A Teréz anya harminc évvel ezelőtti látogatására emlékeztető táblát a szeptember 3-i, elsőszombati szentmise után áldotta meg a főváros XII. kerületében levő városmajori Jézus Szíve-templomban Erdő Péter bíboros. Boldog Kalkuttai Terézt szeptember 4-én avatja szentté Ferenc pápa Rómában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisét megelőzően a főpásztor rózsafüzér imádságot vezetett a magyar családokért és ifjúságért. A misén koncelebrált Lambert Zoltán kanonok, városmajori plébános és Kelemen Zoltán káplán.

„Isten konzuljára”, „Isten szolgáinak szolgájára”, Nagy Szent Gergely pápára emlékezünk liturgikus emléknapján, szeptember 3-án.

Zurbarán: Nagy Szent Gergely pápa (17. század)

Egy nehéz, éhínségtől, nyomortól, népvándorlástól és háborúktól sújtott évszázad utolsó évtizedében került Péter székébe az az ember, akit joggal neveznek így: „az utolsó római és az első középkori pápa”; az egyházban pedig a „Nagy” megtisztelő jelzővel illetik. 

Gergely, akinek ősei régi római arisztokraták voltak, ifjúkorában közigazgatási pályára készült és gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali méltóságok fokozatain.

Ahogy 1997 óta minden évben, idén is – immár huszadik alkalommal – egyhetes zarándoklatot szerveztek augusztus 8. és 14. között a felvidéki Dénesdre, a „Csallóközi Madonna” kegyszobrához.

A Bacsfa-Szentantal mellett, Pozsonytól tizenöt kilométerre fekvő, Dénesdtorcsmisérd településhez tartozó Dénesd jelentős Mária-zarándokhely. Történelméhez hozzátartozik, hogy a bencés szerzetesek jóvoltából a Celldömölk felé vonuló török seregek elől ide menekítették át a Szűzanya kegyszobrát.

Százhatvan éve, 1856. augusztus 31-én szentelték fel Magyarország legnagyobb templomát, az esztergomi bazilikát. A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház a magyar katolikus egyház főtemploma.

A Duna fölé magasodó esztergomi Várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére, a hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, s 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház.

Az America című jezsuita hetilap legfrissebb számában interjú jelent meg Brian Kolodiejchukkal, Teréz anya szenttéavatási ügyének posztulátorával, melynek magyar nyelvű fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

A kanadai Brian Kolodiejchuk – a Szeretet Misszionáriusai férfiágának tagja – volt a hivatalos posztulátora a szeptember 4-én szentté avatandó Kalkuttai Teréz kanonizációs eljárásának. Ő a szerkesztője a Jöjj, légy a világosságom!

Szeptember 4-én, vasárnap rendezik a „szobori búcsút” az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete díjat.

Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű (a „szobor”) mellett első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött.

Harmadik alkalommal rendezték meg az 1Úton Nemzetközi Zarándoknapot a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió szervezésében. Augusztus 27-én zarándokok sokasága kelt útra szerte a Kárpát-medencében a Mária Út teljes útvonalát bejárva – Mariazelltől Csíksomlyóig, a Felvidéktől Máriagyűdig.

A zarándokok Böjte Csaba felhívására indultak útnak – amint arról hírt adtunk, a ferences szerzetes június 1-jén levelet írt Ferenc pápának, amelyben tudomására hozta, hogy ezt a zarándoknapot a gyermekvállalásért és gyermekáldásért szervezik Közép-Európában.

Keresztelő Szent János vértanúsága

• Akkoriban Heródes negyedes fejedelem hallotta Jézus hírét. „Ez Keresztelő János - mondta szolgáinak -, feltámadt, innen van benne a csodatévő erő.” Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vetette fivére, Fülöp felesége, Heródiás miatt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem lehet a tiéd!” Meg is akarta ölni, de félt a néptől, mert prófétának tartották. Heródes születése napján történt, hogy Heródiás lánya táncolt a vendégeknek.

Szent Ágostonra a nagy megtérőre emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 28-án. Személyiségének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje, boldogságvágya és igazság utáni szomjúsága.

Botticelli: Szent Ágoston

Szent Ágoston az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja, Szent Mónika keresztény. Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs terén is. Szónoki és jogi tanulmányokat folytatott Karthágóban.

Augusztus 27. Szent Mónikának, Szent Ágoston édesanyjának emléknapja. Mónika a férjes asszonyok és az anyák védőszentje. Életének titka az isteni bölcsesség és a megtestesült Ige iránti szeretet volt.

Ary Scheffer: Szent Ágoston és Szent Mónika

Szent Ágoston De Ordine című művének vége felé leír egy jelenetet: Néhány barátjával e munka kérdéseiről vitatkoztak, amikor belépett az édesanyja, Mónika asszony, és érdeklődött a könyv alakulása felől.