Június 8.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Ágnes 1205-ben született Prágában. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja a kis Ágnest afféle figuraként ide-oda mozgatta politikai sakktábláján. Először gyerekként eljegyezte a sziléziai Henrik herceg, egyik fiával. Jövendő férje édesanyja, a későbbi Szent Hedvig, a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozó közel félezer szlovák fiatal zarándokolt el Szent László sírjához a nagyváradi várba június 3-án, a pünkösd ünnepét megelőző szombaton.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A zarándoklat során Böcskei László megyéspüspök mutatott be szentmisét a vártemplomban. Ezt követően a fiataloknak lehetőségük volt megismerni az egyházmegye történetét és Szent László király alakját.

Forrás és fotó:  Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír

„Az alapítások könyvében” Avilai Szent Teréz gyakran megemlít egy laikus nővért, akit munkatársának nevez. Ő Szent Bertalanról nevezett Szent Anna, akinek június 7-én van a liturgikus emléknapja.

Ana García Manzanas egy Avila közelében levő faluban, Almendralban született, 1549. október 1-jén. Egy tehetős parasztember legkisebb lánya volt. Tízéves volt, amikor a szülei meghaltak pestisben – ekkor vége lett gondtalan gyerekkorának. Testvérei nevelték, de rosszul bántak vele, nem tanulhatott, a juhokat kellett legeltetnie.

Június 6-án emlékezik meg az Egyház Szent Marcellin Joseph Benoît Champagnat-ról, a Mária Iskolatestvérek alapítójáról. A rend, mely idén ünnepli alapítása kétszázadik évfordulóját, napjainkban öt földrészen, hetvenkilenc országban van jelen.

Marcellin Champagnat 1789-ben, a francia forradalom kitörésének évében egy eldugott kis faluban, Marlhes-ban született, ahol az emberek nagy része írástudatlan volt. Édesapja azonban intelligens, vállalkozó szellemű ember volt, aki fontos szerepet játszott a helyi társadalmi megmozdulásokban, és nagy hatást tett Marcellin szociális érzékenységére.

Európa egyik legnagyobb és legkedveltebb Szűz Mária-kegyhelye, a Lourdes-i Miasszonyunk-szentély új honlapot indított május 31-én.

A honlap azon zarándokok szolgálatában áll, akik Krisztussal és Szűz Máriával szeretnének találkozni. A modern, könnyen áttekinthető oldal hat nyelven érhető el: franciául, angolul, olaszul, spanyolul, hollandul és németül.

Az aktuális hírek mellett a honlapon elérhetők a lourdes-i televízió adásai, valamint információt kaphatnak azok, akik fel szeretnék fedezni Lourdes spirituális örökségét, szeretnének önkéntesként ott szolgálni vagy zarándokként ellátogatni a kegyhelyre.

Június 6.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Norbert 1080 körül született, valószínűleg a hollandiai Gennepben, nemesi családból. Az ifjú Norbertnek másodszülöttként egyházi javadalmat kerestek, és már nagyon korán el is helyezték a xanteni Szent Viktor-káptalanban. Felvette a kisebb egyházi rendeket, mert így már élvezhette az egyházi jövedelmeket, anélkül, hogy vállalta volna a papi hivatal kötelezettségeit. Ezért hát gazdag és pompakedvelő életet élt.

A VII-VIII. században élt Bonifatius Wynfrith (Winfried) angol származású szerzetes, hittérítő, vértanú Germánia apostola volt. Szerzetestársaival fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Az általa 744-ben alapított Fulda a missziós munka fellegvára lett, és hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténység és a műveltség átjárja az országot.

Creditonban született, 672 körül. Winfried névre keresztelték az 672–675 közötti években, Exeter közelében, Wessex királyságának nyugati részében.

Június 8. és 11. között budapesti városmissziós napokat rendeznek a főváros belső kerületeiben. Bartha Angéla szociális testvérrel, a négynapos egyházi esemény koordinátorával beszélgetünk.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

– Mikor vetődött fel a budapesti városmissziós napok megrendezésének ötlete?

– Két évvel ezelőtt, a migrációs válság kirobbanásának kezdetén, amikor idegen kultúrából származó emberek tömegei menekültek Európába, Székely János püspök föltette a kérdést, mit lehetne tenni, mi az, amire hív bennünket a Jóisten?

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk.

Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösd ünnepének.

Június 3-án, szombaton ünneplik a csíksomlyói búcsúi szentmisét, melynek szónoka Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A főpásztorral, a Csíksomlyó Üzenete című folyóiratban megjelent interjút adjuk közre.

Az idei csíksomlyói búcsúi szentmisét – amelyet a Duna Televízió, az erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapja (http://www.csiksomlyo.ro/) élőben közvetít – június 3-án, helyi idő szerint 12.30-tól (közép-európai idő szerint 11.30-tól) tartják a Hármashalom-oltárnál, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.