Etruriából származott és a római egyházban nagy tekintélye volt. 440-ben választották pápává. Az igaz hitnek elszánt védelmezője volt. Ezt mutatja a Flavianus-hoz írt dogmatikus levele, melynek krisztológiai elvei érvényesültek a Chalkedoni Zsinaton. Mantuánál a hódító Attilát visszatérésre bírta rá, és ezzel nagy szolgálatot tett az európai műveltségnek. 461. november 10-én halt meg Rómában. Szent Damazusz (366—384) óta ő az első pápa, akinek levelein kívül más egyházi művei is fennmaradtak.

 

 

A ránkbízottakért érzett felelősségtől vezérelve a COVID-19 járványhelyzet alakulása miatt, figyelembe véve a járványügyi szakemberek véleményét, Egyházunk sajátosságait szem előtt tartva visszavonásig az alábbiakat kérjük:

1.     A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk. Szentmisék is tarthatóak, de azok csak úgy végezhetőek, hogy a hatósági kijárási korlátozásokkal összhangban maradjanak.

 

 

A Legszentebb Üdvözítő bazilikája a pápa székesegyháza. Ezt a címet viseli: „A földkerekség minden egyházának anyja és feje.” A hozzáépült lateráni palotában székeltek a pápák a IV. századtól a XVI. századig. A bazilikát Konstantin császár építette és I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben. A tűzvész, földrengés és fosztogatás áldozatául esett templomot XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra és a mai napra tette a szentelés évfordulójának megünneplését.

 

 

324 évvel ezelőtt, 1696. november 4-én könnyezett először a máriapócsi Istenszülő-ikon. Máriapócs Nemzeti Kegyhely erre a napra zarándoklatot hirdetett, amely reggel 6 órakor utrenyével kezdődött.

„Lakóhelyet választok közöttetek” (Lev 26,11) – ezzel a mottóval zarándokolt a mándoki egyházközség Szentendrére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település 16. században épített fatemplomához, mely Magyarország egyik legrégibb faépülete, s melyet ötven évvel ezelőtt a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállítottak át. Szirmai Máté beszámolóját szerkesztve közöljük.

1000 és 1007 között született. Apja Szent István király, anyja Boldog Gizella, nevelője Szent Gellért püspök volt. Fiútestvérei korán meghaltak, és így ő volt a trón várományosa. Apjának hozzá intézett intelmei arról szólnak, hogy milyen legyen a jó keresztény uralkodó. Imre az is lett volna, ha egy vadászat alkalmával meg nem öli egy vadkan. Szent Imre tiszta életével ma is útmutatója a jóra törekvő ifjaknak. 1031. szeptember 2-án halt meg Veszprém közelében.

Fiútestvérei korán meghaltak, és így ő volt a trón várományosa.

 

Károly 1538-ban Arona várában született. Először jogot tanult Páduában, aztán nagybátyja, a Medici pápa (IV. Piusz) megtette titkárává. 1560-ban bíborossá és a milánói egyházmegye adminisztrátorává nevezte ki. 1563-ban vette fel a papi és a püspöki rendet, miután lelkiismeretesen előkészült rá. 1565-ben elment Milánóba, hogy a Trentói Zsinat határozatait végrehajtsa. Az imádság és a fáradhatatlan munka embere volt: nem vakította el karrierje. Szinódusokkal, vizitációkkal, szemináriumok alapításával megreformálta a klérust és a lelkipásztorkodást.

Október 23-án – kihasználva az év utolsó szép, meleg őszi napjainak egyikét – ismét összegyűltek a görögkatolikus motorosok Sajópálfalán, hogy Szent Liturgiával adjanak hálát a Jóistennek az élményekben gazdag motoros szezonért. Szirmai Máté mándoki helyettes lelkész beszámolóját olvashatják.

Porres (ejtsd: Porresz) Márton 1569-ban született Limában. Apja spanyol nemes, anyja néger nő volt. Anyja a keresztény hitben nevelte fel A fiú 12 éves korában egy orvosnál segédkezett: nappal a betegeket ápolta, éjjel pedig órák hosszat imádkozott a kereszt előtt. Domonkos testvér lett. Felebaráti szeretete nem ismert határokat. Nagy tisztelője volt az Oltáriszentségnek. Önmegtagadó életével hasonlít a nála 17 évvel fiatalabb Limai Szent Rózához, aki őt ismerte és nagyra becsülte.

 

998-ban Szent Odilo clunyi apát vette fel a bencés rend liturgiájában minden meghaltnak emlékezetét. Ez azután clunyi reform nyomán másfelé is elterjedt, és a 14. században Rómában is átvették.A misék, amelyek itt következnek, a miséző tetszése szerint választhatók. Ha november 2-a vasárnapra esik, a mise a halottak napjáról veendő.

 

A XII. és XIII. században egész Európában elterjedt. Ezért emlékezünk ma a szenvedő Egyház tagjairól, akik már előttünk jártak a hit jelével, hogy mielőbb eljussanak a megdicsőült Egyház üdvözült hívei közé.