egyik legnépszerűbb szentje, már életében legendák születtek róla, alakja számos képzőművészt, zeneszerzőt, írót, filmrendezőt ihletett meg. XVI. Benedek pápa az „életszentség óriásá”-nak nevezte.

Ismeretlen itáliai festő: Assisi Szent Ferenc (1224 előtt)

Ferenc az 1180-as évek elején született. Posztókereskedő édesapja az észak-itáliai város leggazdagabb embere volt, Franciaország iránti szeretetéből becézte kisfiát, akit Jánosnak kereszteltek, Francescónak, vagyis kis franciának.