2017. január 1-jén kezdetét veszi az év végéig tartó Szent László-év – jelentette be sajtótájékoztató keretében augusztus 17-én Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Potápi Árpád elmondta: az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825.

Jean Eudes 1601. november 14-én született az Argentan melletti Riben (Normandia), egy szegény családban. Két testvére közül Ferenc később mint történész vált híressé. János fiatalsága eseménytelenül telt, legalábbis a külsõ szemlélő szemével nézve.

 Tizennégy éves korában Caenba küldték a jezsuiták kollégiumába. Jó tanuló volt, s mint a Mária-kongregáció tagja buzgóságával tűnt ki a többiek közül. Már ekkor elhatározta, hogy pap lesz.

„Erdélyi Krakkó” címmel szervezik az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. Augusztus 16. és 20. között több mint ezer fiatal vesz részt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye legnagyobb ifjúsági rendezvényén. A CSIT Médiacsapatának sajtóközleményét olvashatják.

Sajátos az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, mert az Erdélyi Krakkó keresztnevet kapja. Néhány héttel ezelőtt Krakkóban találkozott a világ katolikus ifjúsága.

Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én az esztergomi bazilikában bemutatott ünnepi szentmisét követően áldotta meg az idén 50 éves debreceni virágkarneválra készített, a Szent Koronát ábrázoló kocsit.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

A nemzet egységét jelképező, Szent Koronát ábrázoló virágkocsit 2009 óta rendre bemutatják más városokban, mielőtt megérkezik Debrecenbe, a virágkarneválra. Idén Esztergom a hajdú-bihari megyeszékhely karneváli partnervárosa, a virágkocsi augusztus 14-én, vasárnap érkezett meg a városba, ahol Erdő Péter bíboros áldotta meg, miután a bazilikában szentmisét mutatott be Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából.

Hívek sokasága zarándokolt Mátraverebély-Szentkútra augusztus 14-én, vasárnap. Nemzeti kegyhelyünk Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó főbúcsújának szentmiséjét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.

A főpásztor szentbeszédében hangsúlyozta: az evangélium szavai szerint Erzsébet áldottnak mondta Máriát, az öröm forrásának és az élő hit boldogságának nevezte őt. Mi magunk is úgy tekintünk Máriára mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak génjeit, hanem arcvonásait, mozdulatait is tőle, egyedül csak tőle örökölte.

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.

Jóllehet Kalkuttai Teréz anyát a Vatikánban fogják szentté avatni szeptember 4-én, Kalkuttában is készülnek a nagy ünnepre, melynek alkalmából szentmiséket és imaalkalmakat szerveznek a Szeretet Misszionáriusai.

Teológusok, papok, diákok és művészek közreműködésével előadásokat, műhelyeket, kiállításokat és imaalkalmakat tartanak a város több pontján, hogy jobban megismertessék az embereket Teréz anya szellemiségével; emellett pedig a Sainthood Projectben („Szentség projekt”) részt vevő fiatal fotósok járják majd a várost: az ott készült fotókat Róma különböző pontjain állítják majd ki szeptember elején, a szentté avatás idején.

Nagyboldogasszony-búcsú ünneplésére gyűltek össze zarándokok és helyiek a Rábaköz híres búcsújáróhelyén, a Mosolygó Szűzanya kegyhelyén Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát vezetésével augusztus 14-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A faluból elszármazottak által immár öt éve felelevenített hagyomány keretében ismét szép számmal érkeztek gyalogos zarándokok az ünnepre a környező településekről. A kegyhely legnagyobb búcsúján a hívek ebben az évben is megtöltötték a templomot, annak környékét, valamint a szabadtéri szentmisének helyet adó Kálváriát.