Szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén és Márton Áron püspök halálának 36. évfordulóján, délelőtt tizenegy órakor kezdődik a gyulafehérvári székesegyház búcsúi szentmiséje, amelynek főcelebránsa Miguel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius lesz.

A szentmisét annak a kőszarkofágnak a megáldása követi, amelybe Isten szolgája Márton Áron püspök földi maradványait helyezték át a székesegyház kriptájából. Erre az eseményre közös imádsággal készül a Gyulafehérvári Főegyházmegye: Jakubinyi György érsek szeptember 20.

Szeptember 25-én, vasárnap tartották a Budakeszihez tartozó Makkosmárián az Angyalok Királynéja-templom búcsúját. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hívek a főpásztorral együtt imádkoztak a Fogolykiváltó Boldogasszonyhoz, hogy közbenjárására lelki és testi rabságukból Krisztus által felszabaduljanak az istengyermeki szabadságra.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Szeptember 27-én Páli Szent Vincére, „a szegények atyjára”, a Misszióstársaság alapítójára emlékezik egyházunk. A lazaristák néven is ismert szerzetesrend célja a falusi nép oktatása és a papság mélyreható képzése volt.

Vince 1581. április 24-én született Dél-Franciaországban, az 1823 óta St. Vincent-de-Paul-nak nevezett településen. Szülei szegény földművesek voltak. Vince taníttatását egy jótevőjük vállalta. Dax városban, a ferencesekhez járt, azután egyházjogot és teológiát tanult a spanyol Zaragozában, majd Toulouse egyetemén.

Szeptember 23-án és 24-én „Az irgalmasság arcai” mottóval gyalogos zarándoklaton vettek részt a Székesfehérvári Egyházmegye fiataljai. A záró szentmisét Spányi Antal megyéspüspök mutatta be a bodajki kegyhelyen.

A krakkói ifjúsági világtalálkozóról azzal a megerősítéssel tértek haza a Székesfehérvári Egyházmegye fiataljai is, hogy nagyobb odafigyeléssel szeretnék megélni az irgalmasság testi cselekedeteit a Szentatya útmutatásai alapján, és az irgalmasság lelki cselekedeteit is mélyebben meg akarják érteni.

Idén is szép számban érkeztek zarándokok a Mosonmagyaróvár közelében található Háromtölgy-kápolnához szeptember 18-án, hogy együtt köszöntsék a Fájdalmas Anyát. A szentmise főcelebránsa és szónoka az aranymisés Schmatovich János kanonok, nyugalmazott teológiai tanár, a közeli Bezenye szülötte volt.

Schmatovich János homíliájában az irgalmasság szentévéhez kapcsolódva az irgalom jelentőségét hangsúlyozta, majd Szent II. János Pál pápa és Szent Faustyna Kowalska nővér életét felelevenítve mélyítette el a hívekben az irgalmasság fontosságát.

Elkészült a hajdúszoboszlói Szent László római katolikus plébániához tartozó Wesselényi utcai zarándokház és kápolna, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmisén szentelt fel szeptember 24-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Fájdalmas Szűzanya-kápolnában bemutatott szentmisén az építkezés kezdeményezője, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, a kerület papjai, valamint a város vezetése is részt vett.

Szeptember 25-én tartották a Fájdalmas Szűzanya-búcsút a gyöngyösi Sarlós Boldogasszony-templomban. Az ünnepre az egész ország területéről és számos határon túli településről érkeztek zarándokok, akik magukkal hozták közösségük hordozható Mária-szobrát. A szentmisét Dobszay Benedek OFM celebrálta.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kétnapos búcsúünnep első esti szentmiséjét szeptember 24-én, szombaton Berhidai Piusz ferences magiszter mutatta be, ezt követően gyertyás körmenetet tartottak.

A keleti egyház két nagy szentjének alakját és életútját idézzük fel liturgikus emléknapjukon, szeptember 26-án.

Donatello: Szent Kozma és Szent Damján (1428–35)

Szent Kozmáról és Szent Damjánról kevés történeti adat áll rendelkezésünkre. Az első hiteles tanúság a szíriai Kürosz városának püspökétől, Theodorétosztól származik, aki az 5. század közepén úgy emlékezett meg a két szentről mint a hit jeles bajnokairól és csodálatra méltó vértanúkról.

Szent Gellértre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentjére emlékezünk liturgikus ünnepén, szeptember 24-én. Népünk kereszténnyé válásának kezdetén vezérelte hozzánk Isten, hogy Imre herceg nevelőjeként, remeteként, püspökként és vértanúként szolgálja Istent és a magyarság krisztusi hitre térését.

Jankovics Gyula: Szent Gellért püspök

Szent Gellért Velencében született 980 körül. Kisgyermek volt, amikor szülei a Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő Szent György-szigetre vitték.