Szent II. János Pál pápa életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, október 22-én.

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Lengyelországban, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében. Korán árvaságra jutott: édesanyja, Emilia Kaczorowska 1929-ben halt meg. Bátyját, Edmundot, aki orvos volt, 1932-ben, édesapját pedig 1941-ben veszítette el.

1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre, melyet Lengyelország náci megszállása alatt bezártak.

II. János Pál pápa október 21-ére helyezte IV. Károly liturgikus emléknapját. A boldog király ünnepét így nem halálának, hanem házasságkötésének évfordulóján üli meg az egyház, ezzel is felhívva a figyelmet példás házaséletére, valamint arra, hogy a házasság a szentté válás egyik kitüntetett útja.

IV. Károly 1887. augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Apja Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó Ferenc főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász királylány volt.

A II. vatikáni zsinat előtti kalendárium szerint október 21-én emlékezünk Szent Orsolya vértanú szűzre és társnőire.

Hans Memling: Szent Orsolya mártírhalála (1489 körül)

Szent Orsolya tiszteletének első bizonyítékai a 8-9. századból valók. Legendájának több változata ismert, de semmiféle történelmileg hiteles adatot nem tudunk róla, ezért a II. vatikáni zsinat után törölték emléknapját a Római Kalendáriumból. Egyes források még Orsolya nevét sem említik, csupán szüzek egy csoportjának vértanúságáról szólnak, azonban sem a vértanúság helyét, sem idejét nem ismerjük biztosan.

Október 20-a Vendel, a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok védőszentjének emléknapja. Legendája szerint ír, más forrás alapján frank származású; mesébe hajló hagyomány szerint királyfi volt. Remetetársaival a Rajna-vidéken élt; egy uraság nyáját legeltette. Ereklyéit St. Wendelin városában őrzik, mely híres búcsújáróhely lett.

Vendelt (Skócia, 554 körül – Tholev, 617), akit  Wendalin, Wandalin és Windilin néven is említenek legendái, gyermekkorától mély hit jellemezte.

Keresztes Szent Pál
Október 19.

Misztikus, a passzionista rend lapítója. 1694-ben született egy 16 gyermekes ovadai (Itália) családban. Polgári neve Danei Pál Ferenc volt, a keresztes előnév sajátos lelkiségét jelzi: a szent keresztnek és Krisztus szenvedésének különleges tisztelete jellemezte egész életében.

Sajátos kapcsolata a szenvedéssel életrajzából is kiolvasható. Korán árván maradt. Apja szándéka szerint kereskedőként dolgozott.

A nyolc francia származású jezsuita hithirdető a kereszténység második misszióját vezette a huron indiánok között. A kanadai vértanúk közül ötöt, köztük de Brébeuf Szent Jánost, az irokéz indián törzsek huronok elleni támadásai során gyilkoltak meg kegyetlen kínzások közepette Kanadában, hármukat a mai Egyesült Államok területén 1642 és 49 között. XI. Piusz pápa avatta őket szentté 1930-ban.

A kanadai vértanúk csoportját – Daniel Antal, Garnier Károly, Lalemant Gábor, de Brébeuf János, de La Lande János, Jogues Izsák, Chabanel Natalis, és Goupil Renatus – de Brébeuf Jánosról nevezték el.

A Szent Erzsébet-zarándokút új szakasszal bővült Sárospatak és Tokaj között. A közel ötven kilométeres távon október 14–15-én rendezett nyitó zarándoklatot a Szent Erzsébet Út Alapítvány.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az út új szakaszának tervezése 2015 tavaszán kezdődött el. Az alapítvány két alkalommal szervezett műhelytalálkozót az érintett települések (Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Szegilong, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Tarcal és Tokaj) és egyházközségek képviselőinek, valamint azoknak a munkatársaknak, akik a települések szakaszain a jelzéseket felfestették.

3 perce | Belánszky Judit | 0 hozzászólás

Október 17.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Ignác püspök, akit Theophorosznak, azaz Istenhordozónak is neveztek, életrajzi adataiból nem sokat ismerünk. Kr.u. 50 körül született, valószínűleg Szíriában. Vértanúsága körülményeiből arra következtethetünk, hogy rabszolga származású volt.