Tizenhatan meghaltak egy magyar diákokat szállító busz olaszországi balesetében, amely szombatra virradó éjjel történt Verona közelében. A tragédia kapcsán főszerkesztői jegyzetet adunk közre.

Gyertyák és mécsesek a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium előtt

Azt olvassuk a Szentírásban, hogy amikor Jézus az emberi élet határhelyzeteivel, nyomorúsággal, betegséggel, halállal találkozott, „megesett a szíve” a szenvedőkön, a halott Lázár hozzátartozóinak mélységes fájdalmát látva pedig „könnyekre fakadt”.

Szalézi Szent Ferenc a vigasztalás mestere volt, minden emberrel jóságosan bánt. Jellemző mondata: „Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.” Az újságírók és írók védőszentjének életútját idézzük liturgikus emléknapján, január 24-én.

Szalézi Ferenc Bonaventura 1567. augusztus 21-én született Franciaországban, Thorens közelében. Családja az ősi savoyai nemességhez tartozott és mélységesen ragaszkodott katolikus hitéhez.

Január 22.

Mons. Koller Gyula atya rovata

1870-ben Magyarországon, Dunakilitiben született, ősi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe költözött. László 12 éves volt, amikor édesanyja, akit nagyon szeretett, egész fiatalon, 39 éves korában meghalt. Ez mély nyomot hagyott a lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos leszek, és ingyen gyógyítom majd a szegény betegeket.

A Boldogasszony- és a Fekete Madonna-zarándokvonat immár hagyományosan, idén is elindul júniusban Erdélybe, illetve Lengyelországba. Január 19-én e két zarándoklatról tartottak sajtótájékoztatót Budapesten, a Nyugati pályaudvar Királyi várótermében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A június 1-én – a csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony-, illetve a június 26-án Częstochowába tartó zarándokvonatok útjáról, valamint a zarándoklat lelki életünkben betöltött fontos szerepéről tartott sajtótájékoztatón részt vett többek között Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Csépke András, a MÁV-START Zrt.

Január 21-én ünnepeljük Szent Ágnes emléknapját, aki egyik legendája szerint 304-ben ezen a napon szenvedett vértanúságot.

Ágnes fiatalon vállalta a vértanúságot. Bízott Istenben, és ez a bizalom győzelmet hozott.

A 303–305 közötti években az utolsó nagy üldözési hullám szakadt a Római Birodalom keresztényeire. Diocletianus császár úgy vélte, hogy restaurációs politikája keretében föl kell számolni a kereszténységet. Sokan nem állták ki a hitnek ezt a próbatételét, mások viszont megkapták az erősség ajándékát, hogy vérükkel tegyenek tanúságot hitük mellett.

Szent Sebestyénre emlékezünk, aki Rómában szenvedett vértanúságot a 3–4. század fordulóján.

Giovanni da Modena: Szent Sebestyén (15. század)

A vértanúként tisztelt Sebestyénhez mint segítőszenthez fordultak pestis és más – embereket, állatokat pusztító – járványok idején. Számos testvérület és kézműves céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. 

Ünnepét egészen a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni.

Boldog Özséb halálának 747. évfordulójára emlékeztek a pálosok Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában január 18-án. Az ünnepi szentmisét Beer Miklós püspök mutatta be, a szónok Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes volt. Az ünnepen a rend elindította a Mária Élő Koronája akciót.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pálosok kiemelkedő ünnepe Esztergomi Boldog Özséb rendalapító halálának – Özséb 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán – évfordulója, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ünnepelnek meg.