A piarista rend alapítójára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 25-én.

Ismeretlen festő: Kalazanci Szent József (1644.)

Kalazanci József (José Calasanz) 1557-ben született észak-spanyolországi nemesi családban. Már iskolás korában „a kis szent'”-nek nevezték. 1583-ban szentelték pappá. Néhány évig káplán volt az urgeli egyházmegyében, ezután püspöke megtette az egyházmegye trempei részének helynökévé, majd munkáját és lelkületét megtapasztalva általános helynökké nevezte ki. Úgy tűnt, József pályája zavartalanul ível fölfelé, ő azonban a szíve mélyén érezte, hogy Isten másra hívta.

A tizenkét apostol egyikére, a bőrmunkások, csizmadiák, kesztyűsök, könyvkötők, mészárosok, szűrszabók, vargák védőszentjére, akinek oltalmát idegesség ellen is kérik, emlékezünk liturgikus ünnepén, augusztus 24-én.

Szent Bertalan szobra a lateráni bazilikában

Szent Bertalanról keveset tudunk. Az Újszövetség csak az apostolnévsorokban említi. Már a neve körül is nehézségek vannak, mert négy névsorban (Mk 3,18; Mt 10,3; Lk 6,14; ApCsel 1,13) Fülöp mellett szerepel Bertalanként; Szent János evangéliumában ugyancsak Fülöppel együtt jelenik meg, de Natanael néven (Jn 1,45–50).

Ünnepe augusztus 23-án van.

"Feltehetően egész Amerikában nem volt egyetlen misszionárius sem, aki a prédikációival több megtérést ért el, mint Limai Róza imáival és önmegtagadásaival." - jelentette ki IX Ince Pápa a szentről.
.
Születése és gyermekkora, a szegénység tapasztalatai
.
Isabel Flores de Oliva Peruban, Limában született 1586-ban egy szegény spanyol családban, 51 évvel szülővárosa megalapítása után. Szüleinek tizedik gyermeke volt. Olyan szép arca volt, hogy mindenki Rózának (Rose-nak) hívta.

Augusztus 22-én Mária királynői méltóságát ünnepli az Egyház. Boldogságos Szűz Mária királynő ünnepét 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa.

"Illő volt, hogy Fia érdemei folytán előbb itt a földön dicsőség övezze a Szűzanyát, utána pedig megkapja dicsőséges helyét a mennyben is. Illő volt, hogy itt a földön dicső legyen, hogy azután bejusson a mennyei teljes boldogságba. Illő volt, hogy miként itt a földön az erények legmagasabb fokára felemelte Őt a Szentlélek, ugyanúgy a legnagyobb mennyei dicsőségbe is bevigye." (Szent Amadeus püspök szentbeszédéből)

A Szűzanya egy közülünk, de odaadottságában, Jézus édesanyjaként méltóságban felülmúl bennünket.

A júliusi krakkói katolikus Ifjúsági Világtalálkozó magyar utórendezvényének tekinthető a „Fiatalok a keresztény Európáért” mottójú találkozó, amelyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartanak szeptember 10-én.

Az esemény szervezőjével, az Újpest-Kertvárosi Szent István-plébánia kormányzójával,  Horváth István atyával beszélgettünk.

– A Katolikus Ifjúsági Találkozókhoz szorosan kapcsolódó utótalálkozó még nem volt Magyarországon.

X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto; Riese, 1835. június 2. – Róma, 1914. augusztus 20.) a Katolikus Egyház 257. pápája volt.

Giuseppe Melechior  Sarto 1835-ben született az észak-olaszországi Treviso közelében, Riesében. Édesapja szegény parasztember volt. A falusi gyermek vidám, kalandokkal teli életet élt, melybe belefért a gyakori ministrálás, de a madarászás is. Tizenkét éves korától Castelfranco algimnáziumába járt; középiskolai tanulmányait Padovában fejezte be.

Augusztus 20-ára a közmédia gazdag műsorkínálattal készül. Az ünnepi palettán helyszíni közvetítések, vallási műsorok és igényes filmek szerepelnek.

Az ünnep reggelén Szent István király és Árpád-házi szentjeink örökségéről, államiságunk és hitünk gyökereiről, valamint máig ható erejéről beszél Kercza Asztrik ferences szerzetes (Hajnali gondolatok, Duna, 5.50).

„Szent István az »új ember«, aki Isten rendeléséből feltűnt történelmünk kezdetén – fogalmazza meg a Szombati imádságban Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke. – A ma embere Ő.

A „mézajkú doktor”-ra, a méhészek, a gyertyaöntők, a haldoklók patrónusára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 19-én. Szent Bernáthoz gyermekbetegségek, megszállottság, dögvész, viharok idején is fohászkodnak.

Fra Angelico: Szent Bernát (1440 körül)

A citeaux-i „új kolostor”, amelyet Molesmes-i Szent Róbert és társai alapítottak, az alapítás után néhány évtizeddel hanyatlani kezdett. A szerzetesek kemény aszkézise és végletekig menő szegénysége nem vonzott új hivatásokat.