Április 21.

Mons.Koller Gyula atya rovata

Anzelm 1033-ban a felső-itáliai Aosta városában született. Longobárd nemesek leszármazottja. Szülővárosában nevelkedett, ahol mintegy 1056-ig töltötte fiatalságát is. Miután meghalt édesanyja, akit nagyon szeretett, egyszer s mindenkorra elhagyta apját és Aostát. A következő három évben nyughatatlan vándoréletet élt, bebolyongta egész Burgundiát. Hol s merre fordult meg Franciaország tájain, arról nincsenek adataink. De azt már tudjuk, hogy Lanfranc prior, a későbbi canterburyi érsek, tudományos tekintélye a normandiai Bec kolostorába vonzotta.

Marto Ferencet és Jácintát, a fatimai kis pásztorgyerekeket május 13-án avatja szentté – jelentette be Ferenc pápa az április 20-án délelőtt megtartott rendes, nyilvános konzisztóriumon, amelyet szentté avatási ügyekben hívott össze a Vatikánban.

A szentté avatásra a pápa portugáliai apostoli útja során kerül sor, amelyet a fatimai Szűzanya jelenéseinek centenáriuma alkalmából tesz május 12-én és 13-án. Boldog Marto Ferenc és Jácinta a 2005-ben elhunyt Lúcia nővérrel együtt voltak tanúi a Szűzanya jelenéseinek.

A máriapócsi gyermekbúcsú szervezői rajzversenyt hirdetnek, amelynek témája: „Isten gyermekei vagyunk.” A rajzokat a búcsúban, május 13-án a regisztrációnál kell majd leadni korcsoportok szerint (1–4. és 5–8. osztály).

Az alkotások hátoldalára a rajz címét, valamint készítőjének nevét, osztályát, pontos lakcímét és irányítószámát kell ráírni. Bármilyen technika alkalmazható. A győztesek nevét az egyházmegyék honlapjain hirdetik ki, a díjakat pedig postán küldik majd el.

A húsvét ünneplése nem zárul le a szent három nap elmúltával, hanem a következő vasárnapig, húsvét nyolcadáig tart, nem beszélve arról, hogy az Egyház minden szentmisében a húsvétot ünnepli – Heidl Györgynek, a Pécsi Tudományegyetem docensének írását közöljük.

A korai Egyházban az ünnep folytatása sokkal látványosabb volt, mint ma. A vasárnap hajnalban megkeresztelteket, akiket ekkor már neofitáknak hívtak, a püspök tovább tanította.

Udvardy György pécsi megyéspüspök főpásztori felelősségétől indíttatva húsvétvasárnap, április 16-án megalakította a Boldogasszony Imaszövetséget, melynek elsődleges célja a Pécsi Egyházmegye evangéliumi küldetésének imádságos támogatása.

Udvardy György pécsi megyéspüspök főpásztori felelősségétől indíttatva 2017 húsvétvasárnapjával megalakította a Boldogasszony Imaszövetséget, melynek elsődleges célja a Pécsi Egyházmegye evangéliumi küldetésének támogatása, hogy a Gyűdi Boldogságos Szűz Mária közbenjárásával megerősítve egyre többen hordozzák közös ügyeinket imádságaikban – olvasható az imaszövetség honlapján.

Húsvéttól pünkösdig, ötven napon keresztül ünnepeljük Jézus feltámadását. A Krisztus-hívők örömét a szentmise záróáldásához kapcsolódó alleluja is kifejezi. A húsvéti idő első része húsvét nyolcada, mely húsvétvasárnappal kezdődik és fehérvasárnappal, az Isteni Irgalmasság vasárnapjával zárul.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom...
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

A húsvét jelenti nagypénteket, Jézus Krisztus önként vállalt kereszthalálát, de mindenekelőtt harmadnapon történt dicsőséges feltámadását. Kilátástalannak látszó szenvedés és mindent felülíró remény. Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával beszélgettünk.

– A húsvét központi eseményei a kereszthalál és a harmadnapra következő feltámadás, a beteljesülés. Vajon a szenvedés szervesen hozzátartozik az életünkhöz, és a kereszt hordozását senki sem kerülheti el, bármennyire is ezt sugallják a napjainkban divatos életmódtanácsadók?

Jézus úgy akarja az egész emberiséget boldoggá tenni, hogy egyetlen nagy népet alkot belőle – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás április 16-án, húsvétvasárnap, az esztergomi bazilikában bemutatott szentmise homíliájában.

Erdő Péter beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. „A mai nap az örömhír napja!” (2Kir 7,9) A jó hír pedig az, hogy Krisztus feltámadt és mi is feltámadunk. Krisztus üres sírjának élménye félelmet és örömet kelt az asszonyokban, gyanakvást, de egyben reményt is ébreszt a tanítványok szívében.

„Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.” (Jn 17,3) Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök húsvéti gondolatait olvashatják az alábbiakban.

Rupnik: Krisztus feltámadása
(mozaik a Szent Szaniszló-intézet kápolnájában, Ljubljana, Szlovénia)

Jézus szenvedéstörténete nem a kínok története, hanem a szeretet teljessége. A katekézis első kérdése: „Mi végre vagyunk a világon?” A választ jól ismerjük: „Azért, hogy Istent megismerjük, szeressük, és ezáltal üdvözüljünk.” A kérdéssel, hogy „mi végre”, valójában arra kérdezünk rá, hogy mi lesz az életünk vége.