Jézus azon két apostolára emlékezünk ünnepükön, október 28-án, akikről a tizenkét apostol közül a legkevesebbet tudunk az újszövetségi Szentírásból.

Simon és Júdás szerepelnek az apostolnévsorokban (Mk 3,18; Mt 10,4; Lk 6,15; ApCsel 1,13). Lukács Simont „Zelótá”-nak nevezi, ebből arra következtethetünk, hogy Simon korábban a fanatikusan Róma-ellenes párthoz tartozott. Máté és Márk a buzgó melléknévvel említik őt, ez szintén a zelóták harcos pártjához való tartozására utalhat.

Az Ez az a nap keresztény kulturális szervezőiroda „A remény hangjai – ’56 él” címmel tart nagyszabású zenés megemlékezést a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódva a Budapest Kongresszusi Központban november 3-án. László Viktort, az iroda alapító főszervezőjét kérdeztük.

– Mikor jött létre az Ez az a nap és milyen céllal?

– 2000-ben alapítottuk meg az irodát. Az akkori, millenniumi készülődés kiemelkedő eseménye volt, amikor minden felekezetből egybehívtuk azokat a Krisztusban hívőket, akik szolgáltak és dicsőítettek, és szerettek volna közösen imádkozni a nemzetért.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából fotókiállítás nyílt „1956. október 23. – 23 képben” címmel Münsterben, a Szent Piusz-templomban október 23-án.

A kiállítást a münsteri, az osnabrücki és a paderborni egyházmegyék Magyar Katolikus Missziója rendezte. A tárlaton magyar és német nyelvű történeti összefoglaló, valamint fotókat kísérő feliratok segítik felidézni múltunkat és megérteni jelenünket.

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének hatvanadik évfordulóján szentmisét mutatott be Carlos Osoro, Madrid frissen bíborossá kinevezett érseke és Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkigondozásával megbízott püspök.

A spanyol főváros főtemplomában, az Almudenai Miasszonyunk-katedrálisban bemutatott szentmisét a forradalom áldozataiért, a magyar forradalom spanyol segítőiért, valamint Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért ajánlották fel.

A pécsi székesegyház Szent Mór-kápolnájában hat falképen elevenedik meg Pécs második püspökének élete. Székely Bertalan alkotásairól olvashatnak az alábbiakban.

Szent Mórnak, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjének liturgikus ünnepét 1913 óta október 25-én tartjuk. Tiszteletét Scitovszky János pécsi püspök kezdeményezésére 1848 júliusában kiadott bullájában erősítette meg IX. Piusz pápa. Még ebben az évben kápolnát szenteltek Mór tiszteletére a Pollack Mihály tervei alapján átépített pécsi székesegyházban.

A Szent István Társulat havonta tartott rendezvénysorozatának keretében október 24-én Török József egyháztörténész, tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást „A francia forradalom és a katolikus egyház” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A francia forradalom egy oltáriszentséges körmenettel kezdődött, melyet 1789. május 4-én tartottak Versailles-ban a XVI. Lajos által összehívott rendi gyűlés kezdetén – indította előadását Török József.

Ünnepélyes keretek között zárták le október 22-én, szombaton, Szent II. János Pál ünnepén Isten szolgája Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát Veszprémben.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Mihály-főszékesegyházban megemlékezéssel vette kezdetét az ünnepség. Kovács Gergely okleveles posztulátor beszélt a boldoggáavatási eljárásról. Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárása 1945. augusztus 1-jén kezdődött, Mindszenty József, akkor még veszprémi püspök indította el.

Pécsi Boldog Mór, másutt Pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) az első magyar származású bencés szerzetes, pannonhalmi apát, majd pécsi püspök. Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. A rendben a Maurus, Mór nevet kapta.

A hagyomány szerint magyar szülőktől született 1000 körül. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Mór Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. 

Fiatalon, körülbelül harmincéves korában lett apát.

"Krisztus szeretete sürget minket, késztet minket, hogy elmenjünk, és hogy a szent buzgóság szárnyain felemelkedve repüljünk.
Aki igazán szereti Istent, az szereti embertársát is; az igazán buzgó ember szeret is, de egy magasabb fokú szeretet mértéke szerint, úgy, hogy minél inkább lángol a szeretettől, annál inkább hajtja a buzgóság. Ha valakiben nincs buzgóság, az már annak a bizonyítéka, hogy az illető szívéből kihalt minden szeretet. Akiben viszont buzgóság lakik, az azt szeretné, és mindent meg ios tesz azért, hogy Istent mindig jobban megismerjék, szeressék, és neki szolgáljanak e földön és a másvilági életben, mivel ez a szent szeretet határtalan.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a számtalan visszaemlékezés, értékelés mellett természetesen az a kérdés is felvetődik, miként jelent meg ez a világtörténelmi esemény a magyar költészetben. Jelenits István piarista szerzetest, költőt kérdeztük.

– Ha 1956 költészetéről beszélünk, két hatalmas, megrázó vers jut rögtön az eszünkbe: Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról, valamint Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye.